Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-02-09 / 6. szám

XXXII. évfolyam. 6. szám. MINDEN Pápa, S935 február 9. MEGJELENIK Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Módomban áll néhány hiteles adattal ki- ; egészíteni azt a felszólalást, amit Maniu Gyula, volt magyar orsz. képviselő, aki jó oláh létére a magyarokkal szemben jobb érzésének már máskor is tanújelét adta, egy másik volt magyar orsz. képviselő, a renegát Vajda-Vojvoda gyűlölködő javaslatával szemben mondott el a bukaresti nemzeti parasztpárti tanácskozáson. Maniu Gyula megállapította, leszögezte a történelem számára, hogy a magyar iskolákban az oláhokat »soha nem izolálták, soha nem üldözték« s bár mindketten (Maniu meg Vajda) magyar iskolákba jártak, megmaradhattak mindig jó románoknak. Hadd mondjam el ehhez én is azt, ami több mint 40 esztendő előtti időből még ma is híven megmaradt emlékezetemben. Egyetemi éveimet a memorandum-pör idején kezdtem meg. Memorandum alatt itt az az emlékirat értendő, amit a metropolita vezetése alatt egy erdélyi oláhokból álló deputáció tiltakozásul a Kolozsvárott nemzet- és államellenes izgatásért elitélt oláh hírlapírók ügyében a magyar kormány megkerülésével Bécsben adott át a magyar királynak, úgy is mint az ő osztrák csá- i szári patronusuknak. Arról a részéről a dolognak, hogy az oláhok ezt a nagy kegyet hogyan hálálták meg egy emberöltővel utóbb az osztrák császárnak, úgy is mint magyar "királynak, ezúttal nem beszélek. Ezt a történelem már eléggé feljegyezte és értékelte. Csak arról szóljon néhány iderögzítendő adat, minő dolga volt ez időben Budapesten az ott tanuló oláh diákoknak. Diákokon azért lehet jobban meglátni a helyzetképet, mert mi pesti egyetemi hallgatók akkor nagy demonstrációkat rendeztünk. Rényi Jóska volt a vezérünk (fiatalon elhalt későbbi műegyetemi jogi tanár), sok gyűlést tartottunk, ellenmemorandumot szerkesztettünk és a magyar nemzeti állam eszméjét a Rákosi Jenők szellemében propagálva, rendőrkardlaptól sem ijedve meg tüntettünk a magyarral szemben mindig a nemzetiséget pártoló kamarilla ellen. S mialatt ezek a har- j cok dúltak, az oláh nemzetiségű diákoknak a hajuk szála sem görbült meg, jártak az előadásokra, kollokváltak szorgalmasan, élvezték a tandíjmentességeket, magyar fiuk elől elkaparintották az ösztöndíjakat. Álljunk meg itt egy percre. Valaki talán azt mondhatná: persze hogy az oláhok kapták az ösztöndíjakat, mert ők kollokváltak és vizsgáztak, míg a magyarok : a tüntetésekkel voltak elfoglalva s egyetemi j kötelességeiket elmulasztották. Nagy tévedés! | A magyarok ép oly szorgalmasak, ép oly jó vizsgázók voltak, vezetőik élen fénylettek tehetségben és eredményben, de az oláh diáknak külön ajánló levele volt nálunk az, hogy idegen, az egyetemi tanács a legnemesebb hazafias intencióból ezeket előnyben részesítette. Egy-egy állami vagy Bésán-ösztöndíjat ugyanolyan minősítéssel az oláh diák már I. éves korában megkapott, mig a magyar ifjú két vagy három évi különleges sikerű tanulás után juthatott esetleg ennek birtokába. Helyes vagy helytelen volt-e ez a megkülönböztetett eljárás, amely a hírhedt memorandum idején is teljes érvényben volt, arról ma nem kívánunk véleményt mondani. De a tények tények maradnak, maradnának még akkor is, ha Maniu nem erősítette volna meg őket. De — becsületére legyen mondva — ezt cselekedte. — Betegsegélyző-egyleti gyűlés. A Pápai Wahrmann Mór Betegsegélyző Egylet folyó évi