Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-09-12 / 37. szám

XXXIII. évfolyam. 37. szám. Pápa, 1936 szeptember Te

k- Főis

kolai Könyvtár Ref. Főiskola. I1NDEN SZOMBATON Szakbu Helyben. SBÖSzetésí ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. 55 Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A testvérg'yülölési átok (Vörösmarty megdöbbentően jellegzetes kifejezése ez) még sohasem virágzott ily iszonyatos színekben az ember homlokán, mint most. Az ember már azt kezdi hinni, hogy minden nem is igaz, amit az újságokban olvas. A kolostorokat felgyújtják, miután előbb minden szentéletü lakójukat leölték, keresztre feszítették, olajjal leöntve elégették. A túszokat, mielőtt az ellenség bevenné a várost, halomra lövik. A parasztokat, akik nem akarták termésüket odaadni, ágyútűzzel kergetik ki falujukból — el egészen a szibériai ólombányákig. Vörös izgatástól részeg tengerészek leölik tisztjeiket s aztán maguk által rosszul vezetett hajóikkal a levegőbe repülnek. De nincs itt hely még századrészét sem elbeszélni annak, amit a ránk szabadított őrület nap-nap után elibénk tár. Néha-néha felcsillan egy-egy biztatóbb kép. Hiába rontanak be vad kommunista munkások egyenesen a minisztertanácsba, a francia miniszterelnök még sem hajlandó letérni a semlegesség útjáról. (Igaz, hogy kisrészt az a vád ellene, hogy nyíltan ellenzi, titokban türi a fegyver-, lőszer-, repülőgépszállítást. Megáll-e ez a vád, nehéz — távolból lehetetlen — megmondani.) Az angol szakszervezetek — alapjában, mint látható, a polgári rend hivei — nyiltan szembehelyezkednek minden, az egész világot, minden, az emberi kultúrát megsemmisítő anarchisztikus törekvések ellen. Brüsszelben főpapok világkongresszusa akarja felnyitni az emberiség szivét, felvilágosítani az elméket, szelídíteni a sziveket. De ezek a világosabb képek csak jönnek és ismét eltűnneTc s aztán következik ismét az őrjöngés, a gyilkolás, ártatlan polgárok, asszonyok, gyermekek kétségbeesett} jajkiáltása, végső halálhörgése. Nem tudjuk, mit vétett ez a mi nemzedékünk, hogy ennek látására, átszenvedésére kárhoztatott. S nenj tudjuk, hogy az átokból sarjadhat-e áldás, amit ha mi nem is, de legalább az utánunk következők élvezhetnek? Az olimpikonok elhelyezkedése, mint azt a potyadozva megjelent újsághírekből örömmel állapítottuk meg, immár teljes, biztosítva van. Állam, főváros, magánvállalatok valószínűleg függetlenül a minden oldalról felhangzó biztatásoktól is, siettek kötelességüket teljesíteni azok iránt, akik a nemzetek nagy világversenyén becsületet szerezte^ a magyar névnek, akik — országunk népességéhez és gazdasági erőihez viszonyítva — minden kétséget kizárólag a legszebb eredményt érték el Berlinben. Szomorú lett volna, ha még azok szájába sem tudtunk volna biztos és elegendő falatot adni, akik ezt különleges képességekkel és különleges érdemekkel is megszolgálták. Ilyen szégyennel csakugyan nem viszonozhatuk a szerzett dicsőséget. Ez a dolog tehát rendben volna s most az olimpikonok után mások kerüljenek sorra. Mert, haj, mennyi erő, mennyi képesség, mennyi dolgozni akarás vár még ebben az országban elhelyezkedésre! Hány száz és száz és ezer munka nélkül tespedőnek kellene még megélhetést biztosítani! Nem mondjuk, némi javuláp már mutatkozik ezen a téren. Az utolsó négy esztendőben sok jó szándék