Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-02-09 / 6. szám

kokban is kénytelenek a legtöbbnyire zsúfolt váróteremben tartózkodni, ahelyett, hogy par­kírozott udvar hűs fái alatt várhatnák be, mig reájuk kerül a sor. lEmeletráépítéssel helyiségeket nyernének ugyan, de a szük ud­vart még szűkebbé tennék, mert a lépcsőház­hoz szükséges helyet csak az udvarból kel­lene elvenniök. Kérdés azonban az is, hogy a földszintes épület falai elég erősek volná­nak-e emelet elhordozásához. A célnak teljesen megfelelő, s a fejlő­dés eshetőségeit is figyelembe vevő pénztári épületnagyítás — szerintünk — csak úgy volna keresztülvihető, ha a pénztár megsze­rezné a fentebb említett Keskeny-féle nagy telket, s az épületnagyítást e telek hozzácsa­tolásával vinné keresztül. Legalább kétszáz négyszögöl nagyságura becsüljük e telket^ amellyel a pénztár az udvarát is annyira meg­nagyobbíthatná, hogy azt parkosíthatná, sze­met, lelket gyönyörködtetővé tehetné, ami az orvosi kezelést igénybe vevő, rendszerint ide­ges betegekre is csak megnyugtatólag hatna. Ha ily módon építkezne a pénztár, szép sarok­épületet nyerne; de előmozdítaná a városnak azt a régi, praktikus tervét is, hogy a Zöldfa­utca egyenes vonalban kihozható volna a Szé­chenyi-utcába, ami az utóbbi években a rend­őrségi palotának odaépítésével és egyéb épít­kezések folytán városunk egyik legszebb és legforgalmasabb utcája lett, s eltűnne a pénz­tár szomszédságából az építkezési vonalnál jóval kijebb álló tűzveszélyes zsuppos épület, amely a pénztárt illetőleg nagy veszedelme­ket rejthet magában. A hivatalos városnak is elő kell tehát segítenie az építkezésnek ily módon való keresztülvitelét, mert itt a pénz­tár és a város érdeke szorosan egybekapcso­lódik, sőt — mondhatnánk — közérdekű jelen­tőségűvé emelkedik. Az önállóvá lett pápai kerületi pénztár önkormányzata a közel jövőben megalakul; az új választmánynak egyik legfontosabb fel­adata lesz, hogy a pénztár építkezési szándé­kát — már csak munkaalkalom nyerése okából is — a legmelegebben felkarolja, s minden rendelkezésére álló eszközzel oda hasson, hogy a kétféle építkezési terv közül a jobb, a célszerűbb, a városrendészeti és higié­nikus szempontoknak megfelelőbb kerüljön kivitelre, nehogy az utódok szemrehányása illessen bennünket elhibázott lépésünkért. N P. A Közművelődési Egyesület irodalmi estje. A Pápa Városi Közművelődési Egyesület ismeretterjesztő előadássorozata magas szín­vonalából is kiemelkedő irodalmi estet tartott február 1-én a Griff-szálló nagytermében, me­lyet zsúfolttá tett az érdeklődő közönség. Az est szereplői a magyar fiatalság reform-moz­galmának vezető iróalakjai voltak. Németh László esztétikus, a »Tarin« szerkesztője, a Rádió irodalmi és tudományos előadója, Illyés Gyula költő és Németh Imre, az Országos Magyar Tudósító és a Válasz c. folyóirat szer­kesztője. Dr. Sulyok Dezső, az egyesület alelnöke nyitotta meg az estet gondolatokban gazdag, stílusos szavakkal, majd egyenként bemutatta az est résztvevőit. Németh László a Reform címmel tartott nagyszabású előadást. Előadásában a Trianon utáni megcsonkított ország irányt vesztett, hányó-vetődő életét rajzolta meg markáns vo­násokkal, a belső