Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-10-10 / 41. szám

Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. NDEIN SZOMBATON Bőfizetésí ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. P Laptulajtionos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. GÖMBÖS GYULA MINISZTERELNÖK Az aradi gyásznap, a magyar függetlenség vértanú-hőseinek emléknapja újabb nagy nemzeti gyászt hozott reánk. Elragadta közülünk, napfényes élről sötét éj mélyébe vitte alá azt a férfiút, aki — mint ama dicső tizenhárom — a független, szabad, öncélú, boldog magyar nemzetért élt és dolgozott, ezért áldozta fel minden lelki kincsét és — haj, nem kiméivé magát! — minden testi erejét is. Könnyeink, melyek az aradi gyásznap emlékezetére mindig kicsordulnak s melyek még keserűbbek lettek azóta, hogy a vértanúságuk megszentelte föld kegyetlen bitorlók kezére került, még bánatosabban peregtek alá az idei komor emléknapon. Fájdalmunk, az az annyi próba, annyi csapás által százszorosan „megszentelt fájdalom" még kinzóbban szorította össze szivünket, éreztük, aki magát magyarnak vallja, mindenkinek éreznie kellett, hogy olyan veszteség ért bennünket, amelynek súlyát csak a felettünk őrködő isteni Gondviselés segítségével tudhatjuk elviselni. Az a részvét, amely a világ minden részéből a szomorú gyászeset alkalmából felénk fordul, az a kegyelet, amellyel a velünk baráti viszonyban levő szomszéd-államok az elhunyt emlékének hódoltak, a gyásznak az a bámulatos nagy dísze, mely a hült tetemeit vivő koporsót katonai csapatok felvonulásával, katonazenekarok bánatos zengésével, koszorúk özönével körülvette és kisérte, ez mind-mind az egyéni nagyság és az egyéni érdem bár nagyszerű elismerése csupán, de vigaszt nem nyújt, vigaszt nem nyújthat veszteségünkért. Mit vesztettünk mi Gömbös Gyulában? Mi az, amiért oly igazán, oly szívből fájlaljuk örök távozását? Többnek tartjuk őt annyi sok másnál, akik az élen jártak, vagy élen járni hivatva vannak? Vájjon nem tudjuk-e, hogy emberi hibái, tévedései neki is lehettek, aminthogy ember nincsen hiba és tévedés nélkül s az az igazi ember, abban van valódi emberméltóság, aki ezeket nyíltan be is meri vallani. Gömbös Gyulában mi első helyen a nagy lelkesítőt, a nemzet önmagára eszméltetőjét, saját életerejének tudatára ébresztőjét siratjuk, azt az új Kossuthot, akire egy világkatasztrófán s annak minden világtörténeti pontossággal bekövetkezett szörnyűségein keresztülment nemzetbe szuggesztív erővel tudta ismét az önbizalmat, a jövőbe való hitet beleplántálni. Ha úgy fordult volna a sors kereke, talán hadvezére, új Görgeyje is tudott volna lenni nemzetének. Az a munka, amit a ránk kényszerített keretek között is, a magyar honvédség szervezése és fejlesztése terén elért, bizony-bizony erre is predesztinálta volna. És siratjuk benne a magyar népnek, a magyar földművelőnek, a magyar ipari munkásnak igaz barátját. A nép iránti meleg érzés, a néppel való teljes együttérzés nem frázis, de tényleges valóság volt nála. Cselekedetei, melyekkel árat, munkát és kenyeret teremtett, beszéltek e téren és még mennyi cselekedetet várhattunk volna tőle! És gyászoljuk benne azt a férfiút, aki végleg megszerezte kis nemzete számára azt a helyet, amiért már előtte is, mások is érdemesen fáradoztak, de amit az ő nagy diplomáciai tudással előkészített és ugyanoly egyéni szeretetreméltósággal végzett külföldi útjai már ellenfeleinktől is elismert félelmetes módon biztosítottak. Róma, Berlin, Varsó, Szófia és újra Róma! Többé nem vagyunk egyedül, van becsületünk, van tekintélyünk és már Genf és már Eden tesznek bizonyságot arról, hogy a Gömbös Gyula által hivatalos programjába magyar honvédhez méltó bátorsággal és nyíltsággal felvett békerevizió többé nem program csupán, de Európa élő valóságává kezd válni. f És hadd ejtsünk még egy könnyet annak a kristálytiszta jellemű, puritán embernek a koporsójára, aki amily szegényen jött, oly szegényen távozott az életből, aki az anyagi jutalomért, mit számára állása, rangja juttatott, nem egy embernek, de tíznek éjt nappá tevő munkáját és e munka végső áldozataként egy életet, a saiát életét is odaadta. Nagy lelkesítő, kenyér-, becsület- és tekintélyszerző, népedért végső lehelletedig önzetlenül dolgozó, örökre eltávozott magyar vezér, Te már nem a mienk, Te már a történelemé vagy! A történelem fogja feljegyezni tetteidet. Ezek a magyar jövő magvetése, aminek kikeléséhez segítsen meg bennünket nemes lelkedet irgalmasan magához fogadó mindenható Istenünk! Dr. K. E. Gömbös Gyula, Magyarország miniszterelnöke október 6-án reggel München mellett egy szanatóriumban 50 éves korában elhunyt. A megrendítő gyászhírt a Magyar Rádió aznap d. e. 10 órakor tudatta a magyar nemzettel, mely mélységes megilletődéssel értesült nagy fia haláláról. Hasonló igaz részvéttel értesültek róla a többi nemzetek is, melyeknek államfői és miniszterelnökei azonnal meleghangú táviratokban fejezték ki részvétüket kormányzónknak, illetve a magyar kormánynak. Gömbös Gyula hült tetemeit a müncheni volt királyi palota csarnokában ravatalozták fel. Az ott tartott gyászszertartáson családja tagjain: feleségén és három: gyermeikén kívül magyar részről Hóman Bálint miniszter, Sztranyavszky Sándor képviselőházi elnök, Sztojai Doma berlini 'magyar követ, Rátz Jenő altábornagy vezetésével nagyobb tiszti küldöttség volt jelen. Megjelent Hitler vezér és kancellár, Göhring porosz miniszterelnök, Neurath német külügyminiszter, Epp bajor birodalmi helytartó és a diplomáciai kar képviselői. Kutter evangélikus leikés? imája és gyászbeszéde után a koporsót, a birodalmi hadsereg tisztjei vállukrja emelték, a palota elé vitték, ágyutalpra helyezték, amelyet hat ló által vont gyászkocsi és egy zászlóalj gyalogos, egy üteg tüzér, s egy század légi csapat kíséretével óriási közönség sorfala között a pályaudvarra szállított. A vonat csütörtökön reggel érkezett Bécsbe, ahol a keleti pályaudvaron Schuschnigg kancellár vezetésével az osztrák kormány összes tagjai várták, hogy lerójják koszorúk elhelyezésével kegyeletük adóját a nagy halott előtt. Hegyeshalmon a magyar kormány, a 'NE és Tesz küldöttsége várták és csatlakoztak a koporsót kísérőkhöz. Csütörtök délben érkezzett meg Budapestre a vomat. Itt a pályaudvaron Raffay Sándor püspök imája után Szendy Károly polgármester meghatottan köszöntötte a végső pihenőre megérkezett nagy halottat. Hatalmas gyászmenet kísérte el a koporsót a parlamentbe, melynek kupolacsarnokából szombaton d. e. 10 órakor országos gyásszal temetik el az élte virágában, tettereje teljében elhunyt magyar miniszterelnököt.