Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-10-10 / 41. szám

Gyümölcsöt, bort, élő- és vágott álla-" tot gyorsan és megbízhatóan szállít MATEOSZ" 99 Iroda: Rákóczi-utca 21. szám. Telefonszám: 95. Új postatörvény készül. Mint a napokban nyilvánosságra került, az állam magához váltotta a Magyar Légifor­galmi Rt. (Maiért) idegen kezekben levő rész­vényeit s ezzel a magyar kereskedelmi légi­forgalom! a teljesen újjáalakulás s állami ala­pon való teljes átszervezés útjára jutott. ; Ezzel áll kapcsolatban az az új terv is, mely szerint a posta a légiforgalmat is be­kapcsolni tervezi szolgálatába és az ország­ban saját repülőgépeivel és pilótáival, mintegy hat fővonalon, pl. Budapest—Miskolc, Buda­pest — Szombathely, Budapest — Győr — He­gyeshalom, Budapest—Pécs stb. rendes sze­mély- és postaküldemény-szállító repülőjára­tokat tervez már a közeljövőben bevezetni. Ez a tervezet azonban csak a most már teljesen elkészült s legközelebb már a minisz­tertanács elé kerülő új postatörvény életbe­lépése után fog — a posta sok más 'egyéb új reformintézkedésével együtt — megvalósulni. Az új postatörvény-tervezet egyes főbb rész­leteiről szakkörökben az alábbi információt adtak. Az új postatörvény-tervezet a posta jo­jgait, hatáskörét és egész üzemi konstruk­cióját véglegesen kodifikálja. E kodifikálás során a főbb változások a hirek szerint a kö­vetkezők lesznek: Elsősorban is a posta azz egyes felekkel szemben való követeléseinek jogossága felett és viszont nem a bíróságok bevonásával, ha­nem egy a maga hatáskörében majd kialakított új intézmény útján fog döntést hozni. Ilymó­don tehát példáui a jövőben az elveszett aján­lott levelek, csomagok stb. folytán keletkező {kártérítési keresetekben nem a bíróság, hanem maga a posta fog dönteni, határozni. Az új 37=ik 1§ magy. kir. Osztálysorsjáték Vasárnap 11 Hétfő 12. Kedd 13 Szerda 14 Csütörtök 13 Péntek ia Szombat 17 húzása szombaton kezdődik Saját jól fölfogott érdeke, hogy a kapott sorsjegy árát mindenki e napokban fizesse meg, különben nincs nyereményjogosultsága! Ha még nincs sorsjegye, siessen venni bármelyik főárusítónál, mert mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélye! Nyerni azonban csak az nyerhet, akinek sorsjegye van ! I Hivatalos ára a sorsjegyeknek az összes főárusítóknál: Egész 2,8 pengő Fél 14 pengő Negyed 7 pengő Nyolcad 3% pengő Állandó és kitartó játék által érhető el eredmény! A szerencse útja mindenkinek nyitva áll! fffisT" Köztudomású, hogy csak a húzás előtt kifizetett sorsjegyeknek van nyereményjogo­sultságuk, miért is nagyon kérik a főárusí­tók, hogy akik bármely oknál fogva nem óhajtanak résztvenni az új sorsjátékban, küldjék v ssza a kapott sorsjegyet, mert nem­csak kellemetlenséget, hanem kárt is okoz­nak, ha a sorsjegyet idejében nem küldik vissza az illetékes helyre. A posta az egyes felekkel szerríoen fenn­álló követelései, mint például hátralékos táv­beszélő-díjak, szállítási hitelezésekből kelet­kező követelések stb. behajtását nem a bíró­ság közbenjöttéve? fogja elintézni, űanem a postával szemben fennálló tartozásokat- £ postakincstár közadók módján közigazgatási­lag fogja behajtani. Végül a többek között az új postatörvény a csomagszállításra nézve a mostani 20 kg.