rendes közgyűlését február 10-én, vasárnap este 6 órakor tartja az Izr. hitközség tanácstermében. A tárgysorozat főbb pontjai: Elnöki megnyitó. Titkári jelentés. A zárszámadások ismertetése és a felmentvény megadása. A választmány és szávizsgálók egy évre leendő megválasztása. (my.) A magyar közéletnek az a hatalmas átépítése, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök nagyarányú reformterveinek megvalósításával akar elérni, szükségessé teszi, hogy mindazokhoz a területekhez hozzányúljunk, ahol a reformok korszerűek. A kormányzat reformtervei nem jelentik a mult teljes és tökéletes sutbadobását, hanem csak azt, hogy mindenütt megjavítsuk a magyar élet nagy gépezetének kerekeit, ahol erre szükség van a jobb, erősebb, életrevalóbb Magyarország érdekében. A közoktatás ügye minden modern államban központi jelentőségű. A jövendő nemzedékek életrevaló előkészítésének nagy feladatát végzik az iskolák. Ők adják meg a lelki alapot, amelyen a nemzet sorsa épül, s amelynek teherbiróképességétől függ a nép jövendő boldogulása. Az 1871-es német-francia háború után Bismarck, a német egység tulajdonképeni megteremtője azt mondta, hogy ezt a háborút a német »Schulmeisterek« nyerték meg. Ez a mondás mélységes igazságot fejez ki. Mert hiába adunk a katona kezébe fegyvert, hiába állítunk fontos állami posztokra embereket, ha nincs meg a lelki alap, a lelki készség arra, hogy a katona bátran forgassa a fegyvert s teljesítse kötelességet, az állami tisztviselő pedig az iskolában kapott lelki előkészítés alapján mindenkor a legjobbat, legértékesebbet adja hazájának. Az iskola adja meg a nemzedékeknek azt, ami nem az anyagszerűség területére tartozik, hanem a lelkiség magasabb régióiban található fel, már pedig az anyag csak annyiban szolgája az ember akaratának, amennyiben ezt az akaratot kiművelt ész, ép és erős lélek irányítja. A trianoni Magyarország számára százszoros fontossággal bir az iskolai oktatás korszerű átszervezése. A trianoni szerencsétlenségben megtört lelkű nemzedéket ép, bizólelkű nemzedéknek kell felváltani, amelyek nem a jelen keserűségeivel tépik magukat, hanem bizalmuk és hitük forrásait megnyitván, a jobb és boldogabb jövő kimunkálásán fáradoznak. Mindenképen örömmel üdvözöljük hát a kultuszminiszter iskolaügyi reformtervezetét, amely a mai visszásságok megszüntetésével korszerűvé akarja tenni egész közoktatásügyünket. A miniszterelnök kormányzati programmjának középpontja: a nemzeti egység gondolata. A nemzeti egység a szó általános és nemes értelmében annyit jelent, hogy a magyar nép a jövő szempontjából döntőjelentőségű kérdésekben egységesen gondolkozzék és egységesen foglaljon állást. Egységes, egészséges gondolkodásra s férfias állásfoglalásra pedig a nemzedékeket az iskolák tanítják meg. De ha az iskola ezt az egységes nemzetnevelési elvet tűzi célul maga elé, akkor az iskolaszervezetnek magának is egységes elgondolás alapján kell hivatását teljesíteni. Nem maradhat meg a mai helyzet, amikor az iskolafelügyelet ténykedéseit nem kevesebb, mint 11 különféle felügyeleti szerv végzi: amikor a törvényjavaslat indokolása szerint az iskolák nem egymásért és egymást kiegészítve dolgoznak, hanem sokszor bizony minden szerves kapcsolat nélkül egymástól függetlenül, sőt egymásra való tekintet nélkül élik a maguk öncélú életét. Fel lehetne vetni a kérdést, hogy miért nem teremt rendet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium? Az indokolás erre