Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-04-18 / 16. szám

XXXIII. évfolyam. 16. szám. Pápa, 1936 április 18. nÁDA Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. 1 IN 1> E T> SZOMBATON Szerk«í£tS«fs( rxigCFüCCT U. JM.IU WWlu Mi i ár negyedérre 2 pengő. Egyes szám ára 20 flOés. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. íou ajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyooxb. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Ttfodar könyv- és papirkereskedésében. Lengyel látogatás, hozzá olyan előkelő, mint egy kormányelnöké, nemcsak régi ern^­lékek Nagy Lajosok, Ulászlók, Bátory Ist 1­vánok, utóbb közös szenvedések, közös sza­badságharcok, legjobb költőink verseiben tük­röződő érzésvilág (gondoljunk csak Vörös 1­marty Hontalanjára és Élő szobrára, Tompa Temetésére és Petőfi Bem-verseire) feleleve­nítésére, megújítására alkalmas, hanem komoly alkalmat nyújt arra is, hogy a jelen hely-' zetről és a jövő feladatairól elmélkedjünk!. A jelen helyzet: a mi szétdaraboltságunk és a közös veszedelem, mely hazánkat és Len­gyelországot is északról fenyegeti'. A jövő feladata pedig: az, amit egy Bem-rokon len­gyel publicista kijelöl, a közös határ vissza­állítása hazánk és Lengyelország között. Ami á kettő között elterül: a rutén Felvidék, aZ tulajdonképen ma a senki országa. Az ujon 1­nan alakult cseh államhoz azzal a feltétellel csatolták, hogy addig is, mig népszavazást dönt sorsa felett, autonom országrész gya­nánt kell kezelni. A ruszinszkói őslakók, magya­rok és rutének a megmondhatói, mi lett a sorsuk azoknak, akik odaát az autonómiát és a népszavazást sürgetni merték. Ám mégis csak képtelenség, hogy ne mondjuk, istentelenség, hogy mindazt, ami ellenünk szól amaz alá­való trianoni rongyban, komolyan veszik, szi­gorúan megtartják, ami nagyon csekély pedig javunkra szolgálna, arról mint nem létezőről tudomást sem vesznek. Ma azonban már! kezd felderülni az igazság Hajnala* Még 1 francia részen ugyan — görcsös félelemben a drágalátos keleti szövetségesekért — 25 eves változatlanságot emlegetnek, ám ugyanakkor a lengyel testvér az Erdős Kárpiátokon ésí Rusziriszkón át felénk nyújtja kezét és — ta­nulmányúton járó angol képviselők szemé­lyesen tapasztalják meg Sátoraljaújhelyen a lehetetlen magyar határvonalat. El fog ér­kezni az idő, amikor mi is, mint ma Törökor­szág, nyíltan, bátran és a siker reményébíerj kérhetjük északkeleten a békeszerződések vég­rehajtását, északnyugaton, délen és keleten^ pedig a békeszerződések revízióját! Vármegyei közgyűlés. — 1936 április 15. — Veszprém vármegye törvényhatósági bi­zottsága e hét szerdáján vitéz drí Jékey FeK renc főispán elnöklésével s mintegy 100 bi­zottsági tag jelenlétében a vármegyeház kisV termében rendes közgyűlést tartót?. ! Jékey főispán elnöki megnyitójában min­denekelőtt a római találkozóról s (kormányunk­nak a hármas csoport megalakításával elérif külpolitikai sikeréről emlékezett meg. Majd a iéli inségakció szép sikeréről szólott, kiemelve! a papság és áldozatkész magánosok érdemeit, melyek a tél bajai sikeres leküzdéséhez segín tettek. Szolt még a kormányzóné nyomoreny­hítő akciójáról, a zöldkereszt-mozgalom vár­megyei létesítéséről s végül elismeréssel em,-< lékezett meg a