Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-06-20 / 25. szám

XXXIII. évfolyam. 25. szám. Pápa, 1936 június 20 Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. ozerüe&ztö&cg,. ugcv-uica u ÓÍÁXÍU. Helyben. IINDEN SZOMBATON. JDöfizetéa ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 füléi. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kh Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Minden kertelés nélkül, férfias nyíltsággal bevallotta a kérlelhetetlen Eden, a megtorlások apja, hogy a megtorlások kudarcba fúltak, hogy a megtorlások többé nem tarthatók fenn. Megmondta azt is teljes őszinteséggel, hogv ők hosszabb háborúra számítottak, amely esetben a megtorlások jobban éreztethették volna hatásukat. A hosszabb háború feltételezésének hibájával két iránybeli tájékozatlanságát árulta el a világ eddig legjobbnak tartott diplomáciája. Túlbecsülte Abeszszinia ellenálló képességét és lebecsülte Olaszország felkészültségét és elszántságát. Hogy •ennek a szinte elképzelhetetlennek vélt tudatlanságnak következményeit ilyen heroikusan képes elviselni a brit birodalom külügyminisztere, annak a helyzethez való alkalmazkodáson kívül bizonyára messzebbmenő terveket rejtegető okai is vannak. Hogy ezek a tervek mire irányulnak, az csak sejthető féligmeddig a Földközi-tengeri védelem erősebb kiépítésének felemlítéséből s abból az epedő várakozásból, amellyel Németországnak az egyetemes biztonság tárgyában feltett találós kérdésekre feladott és már hat hete még mindig késő válasza elé tekint az angol külügyminiszter. Ezekben a válaszokban azonban nemcsak Nagybritannia, de Franciaország, sőt első sorban Franciaország is érdekelve van, amely jobb meggyőződése ellenére követte szövetségesét a megtorlások terén is. Németországgal összebarátkozni Olaszország ellen és Franciaország nélkül lehetetlen, Franciaország biztonságához viszont Olaszország segítsége is kell. Bonyolult az eset s ha még hozzávesszük azt a ballasztot — a három kisantanti francia szövetségest —, amellyel Franciaország mindig számolni szokott^ ha nem hagyjuk figyelmen kívül a szovjetnek előrenyújtott és szomszédos határokon messze túlnyúló csápjait is, akkor meg kell állapítanunk, hogy az olasz-abesszin háború befejeződött, de megkezdődött a nagyhatalmak olyan ádáz versengése, amit eltüntetni nem — ahogy gondolják — a Népszövetség reformja, de egyesegyedül 1920 és az 1920-as békeszerzőc^sek új, emberibb alapon való megcsinálása \

0frna képes. Vájjon meglesz-e Édenben, avagy ha \ő távozni kényszerülne, az ő utódjában annyWférfias nyiltság, mint aminőnek most tanújele&adta és ki fogják-e egyszer nyilatkoztatni, hogV\'V eternes biztonság nem egyes államoknak nfc^ J n eshetőség ellen való egyetemi biztonsági-Jelenti, hanem jelenti minápn állam fennmaradásának, megélhetésének ím lehetőségét és biztosítottságát. Vájjon érvényesíteni fogják-e egyszer a jognak és igazságnak azt az eszméjét, melyet Abesszínia esetében akartak megvédeni? Nem barbár nép, de ezeréves, az európai kultúrát vérével védelmező nemzet joga és igazsága ki fog-e vájjon bontakozni abból a kháoszból, amely ma a nagy államok diplomáciáján úrrá lenni látszik? Enyhül a világgazdasági válság. írta: Dr. Fabinyi Tihamér m. kir. pénzügyminiszter. A világgazdaságnak 1932-ben mélyponthoz érkezett súlyos válsága fokozatosan enyhül. Ez az enyhülés a lefolyt gazdasági évben is folytatódott. A felfelé törekvő erők érvényesülése jut kifejezésre elsősorban az ipari termelésben, amelynek indexszáma az 1932. évi mélypont óta G4o/o-kal, 1935 folyamán pedig több mint 10o/o-kal emelkedett, amiben többek között közrehatott sok nagyarányú közmunka és az egyébként sajnálatos, de nagy lendületet vett fegyverkezési verseny is. A termelés fokozódásával kapcsolatosan a világ nyersanyagkészletei számottevően apadtad. A vonatkozó indexszám 1932-höz képest lQo/b-kal, az 1935. év folyamán pedig 7o/

0-k£l kisebbedett. Al, legtöbb ipari országban csökkent a munkanélküliek száma is. A világ munkanélküliéinek száma jelenleg körülbelül 25 millió, szemben az 1933. évi adattal, amikor 30 milliót ért el. Gyorsult a fontosabb országokban a tőkeképződés folyamata. A pénzpiac kamatszínvonala számos országban elérte a válság előtti szintet, a legtöbb országban további csökkent. A tőkepiac kamatszínvonala általában leszállt. A világnak, úgyszólván, valamennyi értéktőzsdéje már huzamosabb ideje .szilárd irányzatot követ. A mezőgazdaság világhelyzete számottevően javult; vásárlóereje növekedett és termékeinek világpiaci árszínvonala közel 10py

