Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-04-18 / 16. szám

LÖWY BUTORARUHAZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR. tanítást. Többször kapnak útlevelet — mert útlevél nélkül járni senkinek sem szabad — rendi gyűlésekre való eltávozásra is. Kedvelt személyek voltak a pálosok'* Esterházy még külön oltalom levelet is ad számukra, amelyikben más vezérek jóindulatába ajánlja őket. Jellemző, hogy még a labanc által megszállott Győrbe és Pécsre is elengedi őket,' nyugodt hazafiasságukról és méltán! A főiskolában is folyik a tanulás'. S ez inkább csodálatos, mint a pálosok iskolájáéban, mert a pálosok alsóbbfokú iskoláiban kis diákokat tanítanak. A kollégiumban azonban nagy diákok: togátusok vannak! Valószínű — sőt a későbbi adatokból bizonyos, hogy sok pápai diák elment kuruc katonának —, hiszen maga a kiérdemesült professzor, Kocsi is ott van Bottyán mellett, — ám még így is a törvényt aláíró nagyobb diákok száma ezekben, az években is teljesen normális. Sőt vannak pápai diákok, akik Esterházy útlevelével a szabadságharc alatt is ménnek a debreceni még nagyobb iskolába tovább tanulni. A cisztercitákkal már baj történt. A zirciéknek ekkor Pápán volt a klastromuk a zirci puszta-klastrom helyett —f s a rendfőnök egy német atya volt'. A rend történetírója megjegyzi rólaj hogy nem is csoda, ha a néme^ tekkej érzett! Mikor 1706 elején Pálffy nyugtalanítja az alig elfoglalt várost, a városban többek arról tanácskoznak, hogy fel kellene; ajánlani Pálífynak a meghódolást. Állítólag a kuruc katonaságból is többen voltak, akik hajlandók voltak erre. A terv kivitelére a cisztercita atya vállalkozott s egy idevaló német kerékgyártó segítségével egy öregasszonnyal küldött levelet Győrbe. A dolog kitudódik, az öregasszonyt a mostani kálvária dombon megégetik mindenek példájára, a cisztercitát harmad magával elfogják s Bercsényi főgenerális elnöklete alatti törvényszék előtt beismervén tettét, — Árva várában vetik fogságra. A város lakossága él, ahogy tud. Sok gondot okoz a katonaság eltartása^ bár Esterházy még saját pénztárából is gondoskodik róla, hogy hiba ne essék a városiak vagyo

lj nában. Az iparosnak van munkája bőven, különösen is a fegyvergyártó, szabó, csizmadia céheknek. A majorokban levő lakosok művielik a földet, a molnárok a malmokban őrölik a lisztet. Amikor lehet. Nyugodtnak semmi esetre sem mondható az életük! Különösen is nehéz volt 1707 nyarán. A gabona már éretten aratásra várt, mikor Rabutin hadai megérkeztek. Bottyán ekkor Pápát is, a többi helyeket is kemény paranccsal figyelmezteti, hogy még mielőtt a labanc megérkeznék, a, szalma- és szénakazlakat égessék el, vagy hordják az erdőkbe a hegyek közéi. A gabonát: arassák le és letaposott s rejtett vermekbe! 'rejtsék, A lakosság marháikkal, nyájaikkah hagyja el házait s menjen az erdőkbe, hogy. így a német csak pusztaságot találjon. S a lakosság engedelmeskedett is. Nem hiába égette aztán fel a labanö-bosszú a várost és az egész kornyéket. Esterházy Antal hamar csüggedő természet volt. Mikor uradalmának pusztulását hallja, keservesen panaszkodik Rákóczinak a nagy romlásról s még rosszabb sejtéseit is> elébe tárja Rákóczi azonban keményen megleckézteti generálisát. Azt irja kegyelmed — írja neki 1707 aug*. 26-án, »hogy Pápát felégette a labanc? Gönccel, Miskolccal, Szikszóval s többekkel is úgy cselekedett tavaly, most építik! Eloszlottak az odavaló seregek? ezek is akkor, de most újonnan szolgálnak! A níépet levágta? igen jól cselekedte, miért nem futott előle, mint má* sok... A malmot fölégette? sok százakat mi is elrontánk tavaly, de felépítették eddig?, Hasonlót javallok kegyelmednek is. Tart kegyelmed attól, hogy labanccá leszen az odavaló katonaság? lehet, kiváltba a német min

r denét felprédáltatván, az eszét is elvette, mert különben nem tudom, hogy ha mindenét elvesztette, hite megszegésével mit akar con,serválni...« Bizonyára Esterházy jelentése megemlékezett arról az eseményről, amiről Révay Gásr pár írt Ej. Antalnak: beszámolván az aug. 14—16-i Pápán történtekről: Ez órában jött Pápáról Tersztyánszky, exellenciád ezredese referálván, hogy amidőn a pápai származása katonaság — a nagy romlás után a városba

1 visszatérve — utolsó rainájukat látták volna, publice az utcán levetetnék zászlójukat, nagy zugolódással és átokkal mondván, hogy soha többé nem kurucoskodnak s azzal el is széf ledtek i...« Rákóczi levele erre céloz! — De nem is következett be a labanchoz pártolás, viszont a hirtelen nekikeseredést meg is lehet érteni! De pár nap múlva már itt van Bottyán a deriék haddal s megindul az építés, — a: pápaiak pedig Bottyán vezetésével kegyetlen