törvényhatósági és városi tiszti­karokról, kik havi fizetésük 1 o/o-át felajánlot­ták a belügyminiszter által kezdeményezett) inségakció céljaira. A főispán beszéde után s ezzel kapcso­latban Szabadhegyi Elemér javaslatára Göm­bös Gyula miniszterelnököt az elért külpoliti­kai siker alkalmából táviratilag üdvözöltékl Napirend előtt szót kért Medgyasszay Vince ref. püspök, aki örökös taggá törtlén^ megválasztatásáért mondott köszönetet. Nem koronának tekinti e határozatot, de fehér lap^ nak, melyet a vármegye iránt, melynek szü-j lőtte, érzett meleg szeretettel lélekből fel­ajánlott munkával kiván beírni. A püspök sza­vainak lelkes éljenzés volt a viszhangjaí L Ugyancsak napirend előtt Hunkár Béla javaslatára elhatározták, hogy a társtörvény­hatóságokhoz elküldendő s a kormányhoz fel­terjesztendő iratban tiltakoznak a francia béketerv ellen, mely a revíziót 25 évre, ami­korra már a megszállt területi magyarságot kiirthatják, kizárni akarja Áttérve a napirendre, a felolvasottnak te­kintett alispáni jelentéshez Holitscher Károly szólt hozzá, aki hivatkozott főkép a somogyi gazdák által a mezőgazdasági kiállításon el­ért nagyszerű eredményekre, a bikatörzsköny­vezés érdekében emelt szót. A tagosításnak csak az esetre való keresztülvitelét óhajtja, amikor azt a lakosság számbeli többsége tény­leg kivánja. Végül a veszprém-jutasi vasúti vonalrész megjavítása érdekében kért — a minden hóeséskor megújuló zavarokra való te­kintettel — intézkedést. Dr. Berky Miklós alispán előadta azokat az intézkedéseket, ami­ket az állattenyésztés érdekében végzett s amiket még folytatni kiván, a tagosításra nézve megnyugtató választ adott, a zirci vonalrész megjavítása ügyében személyesen jár el a Máv. igazgatóságánál. Dr. Nagy István ugyancsak az alispáni jelentéssel kapcsolatban a tejértékesítés meg­szervezését és az állatértékesítés rendszeres megszervezését sürgette. Szeged város köriratának megfelelőleg Liszt Ferenc érdemeinek törvényben való meg­örökítését kérik a kormánytól. A Vármegyei Gazdasagi Egyesület fel­irata alapján a mezőgazdasági cselédlakások átépítésének esetére adóelengedés tárgyában feliratot küldenek el. Az ajkai bazaltbánya számadását elfogad­ták. A bányából, mely Fehér és Veszprém me­gyék közös tulajdona, a mi vármegyénk tavaly nem vett át zúzott bazalto't s -valószínűleg idén sem vesz át, de a bánya megnyitása feltétlenül hozzájárult az árak lemorzsolódásához. A vármegyei alapok és alapítványok pén­zeiből 80/o-ot a Pápai Takaréknál, 15o/ 0-ot a Pápai Hitelbanknál, a gyámpénztári pénzek­ből 23o/o-ot a Pápai Takaréknál, 18o/ 0-ot a Pápai Hitelbanknál helyeznek el 3.75o/o ka­matláb mellett. A törvényhatósági utak mentén levő fák újraültetésénél az eddigi 4 P helyett 2 P díj, megállapítását javasolta az alispán és Steiner plébános felszólalása alapján azt is kilátásba helyezte, hogy a régí fák kiirtásának engedé­lyezését egyszerűsíteni és lehetőleg költség­mentesíteni fogja. . Dr. Domonkos Géza pápai járási tiszti orvosnak kiváló érdemei elismerése mellett' második személyi pótlékot szavaztak meg). A közbiztonsági őrszolgálat zavartalan el­látása érdekében Tapolcafő, Adásztevel és Pápákovácsi községekben új toloncállomáso­kat jelöltek ki. KÖLTÖZKÖDÉST szakszerűen és megbízhatóan