is megadja a választ. Azért nem teremt rendet, mert a tervezett reform még nincs keresztiilvive s amig nincs keresztülvive, a minisztérium a mai ügyrend szerint | kénytelen működni. Ez pedig annyit jelent, ! hogy magasrangú tisztviselők — sőt sokszor maga a miniszter is — kénytelenek aprócseprő, tisztán helyi vagy partikuláris jellegű ügyekkel foglalkozni s így sem a minisztérium, sem annak vezetője nem felelhet meg a mai viszonyok között legfőbb hivatásának, amely egyet jelent az elvi problémákkal való komoly foglalkozással s a kormányzati teendőkbe való elmerüléssel. A közoktatásügy legfőbb irányítójának: a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak s a mindenkori miniszternek nem lehet az a feladata, hogy kicsiségekre fecsérelje az idejét, hanem csak az, hogy az elvi irányítást tartsa a kezében az általános kormányzati szempontok mindenkori figyelemmel kísérése és a kormányzati intenciókba való bekapcsolódás alapján. A nagyközönséget kevésbbé érdekli ennek a reformnak a technikai keresztülvitele* mint inkább azok az altalános nagy alapelvek, amelyeket az előbb ismertettünk. A reformtörekvések jegyében álló Gömbös-kormány elé nagy feladatok tornyosulnak. De Magyarország s bízvást mondhatjuk minden ország nagy korszakai mindenkor egybeestek a megújhodásnak, a reformoknak az idejével. A magyar népnek meg kell értenie a rá rott feladat nagyságát s minden erejével támogatni kell azokat, akik idejüket, erejüket és tehetségüket ennek a nagy és szent célnak a szolgálatába állítják. A megváltozott körülményekkel megváltozott, egészségesebb alapokra fektetett intézményeket s egészséges lelki nevelésű nemzedéket kell szembeállítani. Ezt a gondolatot van hivatva szolgálni a. közoktatásügyi reform, amint egyál' talán a miniszterelnök minden reformelgonj dolása. Társadalombiztosítói építkezés Az Országos Társadalombiztosító Intézet pápai kerületi pénztára, amely kirendeltségből ez év január hó elsején önálló pénztárrá! alakult át, értesülésünk szerint, építkezni kéj szül. Sarkalja erre helyiségeinek elégtelen í volta, amely fokozottabban erezhető lesz ák| kor, ha a pénztár területének megnagyobbodásával, s az oly nehezen várt gazdasági fellendülés beköszöntésével a biztosított tagok száma megszaporodik. Ez az idő nem késhet soká, mert a világ sorsát intéző, a leigázott népek elnyomásában tobzódó hatalmasságoknak végül is észre kell térniök, s be kell látniok, hogy ha felgyújtják a szomszéd házát, a tüzes csóva könnyen átrepülhet — vagy tán már át is repült — hozzájuk is. A pénztár megnagyobbításáról hát kellő időben — már most — gondoskodni kell, s részünkről csak helyeselni tudjuk a törekvést, mely célul tűzte ki a pénztár épületének megnagyobbítását olyan mértékben, hogy az a megnövekvő ügyforgalom akadálytalan lebonyolítására is alkalmas legyen. A pénztár épületének megnagyobbítása kétféle módon történhetik. Ügy tudjuk, így gondolja ezt a pénztár vezetősége is. Emeletráépítéssel, vagy pedig a csákányra rég megérett szomszédos Keskeny-féle rozoga ház telkének figyelembe vételével. Az elsőt, az emeletráépítést, teljesen elhibázottnak tartanok. A pénztár telke alapjában véve szűk, alig van udvara, s ha az épületre emeletet húznának, még jobban elzárnák tőle a napfényt, a levegőt, amelyek pedig olyan épületnél, amelynek rendeltetése az egészség védelme, nem lehetnek közömbösek. Eddig is súlyos hibája az épületnek, hogy az ambulanciára járó betegek a melegebb évsza-