nyilatkozott meg az ifjúság elhelyezkedési lehetőségeinek kiépítése terén. Ám még mindig rá lehetne mutatni olyan többszörös jövedelmeikre, amelyek tízszeresen több ifjúnak is adhatnának — igazságos beosztás mellett — kenyeret. Nagy vállalatok, nagy gazdaságok vezetésében még mindig nem látjuk meg azt a készséget, amelylyel pedig nemcsak az ifjúság, de a társadalom békéjét is szolgálhatnák. Bár egyáltalán nem vagyunk hivei az ú. n. »kényelmes hiva,taloskodásnak« (ami hiszen már eléggé ki is ment a divatból), mégis kissé túlzottnak tartjuk a leépítésnek azt a rendszerét, amely minden megüresedő helyet a bennmaradottakkal akar betöltetni s ezeknek munkáját oly mértékben fokozza, hogy ez aztán időelőtti megrokkanásukat idézheti elő. Csak hadd jöjjön áz öregek helyébe a fiatalság, hadd mutassa be az "életi minden terén, hogy ha nincs is mindegyikben olimpiai babérra méltó különleges tehetség, de a nemzet egyetemét szolgálni hivatott munkában mindegyikük a hűség és szorgalom olimpiai rekordját tudja elérni. A pápai ünnepi hét. A pápai ünnepi hét mult vasárnap véget ért. A kiállítást bezárták s a szabadtéri szinielőadással a programm utolsó pontja is lezajlott. A már mult számunkban jelzett siker a hét végével teljessé vált. A kiállítást 20.000 ember nézte még és iparunk, mezőgazdaságunk dicséretére szolgál, hogy mindenki elismerőleg szólott róla. A nagy látogatottságnak meg fog felelni az elért jövedelem. Még nincsen pontos elszámolás, de előrelátható, hogy az iparos-székház alapját vagy 6000 P-vel fogja gyarapítani az ünnepi hét. Ezért — az erkölcsi sikerről nem szólva — érdemes volt fáradni, dolgozni. Balíef-est ós énekhangverseny. Az ünnepi hét kiemelkedő műsorszáma volt a Jókai Színházban tartott ballet-est és ének-hangverseny, a m. kir. operaház tagjainak, Szalay Karola szólótáncosnőnek, Kőszeghy Ferenc szólótáncosnak, a hat tagú balletkarnak és Réthy Eszter koloratúr énekesnőnek szereplésével. Ritkán láthat balletot a pápai publikum, nagy élményt jelentett tehát a kiváló erőknek e teljesítménye. A kis színpad sehogysem alkalmas egy balletkar mozgására, csak Szalay Karola rendezői ügyessége feledtette a tér korlátait. A kitűnő összeállítású műsor legértékesebb teljesítménye a Lakmé balletja volt, Szalay Karola és a ballet előadásában. Pantomimi finomságai, artisztikus hatása a ballet-ős áldozati táncoknak keleti füszerességét jelenítette meg. Figurális szépségeivel, akrobatikus nagyszerűségével hatott a Szalay Karola és Kőszeghy Ferenc párostáncában adott Adagio. A balletkar walzerparódiája — Horváth Erzsi és Mózer Irén kitűnő szólórészével — pompás humorával, friss ötletességével vált ki. Szalay Karola Coppeliája sok bájt, lelki finomságot érzékeltetett. A schönbrunni keringő — Szalay K. és a kar előadásában — dekoratív szépségével, kompozíciójának barokk derűjével és üde mozgáshatásával aratott nagy tetszést. A Straussféle Kék Dw/zű-keringőben a Szalay-Kőszeghy párosának figurális nagyszerűségét kell még kiemelnünk. A bemutatott darabok pompás koSZŰCS munkát jól és olcsón, de szakszerűen készítek, alakítást, javítast, szőrmézést, mérték szerint bundát, bármiféle anyagból SZILASSY GYÖRGY szűcsmester Pápa, Anna-tér 6/b. szám. Egyúttal tudomására hozom a n. é. vevőimnek, hogy Celldömölkön fióküzletet nyitottam! reografiáját Szalay Karola tervezte, s nemcsak dekoratív