végez, olcsón elvállal Deutsch szállító Telefon: 119. Vásár-utca 10. szám— Bástya-utca 18. szám. Csúcs Károly bizottsági tag hosszabb be­szédben megokolt indítványára felirattal for­dulnak a kormányhoz, hogy a kitűnő magyar! gyártmányú dohánycikkeket idegen helyett ma­gyar nevekkel jelöljék meg, illetve nevezzék el. A vármegyei pénztárak 17 rendbeli szám­adását hozzászólás nélkül elfogadta a közr gyűlés. A gyámpénztárból nyújtott kölcsönök ka­matlábát 7 o/o-bari állapították meg. A veszprém—devecser—rábafüzesi (grácl) állami útépítéssel kapcsolatban a terelő utak sürgős kiépítéséhez, illetve jókarba helyezé­séhez szükséges póthitel igénybevételére az alispánnak felhatalmazást adtak. 1 A közgyűlés 12 órára véget érti Pápáról jelen voltak: Böröczky Ede, Böröczky Lajos, dr. Domonkos Géza, Hajnóczky Ferenc, Ha­muth János, dr. Hoffner Sándor, dr. Jerfy József, dr. Jílek József, dr. Kőrös Ejndre, Medgyasszay Vince, Ölé Sándor, dr. Pongj­rácz József, dr. Weltner Sándor, Wittmann Ignác. Pápa a kuruc-világban. ? in.- , • Ezután ismét egy esztendeig nyugodtan élt Dunántúl és Pápa kuruc fennhatóság alatt, de 1708 vége felé Heister egyre többször nyug­talanítja őket s megint majd egy évi nyug­talanság után 1709 végén végleg labanc kézre kerül a város. Pápa tulajdonképeni kuruc korszaka 1705 novembertől 1709 vége feléig, tehát mintegy négy esztendeig tart. 1707 végéig Bottyán a parancsnok Dunántúlon, aki legtöbb idejét Szombathelyen és Pápán tölti. Pápáról jár át Bakonyszentlászlóra fürdőzni. Pápán köti meg a házassági szerződést második feleségével, akkor menyasszonyával, Forgács Julianna grófnővel, akit 1706 márciusában nagy pará­déval fogadnak Pápán. Esküvője ez évben! Bátorkeszin volt. íródeákjai, akik levelezései végezték, pa­rancsait stb. irták, mind a kettő pápai: egyi;kÉ Kocsi Csergő Bálint, a főiskola előbbi korában professzor, a másik Böröllei Mihály pápai fi, akik közül Böröllei épen a dunántúli harcok idején esik el, Kocsi B. azonban túl éli magát Bottyánt is, s még özvegyét is szolgálja to­vább. A város és Dunántúl közigazgatási ügyeit Esterházy Antal gróf intézi s 1707. év végén ő veszi át a katonai parancsnokságot is. Mi­vel 1707 karácsonyáig ő maga a felvidéken tartózkodott, az ügyek intézésére fő hadi tit­kárát, Kenessey Istvánt tartotta Dunántúl. Kenessey, ki Veszprém vármegye életében és a dunántúli egyházkerületben később oly fontos szerepet játszott, — volt az Esterházy-birtok jószágkormányzója ekkor, a megyei urakkal, hatóságokkal szemben tábornokának teljha­talmú megbízottja s magánpénztárának is ke,­zelője. Később Pápán telepedett végleg le, nemesi kúriája ma is áll — a főtéren, ma a; Kátholikus Kör helyisége van benne, de a kapuboltozat szemöldök kövén — egy cégtáb­lától eltakartan ma is ott — kőbe vésett K. I. Sz. Zs. (Szondy Zs. felesége) betűk s 1739-es évszám! 1707 karácsonyán Pápán van Bottyán, Esterházy és számos kuruc főtiszt s ekkor: adja át Bottyán a parancsnokságot Ester-t házynak, A városban, leszámítva a nyugtalanság idejét, rendben folyik az élet, már amennyiről háború idején egy katonasággal megrakott városban rendesen folyhat. A város két iskolájában is folyik a taní­tás. A kath. iskolában több pálos atya végzi a

Next

/
Thumbnails
Contents