Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-09-12 / 37. szám

XXXIII. évfolyam. 37. szám. Pápa, 1936 szeptember Te k- Főis kolai Könyvtár Ref. Főiskola. I1NDEN SZOMBATON Szakbu Helyben. SBÖSzetésí ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. 55 Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A testvérg'yülölési átok (Vörösmarty meg­döbbentően jellegzetes kifejezése ez) még so­hasem virágzott ily iszonyatos színekben az ember homlokán, mint most. Az ember már azt kezdi hinni, hogy minden nem is igaz, amit az újságokban olvas. A kolostorokat fel­gyújtják, miután előbb minden szentéletü la­kójukat leölték, keresztre feszítették, olajjal leöntve elégették. A túszokat, mielőtt az ellenség bevenné a várost, halomra lövik. A parasztokat, akik nem akarták termésüket odaadni, ágyútűzzel kergetik ki falujukból — el egészen a szibériai ólombányákig. Vö­rös izgatástól részeg tengerészek leölik tiszt­jeiket s aztán maguk által rosszul vezetett hajóikkal a levegőbe repülnek. De nincs itt hely még századrészét sem elbeszélni annak, amit a ránk szabadított őrület nap-nap után elibénk tár. Néha-néha felcsillan egy-egy biz­tatóbb kép. Hiába rontanak be vad kommu­nista munkások egyenesen a minisztertanácsba, a francia miniszterelnök még sem hajlandó le­térni a semlegesség útjáról. (Igaz, hogy kis­részt az a vád ellene, hogy nyíltan ellenzi, titokban türi a fegyver-, lőszer-, repülőgép­szállítást. Megáll-e ez a vád, nehéz — távol­ból lehetetlen — megmondani.) Az angol szak­szervezetek — alapjában, mint látható, a pol­gári rend hivei — nyiltan szembehelyezkednek minden, az egész világot, minden, az emberi kultúrát megsemmisítő anarchisztikus törek­vések ellen. Brüsszelben főpapok világkon­gresszusa akarja felnyitni az emberiség szi­vét, felvilágosítani az elméket, szelídíteni a sziveket. De ezek a világosabb képek csak jönnek és ismét eltűnneTc s aztán következik ismét az őrjöngés, a gyilkolás, ártatlan pol­gárok, asszonyok, gyermekek kétségbeesett} jajkiáltása, végső halálhörgése. Nem tudjuk, mit vétett ez a mi nemzedékünk, hogy ennek látására, átszenvedésére kárhoztatott. S nenj tudjuk, hogy az átokból sarjadhat-e áldás, amit ha mi nem is, de legalább az utánunk következők élvezhetnek? Az olimpikonok elhelyezkedése, mint azt a potyadozva megjelent újsághírekből öröm­mel állapítottuk meg, immár teljes, biz­tosítva van. Állam, főváros, magánvállala­tok valószínűleg függetlenül a minden ol­dalról felhangzó biztatásoktól is, siettek kö­telességüket teljesíteni azok iránt, akik a nem­zetek nagy világversenyén becsületet szerezte^ a magyar névnek, akik — országunk népessé­géhez és gazdasági erőihez viszonyítva — minden kétséget kizárólag a legszebb ered­ményt érték el Berlinben. Szomorú lett volna, ha még azok szájába sem tudtunk volna biztos és elegendő falatot adni, akik ezt különleges képességekkel és különleges érdemekkel is megszolgálták. Ilyen szégyennel csakugyan nem viszonozhatuk a szerzett dicsőséget. Ez a dolog tehát rendben volna s most az olim­pikonok után mások kerüljenek sorra. Mert, haj, mennyi erő, mennyi képesség, mennyi dolgozni akarás vár még ebben az országban elhelyezkedésre! Hány száz és száz és ezer munka nélkül tespedőnek kellene még megél­hetést biztosítani! Nem mondjuk, némi javuláp már mutatkozik ezen a téren. Az utolsó négy esztendőben sok jó szándék nyilatkozott meg