Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.
1936-04-04 / 14. szám
einl Gyula^ RÍ kávébehozatal közel száz éve I. KEVERÉK 1/4 kg 3.80 Fióküzlet: Pápán, Horthy Miklós Fő-utca 19. A falakon több kapu van. Az Antal Géza-térnél a Halászkapu, a Kis-térnél: a Bástya-utca végén a Borsosgyőri kapu, a tüzes malomnál, a mostani strandfürdő bejáratánál a Tüzes kapu, amelyeken rendes körülmények között a városba be lehet jutni. Ez a határa a vá;rosnak, amelyen belül alig néhány görbe utca, alig pár száz lakossal helyezkedik el| A kapukon belül vannak a templomok. A róm. katholikusoké a mostani nagytemplom helyén egy nagy tornyával kelet felé fordulva, szemíközt vele, a Tapolca felé, a kálvinistáké, a kollégium udvarán. (A kollégium ott állt, ahol ma a Kardos-féle festékkereskedés, s a templom a plébánia istállója helyén.) A Hosszú-utcán: a mostani Fő-utca —< a pálosok temploma és iskolája — a Bencések helyén; a franciskánusoké is ott, ahol most van, a ciszterciek rendháza és kápolnája a Fischerféle szeszkereskedés épületében. Az evangélikusoknak a század elején még nincs temploma, csak a Rákóczi-féle harc idején kezdik meg vallásuk gyakorlatát a Fő-tér tájékán: vagy ott, ahol a főteret átszelő aszfaltút halad, vagy talán a Griff-szálloda helyén (Legalább is az Esterházy nevet viselő elárusító üzlet raktárhelyisége ma is mutatja, hogy templom volt valamikor.) A lakosság több mint fele iparos és kereskedő. A 18. század elején a pápai iparosok 25 céhben tömörülnek. Készítményeiket messze vásárokra, s Bécs felé még a határon túl is elhordják s különösen egyes iparcikkek már ekkor nagyon híresek*. Itt székelnek a vármegye hivatalai. Több ne^ mesi kúria is ékelődik az iparosok műhelyei közé, akik között ugyan szintén sok a nemes mesterember. Különösen is emlékezetes nemes családok: a Bottka, Sándor, Tallián, Eőry, Eőri Szabó, Pordán, Tersánszky stb. A lakosjság földmívelő része a város 'falain kívül la/Ikik, mégpedig az alsóvárosi és felsővárosi majorokban. Ez a része a lakosságnak számban jóval nagyobb, mint a városban bent la;kók. A felsővárosi hosszú utca, a Jókai, Batthyány, Zrínyi és Gyurátz Ferenc utcák már abban az időben is, ha nem is városias, de legalább is falusi jellegű rendesen beépített utcák. Nem sokkal volt biztonságosabb a fallal védett városban sem a bentlakás, — háború idején — mint akár a majorokban. Sőt az alsóvárosi majorok lakói igen hamar érték a Bakonyt. A felsővárosiak már veszedelmesebb helyzetben voltak, ha ostromló had közeledett, hiszen a hadi út iránya éppen a boilsosgyőri kapun és a tüzes kapun át vezetett — s a kálváriái magaslat ostromágyuk felállítására igen alkalmatos. Volt pedig a kuruc háborúk kezdetén a vár, a város s a hozzátartozó hatalmas uradalom gróf Esterházy Antal császári ezredes birtokában. A háború kitörésekor a gróf maga a felvidéken harcolt a kurucok ellen, s a pápai várban Sándor István volt a kapitány; majd őt 1703 végén Sándor László váltotta fel. A két testvér, hires dunánítúli kálvinista ; család ivadékai, kitűnő katonák. Akkor Pápán j is kuriális nemesek, később somogyi, majd I alcsuti birtokukon él tovább a család. A felvidéki sikeres harcok után Károlyi Sándor [ gróf jön Forgács tábornokkal együtt a Dunántúl elfoglalására. Sándor László nem várja be divataruhaz húsvéti árai Nöt divat I Férfi divat Esőköpeny. . . .13 P-től Selyem harisnya, matt. 1*28 P Selyem nadrág H. . 1*28 „ Selyem kombiné H . 1*98 „ Cérna kesztyű . . —*76 „ Mosóbőr kesztyű . 270 „ Csípőszorító . . . 