1 bosszút állnak — szerte portyáznak, felégetik' Pálffy kastélyát, becsapnak Ausztriába, ahol mintegy 70 falut perzselnek fel s fel a Lajtán; és egyéb folyókon mindenütt az eléjük kerülő malmokat. Mikor Bottyán beszámol e kalandozásokról, jelentésében nyilván megmondja, hogy mindez a Pápa felégetéseért való boszszúból történt. Kegyetlen bosszú, de azt igazolja, hogy mennyire kedvelte Bottyán ezt a várost! Seregének más része pedig a Tata felé húzódó Rabutin után veti nnagíát s a Pápa környékéin zsákmányul ejtett vágómarhák egy részét visszaveszi tőle. (Vége köv.) Dr. Tóth Endre. Juhász Imre. SBBS

áJi—

ül A mult hét közepén a fővárosban elhunyt Juhász Imre tanár egyike volt azoknak a je

r les pedagógusoknak, akiknek tevékenysége nagyban hozzájárult Pápa város, mint iskolaváros régi hírnevének gyarapításához. Hajdúszoboszlón született, Losoncon végezte a tanítóképzőt, Budapesten a pedagó,giumot s egyike volt az elsőknek, akik az újonnan létesített tanítóképző-intézeti tanári képesítést megszerezték. Egész rövid ideig működött a Felvidéken s aztán 1898-ban az alig pár éves pápai állami tanít'óképző

rintézet tanári karába neveztetett ki s ennek kebelében működött 32 éven át. Mennyiségtan-természettudományi szaktárgyainak alapos ismeretével felfegyverkezve, kitűnő módszerrel tanított s vett részt a hatalmasan fejlődő tanítóképzés munkájában. Nagyon szigorú, de nagyon igaz

r ságos s végeredményképen igen jóindulatú^ tanár volt, akihez tanítványai hálás szeretettel ragaszkodtak. E sorok Írójának nem egyszer Gyakorlott kis^olg álónő felvétetik üzletében. Kézimunkázok előnyben. volt alkalma meggyőződni róla, milyen tiszter let és ragaszkodás fűzte az ország minden

t részébe elszármazott tanítványait egykori, őket okosan szerető és vezető tanárukhoz. Az intézetet, melyben működött, eszményileg szel-* rette, fejlesztésén, szertárai gyarapításán sokat fáradozott s öröme tellett az intézet felvirágH zásában, az intézet által kibocsátott növendékek boldogulásában, a haza érdekében a népnevelés terén kifejtett munkájukban. Juhász Imre tevékenysége az iskola falain kívül is üdvös és áldásos volt. Nagy buzga^' lommal vett részt a helybeli református egyház életében, melynek presbitere, sok éven át pénztárnoka volt. Sokat buzgólkodott a templomépítés körül, kezdeményezője, s hoszszú időn át fáradhatatlan munkása volt ú gyülekezeti szegénygondozás ügyének. A háború utáni években a városi köz

1-, ügyekbe is belekapcsolódott azzal a munkájjával, amit a tókertvárosi telkek megszerzése, szétosztása s az egész telep rendezése érde[kében folytatott. Sok nehézséggel, sok kicsinyes gátlással kellett e téren megküzdenie^ De ő mint az u. n. Kertváros-Egyesület éveken át volt elnöke nagy körültekintéssel, sok' szívóssággal harcolt a telep érdekében s megta'datotf végre mégis néki, hogy az új város-* részt, mely ma 1000-nél több embernek nyújt egészséges otthonul szolgáló lakást, az el;gáncsolhatlan haladás útján láthatta. Juhász Imre öt év előtt szívbaja miattj ment 32 évi szolgálat után nyugalomba. Nyug

1díjazása óta és betegeskedése ellenére sem szűnt meg a köz érdekében dolgozni. Három hét előtt rosszabbodó állapota miatt Budapestre ment kórházi kezelésre s ott is halt meg a Bethesda-kórházban. Hűlt tetemeit egyetlen fia: Juhász László, sátoraljaújhelyi pénzügyigazgató tisztviselő, ki feleségével és a megboldogult négy testvérével, valamint nagyszámú rokonsággal együtt gyászolja elhunytát, hazaszállíttatta és itt helyezték örök pihenőre. A gyászszertartás son impozáns részvét nyilatkozott meg;. Az elhunyt rengeteg tisztelője, kar- és tisztviselőtársa, hölgyek és urak, a tókertvárosiak nag^, tömege állta körül a koporsót, melynek fejélnél állva Ólé Sándor az igaz, hálás barát szívbéli hangján jellemezte gyászbeszédében Juhász Imre egyéniségét s hirdette a vigasztalás igéit!. Nagy tömeg kisérte ki a gyászkocsit az alsóivárosi temetőbe, ahol a lelkész bucsü-igéjej után az állami képző nevében a megboldogult volt igazgatója, Szarka Lajos méltatta műköjdését és mondott neki végső Istenhozzádoty Aztán lebocsátották Juhász Imre koporsóját régebben elhunyt felesége mellé a boldogi feltámadás reményében az örök pihenőre. Áldás poraira! — Gyümölcsfapermetezés idejét pontosan megállapíthatjuk a virágbimbók és a gyümölcs fejlődéséről. Erről ír a „Magyar Gyümölcs" legújabb száma és eredeti fényképfelvételekkel mutatja be a fejlődés stádiumait, úgy, hogy mindenki könnyen megértheti. Ezenkívül a terméketlen fák gyürüzéséről, a fák közt termeszthető növényekről, néhány jó körtefajtáról, a szőlőültetésről, az április havi teendőkről, baromfi- és méhészetről stb. közöl cikkeket. A lapból mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal; Budapest, VI., Andrássy-út 8. Sir hadíe keresr kőfa gon< jután Kep Pápa, S Javítások Terveli kai k U »-U.