Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.
1935-12-21 / 51. szám
w Karácsonyra: "w Meinl-kávét ét Meinl-tett Ünaepf csomagolásban A Meinl- ajándékot mindenki artvecM fogadja A Melni-afAadék: izUt*. <• UU * Tekintse meg kfrukrtatnUu t Meinl Gyula r t Fióküzlet: Pápa, Horthy Miklós Fő-utca 19. Telefon: 82. Az alispán kijelentette, hogy az útépítés a legigazságosabb beosztással történik. Ke- j nessey főjegyző előadta, hogy az útépítési programba a Lovászpatona—Nagydém—gici, a Pápa—Ugod—Csót és a Pápa—Vaszar— Csót vonalak is fel vannak véve. A Marcalvidéken területszerzési problémák — amelyek megoldására fedezet nincs — akadályozzák az útépítési tevékenységet. Dr. Mohácsy Lajos a legnagyobb elismeréssel van az államépítészeti hivatal működésével kapcsolatban, mely éppen a Pápa környéki utak terén sokat produkált. Dr. Sulyok Dezső azt óhajtaná, ha a vármegye is támogatná azt a Pápa városában újabban örvendetesen fellendült útépítési munkát s a közmunkaváltságból nem 30o/ 0, de legalább 40o/o visszatérítést adna. Az alispán maga is elismeréssel lévén Pápa város útépítő és javító tevékenysége iránt, az ügy megvizsgálását és 1937-re lehető figyelembe vételét kilátásba helyezte. A többi tárgysorozati pontok közül kiemeljük még csupán azt, hogy az Ipartestületek Országos Központjának emlékirata alapján a vármegye feliratilag kéri a kormánytól az iparos-adósságok rendezését. A közgyűlés, melyen városunkból dr. Domonkos Géza, dr. Fehér Dezső, Hamuth János, dr. Konkoly Thege Sándor, dr. Kőrös Endre, dr. Molnár Imre, Pátkai Lajos es dr. Sulyok Dezső vettek részt, déli 1/2 We véget ért. A szenvedés okmánytára. Másfél évtizede jönnek, egyre csak jönnek az elszomorító hirek megszállt területen élő testvéreink szenvedéseiről. Akármerre nézünk, a csehek, románok, vagy szerbek felé, mindenünnen azt látjuk, hogy az utódállamokbeli három és félmilliós magyarság halálra van ítélve. Kultúrális és gazdasági szempontból egyaránt. Az első csapást a földreformok adták, aztán következtek a különböző közhivatalokból való tömeges nyugdíj- és végkielégítés nélküli elbocsátások, a nyelvvizsgák, a névelemzések, a barbár és máról-holnapra való kiutasítások és most van sorom a legveszedelmesebb támadás: a magyar kisebbségek fiatal generációnak elnemzetietlenítése az iskolán keresztül. Az idegen államhatalom ellenséges önkényének kitett magyarság hanyatló erőivel gigászi harcot folytat, szinte emberfeletti módon küzd földjéért, nyelvéért, iskolájáért, ezeréves kultúrájáért. Honnan remélhetik ők a segítséget és honnan remélhetjük mi, akik a szabadnak maradt csonkaországban fájlaljuk a magyar sorsot, de mégis munkálhatjuk i a jobb magyar jövőt? A magunk ereje, a magunk SZÍVÓS, céltudatos munkája és akarata az egyetlen segítség. Ennek a segítségnek egyik nyugati értelemben vett, messzirevivő, méltóságteljesen tudományos fegyvere az a tény, hogy a csonka országban az egész nemzetnek alapított Pázmány Péter Egyetem fennállásának 300-ik évében Kisebbségi Intézetet állít fel. A Kisebbségi Intézet a megszállott területeken élő magyarság szenvedéstörténetének, országlóik jogtalanságainak, igazságtalanságainak lesz a hiánytalan, tárgyilagos katedrája. Nap-nap mellett éreztük, tapasztaltuk milyen hátrányunkra volt eddig ez intézmény hiánya és milyen óriási szükség van ma és a jövőben reá. Lesz végre egy tudományosan felkészült és a nagy nyugati kultúrák által is elismert szervünk, amely gondoskodik arról, hogy a kisebbségi sorsban kínlódó magyarság szenvedése ne legyen néma, visszhangtalan. Lesz végre olyan pártatlanul munkálkodó tudományos intézetünk, amely a maga tekintélyével ráolvassa az utódállamok nagy szemfényvesztőinek különböző kifelé hangoztatott kijelentéseire és állításaira a valótlanságot. Az olyan beszédre, mint amilyen legutóbb Benes költségvetési külügyi expozéja volt, amelyben