Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.
1935-12-21 / 51. szám
látszó megszólaltatása. így látszott a különbség, amely a klasszikus forma iránti tisztelettel szemben a zenetitán imádatig magasztosuló interpretálásában mutatkozott meg. A Waldstein-szonáta kissé hidegnek tünő tolmácsolása is visszaadta Beethoven sajátos, titokzatos müvének szépségeit. A késői romantikus Brahms Variációiban a klasszikus keretek között is hol pesszimista, hol ragyogó részletfinomságok tündököltek. A Liszt-müvek közül Dante-szonátájában a Pokol, Purgatórium és Paradicsom borzalmai és szépségei dübörögtek föl extatikus erővel. Ennek előadása mutatta meg a legjellegzetesebben Mykischa Taras művészi arcát. A Feux Follets gyönyörű, költői szépségeket adott, a Mazeppa pedig ragyogó programfestésével és gazdag szellemével alkalom volt a virtuóz játékra, mig a Chopin-ráadás meleg lírájával volt megfogó hatású. A zeneköltők igaz megértését nemcsak a művek teljesség-erejű átélésében mutatta meg, hanem hangszerét hatalmába hajtva, technikai virtuozitásával, az ábrázolásnak lehelletkönnyedségtől a robusztumig terjedő hatalmas színskálájával, a billentések ezerszínű szépségével. A zongora fogyatékossága azonban zavaró hatású volt. Ügy az előadó, mint a művész sikere óriási volt. Horváth Elek. Létesítsünk mielőbb szederfatelepeí városunkban. Lapunk ez évi 48. számában hirül adtuk, hogy az országos selyemtenyésztési felügyelőség jutalmakat osztott ki a selyemgubóbeváltásnál minőségileg és mennyiségileg legszebb eredményt felmutató selyemhernyótenyésztők között. A felügyelőség ezekkel a jutalmazásokkal nyilván azt akarja elérni, hogy a selyemtenyésztés nagyobb lendületet vegyen; hogy a kereset nélkül álló szegény nép nagyobb mértékben karolja fel ezt a fontos nemzetgazdasági ágat, mert hisz Magyarországon minden feltétel meg van, illetőleg meg volna hozzá, hogy selyemtenyésztés dolgában más államokkal — Olaszország, Japán — eredményesen felvegyük a versenyt és termeljünk az ország határain belül annyi selymet, amennyi a mutatkozó szükséglet kielégítésére elégséges. Hogy ennek viszont valutáris és szociális szempontból milyen nagy volna a jelentősége, azt bővebben fejtegetnünk felesleges, mert hisz minden újságolvasó tudja, hogy selyemáruért évente súlyos milliók vándorolnak ki külföldre, amellyel a külföld munkanélküliségén enyhítünk, amikor idehaza a munkáskezek százezrei állnak tétlenül. A selyemtenyésztést tehát előmozdítani, felvirágzásához segédkezet nyújtani hazafias kötelesség, amelyet át kell hatni a »sacro egoismo<<:-nak, a lét bizonytalanságai között vergődő népünk szeretetének. Bármily tisztelettel viseltetünk azonban a selyemtenyésztési felügyelőség nemes*intenciói iránt, ki kell jelentenünk, hogy pusztán jutalmazásokkal a célt: a selyemtenyésztés felvirágoztatását nem fogjuk elérni. Mert mig a selyemhernyók táplálásához szükséges szederfalevelet olyan küzdelmek között, nem ritkán a testi épség veszélyeztetésével lehet csak beszerezni, mint most, a selyemtenyésztés szélesebbkörii elterjedésére, hogy az valósággal népfoglalkozás legyen, nem igen számíthatunk. Mint minden kérdés megoldását, ezt is az alapnál kell kezdeni. A selyemtenyésztés alapja pedig a selyemhernyók egyedüli táplálékául szolgáló szederfalomb. Enélkül nincs és nem is lehet selyemtenyésztés. Mint már évekkel ezelőtt reámutattunk, oda kell tehát törekedni, hogy a selyemtenyésztők gyorsan és könnyű szerrel hozzájuthassanak megfelelő mennyiségű szederfalombhoz. Ennek elősegítésére meg van a hajlandóság az Orsz. Selyemfelügyelőségben, amely évente ezerszám ültettet szederfacsemetéket utak és országutak mellé, ez a jószándék azonban kárbavész, mert vásott gyerekek és oktalan állatok ezeknek a fiatal fáknak legtöbbjét kitördelik és csak igen kevés jut el belőlük odáig, hogy lombot szolgáltasson a selyemtenyésztők számára. S az országutak