hatásaiban, de lelki kifejezésbeli értékeivel is igaz elismerésünket szerezte meg. Az egyes táncszámok közé beiktatva énekelt Réthy Eszter, akinek a közelmúltban Tatán és Szegeden is szép sikerei voltak. Már megjelenésével megnyerte a közönség tetszését. Közvetlen egyénisége, szépsége hódított. Finoman kulturált hangja, zenei intelligenciája, valamint szárnyaló hangjának csengő szépségei, tiszta magas hangjai, pianisszimói átütő tetszést arattak. Massenet: Cid-áriájában és Noseda: Mily gyönyör c. darabokban csillogott leginkább énektechnikai ereje, hangja értéke. De Hubay: Rózsabokor c. dalában volt a legbájosabb. Midőn Réthy Eszter, Szalay Karola és Kőszeghy Ferenc, valamint a ballet-kar teljesítményének magas művészi értékéről és kivételes közönségsikeréről számolnak be, ki kell emelnünk Varga Pál, a m. kir. Operaház karmesterének nevét, aki zongorajátékával nagyszerűen kisérte és irányította az estét. (H. E.) A város ajándéka. A Zimmermann-utcai városi házat, melyet a képviselőtestület tudvalevőleg a jubiláló ipartestületnek iparos-székház építésére odaajándékozott, vasárnap délélőtt adta át Hamuth János polgármester az ipartestület elöljáróságának. A zöld füzérekkel diszített ház előtt a polgármester rövid beszédet mondott, méltatta az ipartestület érdemeit s közölte a képviselőtestület határozatát, mely természetesen csak felsőbb hatósági jóváhagyás után lesz jogérvényes. Ennek reményében adja át a házat az ipartestületnek, mely azt a minisztérium jóváhagyása után fogja végleg birtokba venni. Hajnóczky Ferenc elnök tolmácsolta az iparosság mélyen érzett háláját a polgármesternek mire az ünnep a Himnusz eléneklésével ért véget. Úszóverseny, A Pápai Üünnepi Hét kiemelkedő eseményei közé tartozott az az úszóverseny, amelyet a PSE rendezett s amelyen a világbajnok Csik a Beac úszókkal, valamint vizipólózókkal és a győri, tatabányai résztvevőkkel kiegészítve, belevonva a pápai úszókat is, szerepeltek. Természetes, hogy ? az uszoda szépszámú közönsége figyelmét az olimpiai bajnokra és Lengyelre irányította és lelkes éljenzésben tört ki, amikor a 100 m. gyorsúszás céljába ért a Japánt, Amerikát legyőző Csik. Verseny előtt Hamuth János polgármester üdvözölte Csik Ferencet. Fontos dátum g sporttörténelemben 1936 aug. 9-ike, — mondotta a polgármester — amikor a 100 m, gyorsúszásban megszerezte a fehér faj számára a hegemóniát a sárga fajjal szemben; Örömének adott kifejezést, hogy városunkban üdvözölheti a dicső bajnokot, akit szeretettel övez körül a magyar nép apraja-nagyja. Fodrászverseny. Vasárnap este a Griff-szálló nagytermében mintegy háromszáz főnyi nézőkönöség előtt tartották meg a Dunántúli Fodrászversenyt. Hajnóczky Ferenc ipartestületi elnök megnyitó szavai után Gáspár Ferenc, az Orsz. nőifodrász segédek egyesületének díszelnöke szép beszédben méltatta a fodrászversenyek jelentőségét, különösen kiemelve azt, hogy ezek a szakmaversenyek tanúsítják legjobban a magyar fodrászipar magas fokát és fejlettségét, melyre méltán büszkék lehetünk. Utána megkezdődött a verseny és sorjában kerültek ki a gyors figaró kezek alól a szebbnél szebb, remekbe készített modern görögös estélyi és nappali gyorsfrizurák. A nyertesek éremjutalmait és okleveleit Tamás József ipartestületi alelnök osztotta ki. A versenyt megnézte Csik Ferenc olimpiai bajnok is. Eredmények a