2 70 „ Retikülök, piperecikkek. Selyem elnevezés alatt műselyem értendő! Gyapjukalap Nyulszőrkalap . Szines ing . Nyakkendő . Sport-sapka Kemény gallér. Bőrkesztyű . 5*50 P 11— „ 2-40 „ -•65 „ -'98 „ -•38 „ 3-70 „ Tekintse meg kirakatainkati LÖWY BUTORÁRÜHÁZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR. Pápán a tábornokot, hanem mintegy 60 vitézzel éléje megy, át a Dunán s fölesküszik Rákóczi hűségére s mint ezredes harcol az egész szabadságharc végéig a dunántúli részeken. Gróf Esterházy Antal Zólyomból Pápára jön 1703 végén s a vár alá érkező Ká r rolyi Sándor itt nyomja őt 1704 január elején s ekkor Esterházyban is megszólal a magyar vér s január 12-én 400 várvédő vitézével Rákóczi hűségére fölesküszik ő is. Rákóczi öröm r mel fogadja Esterházyt s vezérLő tábornokká — mai értelmeben tábornaggyá — nevezi ki őt — s ő lesz a Dunántúl főkapitánya. Neim hiába ajándékozta meg bizalmával; a gróf az egész szabadságharc ala^tt hűséges hive marad Rákóczynak s bár mint hadvezér nem ivolt szerencsés, személyes bátorságával annál többször kitűnt. S következetes is maradt mindvégig!. Elkíséri Rákóczit a bujdosásba — s mint száműzött, birtokaitól megfosztott hontalan — távol ősei otthonától hal meg ő is. Károlyi Sándor alig néhány napig időzik Pápán s megy tovább Sárvár, Szombat^ hely felé s meg sem áll Stájerországig. (Folytatjuk.) Dr. Tóth Endre. — A Jókai-kör előadó-ülése. A Jókaikör mult heti Rákóczi-emlékestje hazafias kegyelettől áthatott méltó záradéka volt a Kör idei nagysikerű előadó-ülés-szakának. Az előadóülés megnyitójában Medgyasszay Vince elnök „sötét éjünkben örökké világító csillagként" magával ragadó szavakban ragyogtatta elénk Rákóczi tündökletes alakját. A vezérlő fejedelem tragikusságában is felemelő életének egész folyása tárult fel előttünk dr. Dobrovich Ágost széles perspektivájú szabad előadásában. A mára is sok tanulságot nyújtó történeti tények után nagyon szépen domborította ki az előadó azokat az uralkodói erényeket, melyekben Rákóczi korát megelőzte és korát eszméinek örök magasztosságával legyőzte. Helyi vonatkozásánál fogva méltán tarthatott nagy érdeklődésre számot dr. Tóth Endre városunk kuruckori szerepéről szóló felolvasása. Ezt az érdeklődést a felolvasó úgy adatgyűjtésének gazdagságával, mint a feldolgozás szines érdekességével a legteljesebb mértékben kielégítette. (A hosszabb jeles tanulmány közlését mai számunkban megkezdjük.) Mindhárom kiváló Rákóczi-előadót a lelkes közönség hálás tapsokkal jutalmazta. Az előadó-ülés zenei részében kétszer lépett a pódiumra Farkas Ödön, egy fiatal akadémikus zongora-művész, hogy hangszerének szívhez szóló zengésével, de technikájának ritka bravúrjával s odaadó mélységű érzés erejével is elandalítsa és gyönyörködtesse a hallgatóságot. Minden száma, ami főkép a pompás humorú Kókay-féle Medvetánc s az édes-bús Andaluza-melódia megérdemlett tüntető ovációkra indította a közönséget, mely szívből örvendett e nagyra hivatott művésszel való megismerkedésének. Briglevich Irénkét, ezt a kitűnő zongoristát, szintén a legnagyobb dicséret illeti meg. Maga a vendég-művész is érezte és nyilvánvalóan mutatta: minő becses része van az ő sikerében Briglevich Irénke finom tudásának. A Rákóczi hangulatba, mely egyébként Farkas egy gordonkaszámában is megkapóan kifejezésre jutott, stílszerűen illeszkedett bele a bencés-énekkarnak, kiváló karnagya: Sümeg Lothár biztoskezü vezetésével ép oly szabatos-szépen, mint aminő gyújtó hatással előadott két Rákóczi-dala, mely egyúttal az irodalmi és művészi szempontból egyaránt értékes est méltó záradéka volt.
