Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.
1936-04-04 / 14. szám
XXXIII. évfolyam. 14. szám, Pápa, Í936 április 4. Te k' FŐÍSk0la í Könyvtár Re f• Főiskola. Helyben. fSőfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. MINDEN Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. OMB Jk. T O IV. Tüz van a szomszédban, de nem ér rá vele törődni és folytatja — hihetőleg to(vábbra is csak diplomáciai téren maradó — csatározását a rajnai fronton Franciaországi. Pedig az a tűz, amely a Pireneusokon túli; szomszédban lángol, nem lekicsinylendő jelentőségű, Ott üzleteket fosztogatnak, kastélyokat rabolnak ki, templomokat, kolostorokat hamvasztanak el, őslakókat tesznek földönfutókká, ott a magyar proletárdiktatúra hirhedt Kun Bélája szórja a pénzt és terjeszti' általa a vörös ragályt. Lesz-e erő a baloldali — ma még magát polgárinak nevező — kor,mányzatban a tüzek eloltására, a söpredék felbujtott szenvedélyeinek megfékezésére, nem lehet tudni. Gyanús és gyászos jelenség, hogy a bujtogató szabadon járhat-kelhet, viheti a csóvát, hordhatja aranyát Barcelonából Madridba, Madridból le egész Granadóig, szerte az egész szerencsétlen országban. S történik mindez a franciák tőszomszédságában, talán válaszul — intő jelül! — arra a szerződésre, melyben a polgári Franciaország életre-halálra elkötelezte magát a szovjet-uniónak. Tudjuk: ez nem a társadalmi rendre tartozó szerződés, ámde a kapcsolat, amely ilyetén módon előáll, módot és alkalmat ád száz és száz agitátornak a befurakodásra, nem szólva róla, hogy Franciaországban magában is bőven vannak, akik Moszkva szellemének érvényesüléséért küzdenek. Hogy mit teremthet, hogy grasszál ez a szellem, ha egyszer szabadjára eresztik, azt most láthatják a francia vezetők közvetlen tőszomszédságukban. Közbiztonsági szerveik tesznek is némi intézkedéseket a délről felcsapó lángok átharapódzása ellen, de mit ér ez, ha keletről és minden más irányból pedig szabad utat engednek a mételyterjesztők szerződéses beözönlésének. Mert a 'francia politikus nagyok előtt nincs más, nincs semmi egyéb, mint a szerzett koncnak a megőrzése, a hatalom — a világuralom — fenntartása;. És így készítik elő azt az időt, amikor a konc iközkonccá válik, a világuralom pedig olyan vörös lángok közt hamvad el, aminők most a spanyol félszigetről észak felé öltögetik nyelvüket. Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete folyó hó 2-án, csütörtökön d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melyen 50 képviselőtestületi tag vett részt. A gyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be. A gyűlés elején Hamuth János polgárimester beszámolt a felsőbb jóváhagyást nyert határozatokról. Majd jelentette, hogy a mijniszterium engedélyezte az adóhivatali főnöki, a végrehajtói, pénztárnoki és ellenőri állás betöltését s ez a közel jövőben napirendre fog kerülni. Ezután felolvasták a polgármesternek az 1935. évi gazdálkodás eredményéről s az elvégzett közmunkákról szóló jelentését. A gazdálkodás a város terheinek lényeges csökkentését eredményezte, a függő ikölcsön 14.000 P-re olvadt le s a jövő év folyamán teljesen qieg fog szűnni. A jövő év munkaprogrammján a tókerti iskola megépítése, a parkírozások folytatása, a Széchenyitérnek, Deák Ferenc, Márton Istváné-utcáknak s a plébánia előtti útszakasznak állandó kisfkocka-burkolattal való ellátása szerepelnek. A közigazgatás 11.165 ügydarabot intézelttf el, a tisztviselői kar teljes ügybuzgalmával. Jelentése további részében az egészségügy kedvező fejlődéséről, az egészségház sikeres működéséről és az irgalmas-kórház 130 ágyra történt kibővüléséről számolt be. Vitéz Draskóczy István napirend előtti felszólalásában szóvátette és elitélte egy főivárosi lapnak azt a közleményét, mely a vá^ ros díszpolgárának, néhai, dr. Antal Géza püspöknek Wagyatéka ellen indított perrel kapcsolatban megjelent s amellyel szemben az elhunyt nagy férfiú emléke iránt az egész város mélységes kegyeletét és tiszteletét juttatta kifejezésre. Áttérve a napirendre, elfogadták a tisztr viselői betegsegélyző-alap szabályrendeletének felsőbb helyről megkívánt módosítását. Az OTI tervezett építkezésével kapcsolatban a város nem hajlandó az utcanyitással kapcso*latban reá eső telekrészeket Q-ölenkénti 65 P árban átvenni. Hajnóczky Ferenc és Szalay Lajos az építkezés fontosságát hangsúlyozták, mire a polgármester annak közlése mellett, hogy az építkezést amúgy is csak 193&-ra irányozta elő az OTI-igazgatóság, az ügynek felszínen tartását helyezte kilátásba. Az alsóvárosi Máday-féle telkeknek útrendezési és park-célokra történő megvételét •-ölenként 3.75 P-ért, összesen 27.000 P-ért, amely összeg öt év alatt fog lefizettetni, név^ szerinti szavazással egyhangúlag kimondották, miután a polgármester