az ifjúság elhelyezkedési lehetőségeinek kiépí­tése terén. Ám még mindig rá lehetne mutatni olyan többszörös jövedelmeikre, amelyek tíz­szeresen több ifjúnak is adhatnának — igaz­ságos beosztás mellett — kenyeret. Nagy vál­lalatok, nagy gazdaságok vezetésében még mindig nem látjuk meg azt a készséget, amely­lyel pedig nemcsak az ifjúság, de a társada­lom békéjét is szolgálhatnák. Bár egyáltalán nem vagyunk hivei az ú. n. »kényelmes hiva­,taloskodásnak« (ami hiszen már eléggé ki is ment a divatból), mégis kissé túlzottnak tartjuk a leépítésnek azt a rendszerét, amely minden megüresedő helyet a bennmaradottakkal akar betöltetni s ezeknek munkáját oly mértékben fokozza, hogy ez aztán időelőtti megrokkaná­sukat idézheti elő. Csak hadd jöjjön áz öregek helyébe a fiatalság, hadd mutassa be az "életi minden terén, hogy ha nincs is mindegyik­ben olimpiai babérra méltó különleges te­hetség, de a nemzet egyetemét szolgálni hi­vatott munkában mindegyikük a hűség és szorgalom olimpiai rekordját tudja elérni. A pápai ünnepi hét. A pápai ünnepi hét mult vasárnap véget ért. A kiállítást bezárták s a szabadtéri szini­előadással a programm utolsó pontja is le­zajlott. A már mult számunkban jelzett siker a hét végével teljessé vált. A kiállítást 20.000 ember nézte még és iparunk, mezőgazdasá­gunk dicséretére szolgál, hogy mindenki el­ismerőleg szólott róla. A nagy látogatottság­nak meg fog felelni az elért jövedelem. Még nincsen pontos elszámolás, de előrelátható, hogy az iparos-székház alapját vagy 6000 P-vel fogja gyarapítani az ünnepi hét. Ezért — az erkölcsi sikerről nem szólva — érdemes volt fáradni, dolgozni. Balíef-est ós énekhangverseny. Az ünnepi hét kiemelkedő műsorszáma volt a Jókai Színházban tartott ballet-est és ének-hangverseny, a m. kir. operaház tagjainak, Szalay Karola szólótáncosnőnek, Kőszeghy Fe­renc szólótáncosnak, a hat tagú balletkarnak és Réthy Eszter koloratúr énekesnőnek szerep­lésével. Ritkán láthat balletot a pápai publikum, nagy élményt jelentett tehát a kiváló erőknek e teljesítménye. A kis színpad sehogysem alkal­mas egy balletkar mozgására, csak Szalay Ka­rola rendezői ügyessége feledtette a tér korlá­tait. A kitűnő összeállítású műsor legértékesebb teljesítménye a Lakmé balletja volt, Szalay Ka­rola és a ballet előadásában. Pantomimi finomságai, artisztikus hatása a ballet-ős áldo­zati táncoknak keleti füszerességét jelenítette meg. Figurális szépségeivel, akrobatikus nagy­szerűségével hatott a Szalay Karola és Kőszeghy Ferenc párostáncában adott Adagio. A ballet­kar walzerparódiája — Horváth Erzsi és Mózer Irén kitűnő szólórészével — pompás humorá­val, friss ötletességével vált ki. Szalay Karola Coppeliája sok bájt, lelki finomságot érzékelte­tett. A schönbrunni keringő — Szalay K. és a kar előadásában — dekoratív szépségével, kompozíciójának barokk derűjével és üde moz­gáshatásával aratott nagy tetszést. A Strauss­féle Kék Dw/zű-keringőben a Szalay-Kőszeghy párosának figurális nagyszerűségét kell még kiemelnünk. A bemutatott darabok pompás ko­SZŰCS munkát jól és olcsón, de szakszerűen készítek, alakítást, javítast, szőrmé­zést, mérték szerint bun­dát, bármiféle anyagból SZILASSY GYÖRGY szűcsmester Pápa, Anna-tér 6/b. szám. Egyúttal tudomására hozom a n. é. vevőim­nek, hogy Celldömölkön fióküzletet nyitottam! reografiáját Szalay Karola tervezte, s nemcsak dekoratív hatásaiban, de