-on felül is és minden csomagra kiterjedően szál­lítási monopóliumot fog a postának biztosí­tani. A postán kívül ma még csomagszállítás­sal foglalkozó más üzemek, például a MÁV megfelelő kártérítést fognak kapni, mint ahogy esetleg a Mateosz és a mai szállítmányozási MAHÁZ is esetleg megfelelően fognak kárta­laníttatni, avagy a posta csomagszállítási kon­strukciójába működő szervként bevonatni. Hasonlóképpen, miután a posta az emlí­tett légijáratokat fogja szervezni és fenntar­tani, egyúttal mindennemű levél-, csomag és más egyéb postaküldemény légi szállításár? is kizárólagossági jogot fog kapni. (P. T ) Bundák — szőrmék legolcsóbban Horváth szűcsnél Pápa, Széchenyi-utca 2. sz. Szőrmebőr kikészítés. Londoni mozaik. Egész életemben egyetlen dolog érdekelt igazán: a történelem. A könyvtáramban a könyveim 9Qo/ 0-a történelmi munka; ezek azok a könyvek, amiket százszor egymásután el le­het olvasni és sohasem válnak unalmassá; ezek a legizgalmasabb detektiv-regények és legcsodálatosabb áldozatokról szóló történe­tek. Annyi izgalom, annyi szépség nin ;cs j egyetlenegy kitalált vagy való történetben sem, mint amennyit bármely történelmi mű­ben találni lehet. Hiszen mi izgalmasabb és mi szebb, mint olvasni, hogy az emberiség fejlődése milyen dicsőséges és mennyi áldo­zaton keresztül történt és néha nemcsak a multat ismeri meg az ember, hanem belelát a jövőbe is, mert a történelem megismétli ön­magát. És mégis, ha van valami, ami még nagy­szerűbb, mint a történelem olvasása, akkor tez a történelmi helyeknek a felkeresése. Azok­nak a pontoknak a felkeresése, ahol »valami« történt, ahol a hely terhes a mult emlékei­vel, ahol minden kőhöz valami esemény fű­ződik, ahol az ember lélegzetelállítóan érezi azt a valamit, amit úgy hivnak: Genius loci. Különösen érdekelt mindig Anglia tör­ténelme, amely annyira különbözik a miénk­től, mint amennyire különbözik minden más j nemzetétől. A »splendid isolation« az oka an­í nak, hogy róluk kevesebbet tudunk, mint a többi távolabbeső népekről; pedig azt hiszem, igen tanulságos volna egy kicsit belelátni abba a bölcsőbe, ahonnan az angol világuralom sarjadt. Mindezt pedig azért mondottam el, in­kább csak úgy magamnak, mert a mult hét valamelyik napján a Tower-ben voltam. Mel­lesleg megjegyezve meglehetősen szerencsét­len vagyok a témáimmal; csupa olyan dolog­ról írok, amiről előttem már számtalan em­ber összehasonlíthatatlanul szebben és job­ban írt? de valahogyan az egyéni átélés kész­tet az írásra. A Tower Hódító Vilmostól kezdve egész a tizenkilencedik század elejéig, uagyrészben az angol történelmet jelentette. A királyok lakóhelye volt egészen a szeren­csétlen II. Károlyig és az volt a szokás, hogy az uralkodó a koronázása előtt már ide köl­tözött és a koronázás napján innen vonult fel kíséretével a városon keresztül a Westminster katedrálisba. Nem akarok a valamikor bevehetetlen­nek tartott vár leírásába bocsátkozni, bár ez sem volna érdektelen; megtalálhatni benne az angol történelem 850 évének valamennyi épí­tészeti stílusát. Mások voltak azok, amik en­gem megragadtak. Itt van, mindjárt a bejá­rathoz közel, az »Árulók kapuja«. A Themse régebben egészen eddig ért és ezen a kapun jöttek be az angol történelem szomorú nagy­rr nél megint olcsóbb lett Győr, Gr. Tísxa I. tér 