dr. Rohonyi Nándor felszólalására azt a megnyugtató kijelentést tette, hogy a telek tehermentesen kerül a város tulajdonába. A tókerti iskolaépítkezés ügyében kimondották, hogy az u. n. iskolaalapi földeket az alapítványi (szegény-alap) számára veszik meg/. Hihetőleg most már ez a határfoza ft. jóváhagyást nyer s a négy tanteremmel tef (-< vezett iskolaépület a nyáron megépíthető lesz. Kisipari és kiskereskedelmi hitel céljaira folytatólag 1050 P-t megszavaztak. A közegészségügyi bizottságban megüresedett tagsági helyre dr. Friml Jenőt vájlasztották meg. Dr. Tenzlinger József ny. polgármester még fönnálló 2750 P előleg-kölcsön ügyét nyugdíjának le nem foglalt részéből szándé,koznak havi részletekkel fedezni. A tapolcafői kavicsbányának 1050 P-ért való eladását Fischer 'Gyula ellenezte, de a képviselőtestület, mivel a 10 kilométeres távolság miatt az onnan nyert kavics túldrága, az eladást elhatározta. Dr. Pápai Lajosnak a bacon-vágatásoknál végzett külön munkájáért az elért haszon terhére 1935-re 720 P jutalmat szavaztak meg|. Nagyobb érdeklődést keltett a Vaszariúti lakosok kérvénye, akik könnyebb közlekedés elérése végett egy gyalogút megépítfését .kérik, ami kb. 1000 P-be kerülne s hozzá a Máv beleegyezése is szükséges. Az előkészítő bizottságok nem javasolták a kérés teljesítését, miután azonban dr. Csarmíasz Ferenc, dr. Jílek József, Ruip Jenő, Böröczky Lajos, dr;. Kis Gábor ecsetelték a mintegy 500 főnyi érdekeltség nehéz helyzetét, a polgármester kilátsbáa helyezte, hogy a gyalogút létesítését 1937-re preliminálja és a szükséges telekrész átengedése tárgyában a Máv üzletvezetőségével tárgyalni fog. Napirend után interpellációk "következtek. Böhm Samu a belvárosi lekövezetlen aszfaltjárdák ügyét tette szóvá. Fischer Gyula a vámok leszállítását sürgette és repülőtér megszerzése iránt lépések megtételét. Dr. Jílek József a választott képviselőtestületi tagok számának a választók számával kerületenként leendő arányosítását, majd pedig az érdekeltség által nem kívánt Bakonyérszabályozást tette szóvá. Szalay István az iparostanoncroktatás, Mészáros István a piaci árusító he;lyek ügyében interpellált. A polgármester minden interpellálónák iparkodott megnyugtató választ adni, amiket úgy az interpellálok, mint a képviselőtestület tudomásul is vettek. A közgyűlés 6 órakor ért véget. Pápa a kuruc-világban. i. Dunántúl a Rákóczi-szabadságharc megindulása után rövidesen belekapcsolódik a háborúba. Erős védelmi öv van itt a 18. sz. ele-* jén, melynek nevezetesebb pontjai Simontornyától Székesfehérváron, Veszprémen át Pápán keresztül húzódik Szombathely, Kőszeg, Sopron irányába. — De e vonal alatt és felett' is hasonló erősségek a Duna vonalán Esztergom, Tata, Komárom, Győr, Pozsony, mig Dunántúl déli részén Sümeg, Szigetvár, Pécs a nevezetesebbek. A dunántúli hadviselés azonban főleg az először említett vonal mentén folyik, már csak azért is, mert Győr mindig labanc város maradt s délen, inkább a rá(ookkal és horvátokkal folyó csatározás, nem volt jelentősebb. A fővédelmi vonalak szinte természetes középpontjául kínálkozott maga Pápa, — (a háború kezdetén nyomorult kis erősség) — főleg azért, mert Győrrel szemben volt, s a kisalföld szintén a Bakonyerdő alatt húzódott meg'. Támadási pont is, védelmi pont is. Beleesik a hadak útjába, főhadiszállásnak, hadi raktárnak nagyon alkalmas, mert szükség esetén közel a Bakony s annak rengetegeiben 1 könnyen el lehet rejteni mindent s elrejtőznie akármennyi hadnak is! A város maga ugyanúgy fekszik, mint az alig elmúlt török háborúk idején. Leírásánál a mai neveket használom. Északról és keletről a Tapolca vize határolja, a vágóhidtól kezdve egészen az Antal Géza-térig. Körülbelül ahol most a grófi kastély áll, azon a tájon van az alig erődítmény számba mehető régi várkastély, kő- és földbástyákkal körülvéve. A Tapolcától észak és kelet felé terjedő rész — az egész már tókert város — egy nagy terjedésű nádas, mocsaras, zsombékos tó — igen alkalmas a védőnek, vagy az ostromlónak arra, hogy ott vizi szárnyasokra vadásszanak s halásszanak, — de erről az oldalról meg;közelíthetetlen a vár és város. Az Antal Gézatértől kezdve a Leszámítoló Bank és a Posta épülete irányában húzódik a Cinca, az Árokutcán s Bástya-utcán keresztül. Inkább vizes árok, mel> magában nem védelmi vonal. E szakaszon föld- és kőbástyák és deszka palánkok védik inkább rosszul, mint jól. A százados török háborúkban s most a Rákóczi szabadságharc idején is igen alkalmas rész a táfmadásra és nagyon alkalmatlan a védelemrei. Tavaszi kabátok , kosztüm-, ruha-, öltöny-, felöltőszövetek és selyem-ujdonságok óriási választékban. Krausz és Koréin divaíáruházában Kossuth Lajos utca 3. szám. fP@" Meglepően olcsó szabott áraink minden darabon. láthatók.