felsorolta, hogy a Felvidéken az új imLÖWY BUTORÁRUHÁZ GYÖR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. JÓ BÚTORT AKAR, périum hány »kisebbségi iskolák létesített, csak arról hallgatott, hogy ezeket az új iskolákat a színmagyar vagy tót községekbe és városokba telepített cseh »kisebbség« számára emelte s azokba kényszeríti az őslakosság -magyar, tót, német, vagy rutén gyermekeit. Igen, kell a Kisebbségi Intézet, hogy megdönthetetlen adatokkal, az európai kultúra tárgyilagosságával válaszolhasson a szirénhangokat hallató cseh demokráciának, a »numerus valachicus« magyar egyházat, isko1 lát pusztító fenekedéseire és egyéb barbarizmusok borzalmaira. Kell a Kisebbségi Intézet, hogy minden győztes állam megtudja, milyen kiszolgáltatott préda itt az ő beleegyezésükkel, akaratukkal, az ő tudatlanságuk folytán Magyarország három és fél milliónyi elszakított népe. A Kisebbségi Intézet a kísántánt államférfiak minden ügyeskedő kendőzése és genfi kijelentésével szemben hirdetni és bizonyítani fogja, hogy a magyar kisebbségeket az utódállamokban nem védi, Tianem üldözi az állam. Nem gyarapítani, hanem kiirtani akarja őket. A Kisebbségi Intézet felállítása és munkája válasz és mementó a kísántánt felelős vezetőinek, a Kisebbségi Intézet a nemzetközi lelkiismeret megfontolt és félre nem állítr ható ébresztője. Ez az új magyar tudományos intézmény komoly segítsége a kisebbségi sorsban élő magyarságnak. És segítsége, előrelendítője Középeurópa békéjének. Liszt-emlékharigverseny. Liszt Ferenc emlékének akkor áldoz a magyarság a legméltóbb képen, ha nem az ő babérkoszorús alakját álmodja maga elé, hanem az igazi egyéniségét törekszik megformálni, mondotta Koudela Géza dr. a Közművelődési Egyesület Liszt-hangversenyén. Neki sikerült is Lisztnek ezt az egyéniségét megrajzolnia, mesteri módon három oldalról mutatva be az igazi Liszt Ferencet. A művészben a világmindenségben szétáradó, az emberi lélek vak ösztöneit megnemesítő művészi ritmus hasonlíthatatlan erejű letéteményesét rajzolta meg. Az emberben a keresztény világnézet legbámulatraméltóbb kikristályosodását csodáltatta meg hallgatóival, a maga szédítő nagyságú erényeivel és bűneivel. Mint magyart pedig olyannak ismertette meg, minek magyarsága nem zenéje és élete külsőségeiben nyilatkozott meg a legértékesebben, hanem fajtája olyan izzó szeretetében, melyet sohase, élete egyetlen pillanatában sem tagadott meg, sőt mellettei mindig tanúságot tett. Liszt Ferencnek, a magyar nemzet e nagy nemzetközi miszszionáriusának hármas alakját gondolatainak olyan mélységével, mondanivalóinak oly gazdagságával teremtette meg, sokak által már a rádióból megcsodált meleg és közvetlen előadásával, páratlanul színes, költői nyelve-. zetével, melynek minden szavát átitatta egyéniségének varázsa. A közönséget valósággal megbabonázta pompás előadása. My kise ha Taras a legnagyobb Lisztinterpretátornak, Sauernek tanítványa, kinél érdekesebb művészegyéniség alig volt még a pápai hangversenypódiumon. Mélységes orosz lélek, fajának minden nagy szenvedélyességével. E két tulajdonsága vászonra veti képességeinek színeit, melyek Liszt tolmácsolásában ragyognak. Liszt zenéjének filozófusi mélységét, tematikai és szerkezeti túlfűtöttségét tudta gazdagon megszólaltatni. És ehhez szükskéges volt Beethoven szinte szürkének Telefon 174. NAGY Telefon 174. CE Gj v Url diyaí 1 drb. divat kalap ' 1 sporting 1 divat nyakkendő 1 kemény gallér 1 pár divat zokni 1 köper alsónadrág összesen •42 pengő Továbbá: Kalapok, ingek, kesztyűk, selyem nyakkendők, selyem sálak olcsó árban. Női divaí 1 divat pullover 1 svájci sapka 1 pár bélelt kesztyű 1 bélelt nadrág 1 pár téli harisnya összesen >34 pengő. Továbbá: Habselyem kombinék, háló ingek, bőrkesztyűk, bőröndök, retikülök és necesszerek óriási választékban. TeklnIse meg iceMrácsorayi IclrcikerfAisil