0-kal magasaob, mint egy évvel ezelőtt és már közel ugyanakkora, mint 1930-ban volt. Ez a határozott és erős javulási tendencia csak azért nem tud nyomatékosabban és hatásosabban jelentkezni, .hanem bizonyos mértékben tompítva és országok szerint erősen széttagolva, mert három gátló tényező akadályozza, mégpedig a nemzetközi politikai helyzet bizonytalansága, az autarchikus törekvések és a valutáris kérdések kiegyensúlyozaltlanIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbe nk Részvénytársaság 1936 julius hó 1-én megalakítja XIX-IK ÉVTÁRSÜLATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT három és öt évi időtartammal részletenként és hetenként e cj y pengő be^ zenéssel. Tetszés szerinti heti részletek jegyezhetők. A betétek havi részletekben is fizethetők. A jegyzett betétrészek arányában kölcsön igényelhető. Takarék- és folyószámlabetéteket legmagasabban gyümölcsöztet, kölcsönöket folyósít. — Mint főügynökség képviseli a „DUNA" Általános Biztosító Részvénytársaságot. A pápa

i Hitelbank Részvénytársaság. sága. Ezért, a növekvő tőkefeleslegek ellenére is, igen gyérek a magánemissziók és a nemzetközi hitelnyújtás úgyszólván teljesen szünetel. Innen ered az, hogy a világ külkereskedelmi forgalmának értéke aranyban számítva az 1935. év átlagában csak 2o/

0-kal volt na^ gyobb, mint a mélypontot jelentő 1934. év átlagában és az 1935. év végén még mindig 62o/o-kal alacsonyabb, mint 1929-ben, bár viszont — és ez kedvező — mennyiségileg már csak 16o/

0-kal kisebb, mint 1929-ben volt. Fény és árny csodálatos keveredése tehát a világgazdasági helyzet, amelyben azon* ban az utóbbi időben a fény uralma kezdi felváltani az árnyaknak oly hosszú időn át volt nyomasztó fölényét. Lényegben, hasonló jelenségeket látunk hazánkban is. A magyar mezőgazdaság helyzete kétségtelenül enyhült, produktumainak árszínvonala egy év folyamán közel 20o/

ö-kal emelkedett. Az agrárcikkek piacra hozatalából származó vásárló-erő az 1935. év utolsó negyedébei? 35o/o-kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, bár még mindig, 40o/

0-kal kisebb, mint 1928/29-ben. Ahh(oz, hogy ez a javulás gyümölcs-, tengeri- és takarmánytermésben mutatkozó, ismert, igen nagy kiesések ellenére, egyáltalában beállhatott, nagymértékben hozzájárult az a céltudatos, tervszerű munka is, amelyet a kormány az exportlehetőségek fokozása terén kifejtett. A külfölddel kötött kedvező kereskedelempolitikai megállapodások eredményeképpen (agrárkivitelünk igen számottevően emelkedett, 1934-hez képest a mezőgazdasági export értéktöbblete 1934-ben 8o/

0-ot, 1935 utolsó négy hónapjábana pedig 25o/

0-ot tett ki. Különösen fontos, hogy az agrárexport 1935-ben 15o/

0-kal magasabb árak mellett bonyolódott le, mint 1934-ben. Lényeges szerepet játszott továbbá a gazdatartozások rendezése, amelynek köiszönhető, hogy a mezőgazdaság évi adós>sági kamatterhe az 1932. évi 222 millió pengőről 82 millió pengőre csökkent. Igen jelentékenyen emelkedett a hazai ipari termelés is; indexszáma 193^-ben 13 %-kal volt nagyobb, mint 1934-ben. A beruházási iparok termelési többlete 40o/

o volt',j mig a fogyasztási javak előállításának többlete csak 6o/o, ami az emelkedő konjunktura tipikus velejárója. Az ipari munkáslétszám 1935 végén 10o/o-kal haladta meg az egy évvel előbbi számot és a válság mélypontja óta már nem kevesebb, mint 34 o/

0-kai emelkedett, bár még mindig 23o/

0-kal kisebb, mint a csúcspontot jelentő 1928. év átlagában volt. Folytatódott hazánkban a külkereskedelmi forgalom élénkülése és szerény keretekben a tőkeképződés is. Bár e kedvező alapirányzattal szemben nálunk is vannak az ellenkező irányban ható gátló tényezők, — mint an^ilyen a nemzeti jövedelem emelkedésének lassúsága és sajnos, széles néprétegeknek a szegénysége, — kétségtelen, hogy külföldön és belföldön egyaránt a helyzet alakulásának legjellemzőbb két tünete, a gazdasági tevékenység terjedelmének lényeges megnagyobbodása és az árak, különösen a mezőgazdasági árak színvonalának határozott emelkedése. Ez azt eredményezi, hogy a gazdasági élet ritmusa egy árnyalattal élénkebb ütemben mozog és a forgalom úgy a bevételi,; mint a kiadási oldalon természetszerűleg a számoknak bizonyos, némileg magasabb szintjén bonyolódik le. Ezek a tünetek észlelhetők kúlés belföldön a magángazdaság faktorainál^ ezek a tünetek nyomják bélyegüket a közületi háztartásokra és e természetszerű fejlődés képét tükrözi vissza a mi 1936/37. évi állami költségvetésünk is.