Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-10-10 / 41. szám

Gyümölcsöt, bort, élő- és vágott álla-" tot gyorsan és megbízhatóan szállít MATEOSZ" 99 Iroda: Rákóczi-utca 21. szám. Telefonszám: 95. Új postatörvény készül. Mint a napokban nyilvánosságra került, az állam magához váltotta a Magyar Légiforgalmi Rt. (Maiért) idegen kezekben levő részvényeit s ezzel a magyar kereskedelmi légiforgalom! a teljesen újjáalakulás s állami alapon való teljes átszervezés útjára jutott. ; Ezzel áll kapcsolatban az az új terv is, mely szerint a posta a légiforgalmat is bekapcsolni tervezi szolgálatába és az országban saját repülőgépeivel és pilótáival, mintegy hat fővonalon, pl. Budapest—Miskolc, Budapest — Szombathely, Budapest — Győr — Hegyeshalom, Budapest—Pécs stb. rendes személy- és postaküldemény-szállító repülőjáratokat tervez már a közeljövőben bevezetni. Ez a tervezet azonban csak a most már teljesen elkészült s legközelebb már a minisztertanács elé kerülő új postatörvény életbelépése után fog — a posta sok más 'egyéb új reformintézkedésével együtt — megvalósulni. Az új postatörvény-tervezet egyes főbb részleteiről szakkörökben az alábbi információt adtak. Az új postatörvény-tervezet a posta jojgait, hatáskörét és egész üzemi konstrukcióját véglegesen kodifikálja. E kodifikálás során a főbb változások a hirek szerint a következők lesznek: Elsősorban is a posta azz egyes felekkel szemben való követeléseinek jogossága felett és viszont nem a bíróságok bevonásával, hanem egy a maga hatáskörében majd kialakított új intézmény útján fog döntést hozni. Ilymódon tehát példáui a jövőben az elveszett ajánlott levelek, csomagok stb. folytán keletkező {kártérítési keresetekben nem a bíróság, hanem maga a posta fog dönteni, határozni. Az új 37=ik 1§ magy. kir. Osztálysorsjáték Vasárnap 11 Hétfő 12. Kedd 13 Szerda 14 Csütörtök 13 Péntek ia Szombat 17 húzása szombaton kezdődik Saját jól fölfogott érdeke, hogy a kapott sorsjegy árát mindenki e napokban fizesse meg, különben nincs nyereményjogosultsága! Ha még nincs sorsjegye, siessen venni bármelyik főárusítónál, mert mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélye! Nyerni azonban csak az nyerhet, akinek sorsjegye van ! I Hivatalos ára a sorsjegyeknek az összes főárusítóknál: Egész 2,8 pengő Fél 14 pengő Negyed 7 pengő Nyolcad 3% pengő Állandó és kitartó játék által érhető el eredmény! A szerencse útja mindenkinek nyitva áll! fffisT" Köztudomású, hogy csak a húzás előtt kifizetett sorsjegyeknek van nyereményjogosultságuk, miért is nagyon kérik a főárusítók, hogy akik bármely oknál fogva nem óhajtanak résztvenni az új sorsjátékban, küldjék v ssza a kapott sorsjegyet, mert nemcsak kellemetlenséget, hanem kárt is okoznak, ha a sorsjegyet idejében nem küldik vissza az illetékes helyre. A posta az egyes felekkel szerríoen fennálló követelései, mint például hátralékos távbeszélő-díjak, szállítási hitelezésekből keletkező követelések stb. behajtását nem a bíróság közbenjöttéve? fogja elintézni, űanem a postával szemben fennálló tartozásokat- £ postakincstár közadók módján közigazgatásilag fogja behajtani. Végül a többek között az új postatörvény a csomagszállításra nézve a mostani 20 kg.-on felül is és minden csomagra kiterjedően szállítási monopóliumot fog a postának biztosítani. A postán kívül ma még csomagszállítással foglalkozó más üzemek, például a MÁV megfelelő kártérítést fognak kapni, mint ahogy esetleg a Mateosz és a mai szállítmányozási MAHÁZ is esetleg megfelelően fognak kártalaníttatni, avagy a posta csomagszállítási konstrukciójába működő szervként bevonatni. Hasonlóképpen, miután a posta az említett légijáratokat fogja szervezni és fenntartani, egyúttal mindennemű levél-, csomag és más egyéb postaküldemény légi szállításár? is kizárólagossági jogot fog kapni. (P. T ) Bundák — szőrmék legolcsóbban Horváth szűcsnél Pápa, Széchenyi-utca 2. sz. Szőrmebőr kikészítés. Londoni mozaik. Egész életemben egyetlen dolog érdekelt igazán: a történelem. A könyvtáramban a könyveim 9Qo/

0-a történelmi munka; ezek azok a könyvek, amiket százszor egymásután el lehet olvasni és sohasem válnak unalmassá; ezek a legizgalmasabb detektiv-regények és legcsodálatosabb áldozatokról szóló történetek. Annyi izgalom, annyi szépség nin