melletti fákról származó szederfalomb nem is felel meg jól selyemhernyók táplálékául, mert belepi az országút pora és a hernyók megbetegedhetnek tőle, amikor aztán a tenyésztők minden addigi fáradsága kárba vész. A selyemtenyésztés csak akkor virágozhat fel, széles néprétegek csak akkor karolhatják fel, s akkor válhat nemzetgazdasági tényezővé, ha egyenest erre a célra szederjatetepeket létesítünk. Olyanformán képzelem el a dolgot, hogy a város határában — lehetőleg annak központjához közel — legalább két katasztrális hold területet kihasítunk, azt körülárkoljuk, esetleg drótkerítéssel körülkerítjük és lombszederfával beültetjük, a fák növését úgy irányítván, hogy ne a magasba törjenek, hanem inkább alacsony, lapos koronát nyerjenek, hogy a tenyésztők lombjaikhoz könnyen hozzá férhessenek. A telep esetleges gyümölcshozadékát szeszfőzésre lehetne felhasználni, így némi jövedelmet is hozna, amiből a fenntartási és gondozási költségek kikerülnének. Ha így járunk el, ha szederfa-telep létesítésével kellő mennyiségű és könnyen hozzáférhető lomb áll a tenyésztők rendelkezésére, merem állítani, hogy a selyemtenyésztés városunkban minden külön jutalom nélkül fellendül és igen sokaknak fog tisztes mellékjövedelmül szolgálni olyan időszakban, nyár elején, amikor még egyéb munkával népünk nincs nagyon elfoglalva. Ajánlom a kérdést gyakorlatias gondolkodású polgármesterünk figyelmébe. Legyen úttörő, példamutató az ország városainak e téren. Hogy megkönnyítsem elhatározását, arra is rámutatok, hogy a telep létesítéséhez szükséges két katasztrális hold, vagy esetleg nagyobb terjedelmű föld, miből volna megszerezhető. Az inségakció évenként mutatkozni szokott maradványából. A selyemtenyésztés felkarolása igen szépen be volna illeszthető az inségakció keretébe, mert hisz azokon segítene, akik egész életükön szegénységgel, tehát Ínséggel küzdenek. Befejezem, amivel kezdtem: Létesítsünk mielőbb szederfatelepet városunkban! Nánik Pál. felfogás igazolja, hogy gyomorbántalmaknál, székrekedésnél, elhízásnál a legjobb szer, ha a híres E OAÍB US tablettákat szedjük. Minden gyógyszertáriban kapható - és a karácsony gyönyörű lesz... Kapható minden Orion rádiókereskedőnél _ ÚRI SZOLGASÁG* De únom már~az~úri életet!" Tőle a testem s a lelkem beteg. Tibennetek sohsem lelem helyem: tükrös szobák, bőrszékek, kényelem! Pedig, hej, mint nyolc-tizéves gyerek, de nagyon vágyakoztam értetek! Apám a fronton muszkát kergetett, én szántottam, az anyám meg vetett. Kezem sebesre törte az eke, csak vánszorogtam már estefele és alig, hogy az álom elnyomott, már újra hajsz! — kezdődött a dolog. S amig én vért izzadtam kis hija, otthon hűselt a jegyzőék fia. Irigyeltem a jegyzőgyereket: játszhat, fürödhet, szabadon lehet! — Úr lettem már, de nem vagyok szabad, lapdáz velem száz felsőbb akarat, úr lettem már, de bódul a fejem: hajlongni kell, ha akarok, ha nem ! Bárcsak lehetnék, mint voltam, paraszt! Lesném a gólyát, mikor hoz tavaszt, lesném, hogy nő a fű az ugaron s lelkem lengne a szélben szabadon. Vidám lennék, szabad, büszke, erős, aki csak az Istennek felelős, szólnék lehiggadt, érett szavakat, miknek gyökere Istenből fakad. Földdel küszködnék, mely nem csal soha és úr lennék, a természet ura s mosolyognék sok hiú dolgokon, a bibliára hajtva homlokom ! Bódás János. * Mutató szerzőnek most megjelent Utifü c. verskötetéből. A kötetet legközelebbi számunkban ismertetni fogjuk. Férfiaknak : Bőrkesztyű Zokni Sportharisnya Ing, sál Nyakkendő 1 Női fehérnemű Meleg alsónemű 1 Divatkesztyű Zsebkendő | Téli kesztyű Pullover 1 Harisnya Selyem kombiné g R , garnitúra Bokavédő 1 Divatblúz és hálóingek I Hab l g a* nltur a Nadrágtartó 1 Pongyola Ridikül 1 Mackóruha Árakat nem keli hirdetnünk, szabóit áraink közismerten oficsók. Nyaksál Meleg harisnya Korcsolya-pullover HÖFIE kesztyűs Pápa, Kossuth Lajos utca 1. szám 6yőr, Baross-út 7-ik szám.