5. (Városházzal szemben.) ságai, az árulók Edward, a buchingami her­ceg, Sir Thomas Moore, a szerencsétlen Bo­leyn Annia és Howard Katalin, VIII. Henrik feleségei; Cromwell, az essexi gróf, Seymour, a sumerseti herceg, Erzsébet hercegnő (a ké­sőbbi királynő), János monmouthi herceg és sokan, sokan mások, akik közül nem egynek ez volt az utolsó útja. Igaz az, hogy a középkort sötét közép­kornak nevezik; én valahogyan úgy vagyok vele, hogy nem is tudom elképzelni, hogy akkor is süthetett a nap és lehettek gondtalan emberek, amikor soha senki sem tudta — akár szegény, akár gazdag, akár hatalmas volt is —, hogy melyik pillanatban változik meg minden körülötte. Azt hiszem, ez volt az az idő, amiről János apostol a mennyei jelené­sekről írott könyvében szól; de attól tartok, hogy — sajnos — nem az utolsó. Olyan vi­gasztalan gondolatok veszik körül az embert, hogy önkénytelenül is lábujjhegyen jár. Itt vannak, az úgynevezett »Fehér To­wer« egyik termében VIII. Henrik összes pán­céljai, ló-páncéljai, hadi felszerelései. Az an­golok azonban igen nagy királyuknak tartják őt, sok igen üdvös intézkedése volt, amiről mi nem sokat tudunk; csak azt tudjuk, hogy nyolc feleséget vett. Az ember önkénytelenül is azt kérdezi, hogy akkor vájjon mikor kor­mányozott? A Felső Tower és a St. Peter ad Vin­cula kápolna között van egy körülbelül két négyzetméternyi bekerített terület, a: magán­vesztőhely. (Állami kivégzések — úgylátszik — nem történtek itt; bár kíváncsi vagyok, annak idején mi alapon tettek különbséget a bűncselekmények között. Szóval, amint ma van magán-garázs, például azelőtt volt magán­vesztőhely.) Itt fejezték le, többek között Boleyn Annát, VIII. Henrik második felesé­gét 1536 május 19-én és Howard Katalint, VIII. Henrik ötödik feleségét 1542 február 13-án. Boleyn Anna volt a kivégzettek közül az egyetlen, akit nem bárddal, hanem kard­dal fejeztek le. Összeborzad az ember ennyi szörnyű­ségre; szinte látni véli a vért és a világ semmi kincséért sem lépne túl a kerítésen. Ilyesmit csak az amerikai tesz, aki odaragasztja rágó­gummiját a kivégzettek névsorát feltüntető réztáblára. Itt van mindjárt a Beauchamp Tower, a rabok börtöne; a fala tele rajzokkal, felírá­sokkal, amelyeket mind az angol történelem legnagyobb nevei véstek — rabságuk ideje alatt — a kemény gránitba. Itt van a St. Pe­ter ad Vincula, ahol a magán-vesztőhelyen kivégzettek nyugosznak. Majdnem 900 éves kis kápolna, amely azonban 1512-ben telje­sen leégett és újra építették. Köteteket le­hetne írni erről a kápolnáról. Pár lépésre tőle a »Véres torony«, amelyet azért nevez­nek így, mert a közhit szerint itt gyilkolták meg V. Edwardot és fivérét, a Yorki herceget III. Richárd parancsára. De azt hiszem, bát­ran nevezhetnénk Véres Tower-nek az egész erődöt, mert minden kövéhez vér tapad és igen kényelmetlen érzés fogja el az embert; mindenütt vér, vér és gyilkosság! Bizony, ab­ban az időben az embernek helyén kellett hogy legyen a szive és főleg igen kellett vi­gyázni, hogy el ne veszítse a fejét. És végül itt vannak az angol korona­ékszerek, amelyeknek értéke felbecsülhetet­len. Sehol a világon ennyi drágaság összehal­mozva egy 2i/ 2 méter átmérőjű nyolcszögü üvegszekrényben, amelyet erős vasrács vesz,

Next

/
Thumbnails
Contents