;cs j egyetlenegy kitalált vagy való történetben sem, mint amennyit bármely történelmi műben találni lehet. Hiszen mi izgalmasabb és mi szebb, mint olvasni, hogy az emberiség fejlődése milyen dicsőséges és mennyi áldozaton keresztül történt és néha nemcsak a multat ismeri meg az ember, hanem belelát a jövőbe is, mert a történelem megismétli önmagát. És mégis, ha van valami, ami még nagyszerűbb, mint a történelem olvasása, akkor tez a történelmi helyeknek a felkeresése. Azoknak a pontoknak a felkeresése, ahol »valami« történt, ahol a hely terhes a mult emlékeivel, ahol minden kőhöz valami esemény fűződik, ahol az ember lélegzetelállítóan érezi azt a valamit, amit úgy hivnak: Genius loci. Különösen érdekelt mindig Anglia történelme, amely annyira különbözik a miénktől, mint amennyire különbözik minden más j nemzetétől. A »splendid isolation« az oka aní nak, hogy róluk kevesebbet tudunk, mint a többi távolabbeső népekről; pedig azt hiszem, igen tanulságos volna egy kicsit belelátni abba a bölcsőbe, ahonnan az angol világuralom sarjadt. Mindezt pedig azért mondottam el, inkább csak úgy magamnak, mert a mult hét valamelyik napján a Tower-ben voltam. Mellesleg megjegyezve meglehetősen szerencsétlen vagyok a témáimmal; csupa olyan dologról írok, amiről előttem már számtalan ember összehasonlíthatatlanul szebben és jobban írt? de valahogyan az egyéni átélés késztet az írásra. A Tower Hódító Vilmostól kezdve egész a tizenkilencedik század elejéig, uagyrészben az angol történelmet jelentette. A királyok lakóhelye volt egészen a szerencsétlen II. Károlyig és az volt a szokás, hogy az uralkodó a koronázása előtt már ide költözött és a koronázás napján innen vonult fel kíséretével a városon keresztül a Westminster katedrálisba. Nem akarok a valamikor bevehetetlennek tartott vár leírásába bocsátkozni, bár ez sem volna érdektelen; megtalálhatni benne az angol történelem 850 évének valamennyi építészeti stílusát. Mások voltak azok, amik engem megragadtak. Itt van, mindjárt a bejárathoz közel, az »Árulók kapuja«. A Themse régebben egészen eddig ért és ezen a kapun jöttek be az angol történelem szomorú nagyrr nél megint olcsóbb lett Győr, Gr. Tísxa I. tér 5. (Városházzal szemben.) ságai, az árulók Edward, a buchingami herceg, Sir Thomas Moore, a szerencsétlen Boleyn Annia és Howard Katalin, VIII. Henrik feleségei; Cromwell, az essexi gróf, Seymour, a sumerseti herceg, Erzsébet hercegnő (a későbbi királynő), János monmouthi herceg és sokan, sokan mások, akik közül nem egynek ez volt az utolsó útja. Igaz az, hogy a középkort sötét középkornak nevezik; én valahogyan úgy vagyok vele, hogy nem is tudom elképzelni, hogy akkor is süthetett a nap és lehettek gondtalan emberek, amikor soha senki sem tudta — akár szegény, akár gazdag, akár hatalmas volt is —, hogy melyik pillanatban változik meg minden körülötte. Azt hiszem, ez volt az az idő, amiről János apostol a mennyei jelenésekről írott könyvében szól; de attól tartok, hogy — sajnos — nem az utolsó. Olyan vigasztalan gondolatok veszik körül az embert, hogy önkénytelenül is lábujjhegyen jár. Itt vannak, az úgynevezett »Fehér Tower« egyik termében VIII. Henrik összes páncéljai, ló-páncéljai, hadi felszerelései. Az angolok azonban igen nagy királyuknak tartják őt, sok igen üdvös intézkedése volt, amiről mi nem sokat tudunk; csak azt tudjuk, hogy nyolc feleséget vett. Az ember önkénytelenül is azt kérdezi, hogy akkor vájjon mikor kormányozott? A Felső Tower és a St. Peter ad Vincula kápolna között van egy körülbelül két négyzetméternyi bekerített terület, a: magánvesztőhely. (Állami kivégzések — úgylátszik — nem történtek itt; bár kíváncsi vagyok, annak idején mi alapon tettek különbséget a bűncselekmények között. Szóval, amint ma van magán-garázs, például azelőtt volt magánvesztőhely.) Itt fejezték le, többek között Boleyn Annát, VIII. Henrik második feleségét 1536 május 19-én és Howard Katalint, VIII. Henrik ötödik feleségét 1542 február 13-án. Boleyn Anna volt a kivégzettek közül az egyetlen, akit nem bárddal, hanem karddal fejeztek le. Összeborzad az ember ennyi szörnyűségre; szinte látni véli a vért és a világ semmi kincséért sem lépne túl a kerítésen. Ilyesmit csak az amerikai tesz, aki odaragasztja rágógummiját a kivégzettek névsorát feltüntető réztáblára. Itt van mindjárt a Beauchamp Tower, a rabok börtöne; a fala tele rajzokkal, felírásokkal, amelyeket mind az angol történelem legnagyobb nevei véstek — rabságuk ideje alatt — a kemény gránitba. Itt van a St. Peter ad Vincula, ahol a magán-vesztőhelyen kivégzettek nyugosznak. Majdnem 900 éves kis kápolna, amely azonban 1512-ben teljesen leégett és újra építették. Köteteket lehetne írni erről a kápolnáról. Pár lépésre tőle a »Véres torony«, amelyet azért neveznek így, mert a közhit szerint itt gyilkolták meg V. Edwardot és fivérét, a Yorki herceget III. Richárd parancsára. De azt hiszem, bátran nevezhetnénk Véres Tower-nek az egész erődöt, mert minden kövéhez vér tapad és igen kényelmetlen érzés fogja el az embert; mindenütt vér, vér és gyilkosság! Bizony, abban az időben az embernek helyén kellett hogy legyen a szive és főleg igen kellett vigyázni, hogy el ne veszítse a fejét. És végül itt vannak az angol koronaékszerek, amelyeknek értéke felbecsülhetetlen. Sehol a világon ennyi drágaság összehalmozva egy 2i/

2 méter átmérőjű nyolcszögü üvegszekrényben, amelyet erős vasrács vesz,