lelki kifejezésbeli ér­tékeivel is igaz elismerésünket szerezte meg. Az egyes táncszámok közé beiktatva énekelt Réthy Eszter, akinek a közelmúltban Tatán és Szegeden is szép sikerei voltak. Már megjele­nésével megnyerte a közönség tetszését. Köz­vetlen egyénisége, szépsége hódított. Finoman kulturált hangja, zenei intelligenciája, valamint szárnyaló hangjának csengő szépségei, tiszta magas hangjai, pianisszimói átütő tetszést arat­tak. Massenet: Cid-áriájában és Noseda: Mily gyönyör c. darabokban csillogott leginkább énektechnikai ereje, hangja értéke. De Hubay: Rózsabokor c. dalában volt a legbájosabb. Mi­dőn Réthy Eszter, Szalay Karola és Kőszeghy Ferenc, valamint a ballet-kar teljesítményének magas művészi értékéről és kivételes közönség­sikeréről számolnak be, ki kell emelnünk Varga Pál, a m. kir. Operaház karmesterének nevét, aki zongorajátékával nagyszerűen kisérte és irá­nyította az estét. (H. E.) A város ajándéka. A Zimmermann-utcai városi házat, me­lyet a képviselőtestület tudvalevőleg a ju­biláló ipartestületnek iparos-székház építésére odaajándékozott, vasárnap délélőtt adta át Hamuth János polgármester az ipartestület elöljáróságának. A zöld füzérekkel diszített ház előtt a polgármester rövid beszédet mon­dott, méltatta az ipartestület érdemeit s kö­zölte a képviselőtestület határozatát, mely ter­mészetesen csak felsőbb hatósági jóváhagyás után lesz jogérvényes. Ennek reményében adja át a házat az ipartestületnek, mely azt a minisztérium jóváhagyása után fogja vég­leg birtokba venni. Hajnóczky Ferenc elnök tolmácsolta az iparosság mélyen érzett há­láját a polgármesternek mire az ünnep a Himnusz eléneklésével ért véget. Úszóverseny, A Pápai Üünnepi Hét kiemelkedő ese­ményei közé tartozott az az úszóverseny, amelyet a PSE rendezett s amelyen a világ­bajnok Csik a Beac úszókkal, valamint vizi­pólózókkal és a győri, tatabányai résztvevők­kel kiegészítve, belevonva a pápai úszókat is, szerepeltek. Természetes, hogy ? az uszoda szépszámú közönsége figyelmét az olimpiai bajnokra és Lengyelre irányította és lelkes éljenzésben tört ki, amikor a 100 m. gyors­úszás céljába ért a Japánt, Amerikát legyőző Csik. Verseny előtt Hamuth János polgármes­ter üdvözölte Csik Ferencet. Fontos dátum g sporttörténelemben 1936 aug. 9-ike, — mon­dotta a polgármester — amikor a 100 m, gyorsúszásban megszerezte a fehér faj szá­mára a hegemóniát a sárga fajjal szemben; Örömének adott kifejezést, hogy városunkban üdvözölheti a dicső bajnokot, akit szeretettel övez körül a magyar nép apraja-nagyja. Fodrászverseny. Vasárnap este a Griff-szálló nagytermé­ben mintegy háromszáz főnyi nézőkönöség előtt tartották meg a Dunántúli Fodrászver­senyt. Hajnóczky Ferenc ipartestületi elnök megnyitó szavai után Gáspár Ferenc, az Orsz. nőifodrász segédek egyesületének díszelnöke szép beszédben méltatta a fodrászversenyek jelentőségét, különösen kiemelve azt, hogy ezek a szakmaversenyek tanúsítják legjobban a magyar fodrászipar magas fokát és fejlett­ségét, melyre méltán büszkék lehetünk. Utána megkezdődött a verseny és sorjában kerültek ki a gyors figaró kezek alól a szebbnél szebb, remekbe készített modern görögös estélyi és nappali gyorsfrizurák. A nyertesek éremjutal­mait és okleveleit Tamás József ipartestületi alelnök osztotta ki. A versenyt megnézte Csik Ferenc olimpiai bajnok is. Eredmények a

Next

/
Thumbnails
Contents