süllyedés és a külső közöny szomorú következményeit, melyek a mai álla­potokat szülték. Azokat az állapotokat, melyek pusztulásba viszik az országot, ha a reform meg nem kezdődik. A mai fiatal iró-nemzedék legbátrabb hangú alakja a magyarság egyet­len életlehetőségeként sürgette ezt a reformot. A mély szellemi kultúra, óriási látókör, tánto­ríthatatlan egyenesség és látnoki szem, mely Németh László minden szavából kiviláglott, érthetővé tette azok igazát, akik habozás nél­kül lettek az ő reform-gondolatainak köve­tőivé. Illyés Gyula három versét adta elő. Illyés olyan költőként jelent meg, aki megtestesíti magában a magyar faj őserejét, ősi erényeit, tiszta értékeit, a nyugati kulturáltságot, az egyetemes emberi gondolatok ölelkezését és a szociális eszmék hitvallását. Az olyan veretű Bálokra Esteíyekre selyem és bőr retikülök, bküe£3 arany és ezüst övek nagy •H választékban kaphatók Győri Böröndösnél Pápa, Kossuth Lajos utca 22. sz. KÉSZÍT, JAVÍT, UJJÁ FEST. ritka költő-tipust képviseli, aki kifelé zsiros parasztság nélkül: magyar, és befelé sznobság nélkül: európai tud lenni. Szuggesztív egyé­nisége szinte ráparancsolta hallgatóságára lel­külete mélységét, lírája forróságát, s igen nagy hatást tett a közönségre. Rövid szünet után Németh László Ember és szerep c. regényének egy megrázó jelene­tét olvasta föl, Illyés Gyula pedig újabb három versét adta elő zajos sikerrel. Az utolsó műsorszám Németh Imre felol­vasása volt. Esterházy Károly egri püspök, városunk földesurának és nagy jótevőjének alakját állította a pápaiak elé, aki pompás tet­teivel a reform-gondolatnak lett képviselője, s adott követendő példát mágnásainknak. Né­meth Imre a hitbizományi és birtokreform időszerűségére mutatott rá, s a körülötte ka­vargó problémákat boncolgatta, melyek mind­annyian a reformot sürgetik. Az előadás meg­fogó gondolatait nagy tetszéssel fogadta a kö­zönség, mely a magas szellemi élvezetért há­lásan oszlott szét. Az estet az irók tiszteletére rendezett tár­sasvacsora követte, akik másnap is városunk­ban maradtak. Délelőtt a várost tekintették meg — e sorok írójának kalauzolásával — majd Németh László a ref. főiskolán tartott előadást. A rendkívül értékes irodalmi est megren­dezése Varga László főtitkár érdeme. Horváth Elek. A valódi WALDHEIM •féle hashajtó TEA és TABLETTA enyhe-gyors-biztos 200.000 font angol kölcsön. A pénzügyi tranzakciók ügyében rend­szerint nagyon jól tájékozott Pesti Tőzsdéből vesszük át az itt következő közleményt: A Pesti Tőzsde annakidején jelentette, hogy gróf Esterházy Tamás hitbizományi bir­tokának megterhelésével egy angol érdekelt­ség 200.000 font hosszúlejáratú kölcsönt haj­landó folyósítani. Ebben az ügyben hosszabb ideig tárgyalt Londonban, majd Budapesten dr. Fenyő Kornél ismert fővárosi ügyvéd, aki a kölcsönt húsz évre szerezte meg 4o/ 0 kamat mellett oly módon, hogy ezzel a 34.000 hol­das hitbizomány első helyen lenne megter­helve. Ebből az összegből azután kielégítenék valamennyi kis- és nagyhitelezőt, úgy hogy Esterházy Tamás ügyei ezzel végleges elren­dezést nyernének. ' ! A 200.000 font felvételéhez először a hitbizományi várományosok nem akartak hoz­zájárulni, mert eddig a hitbizomány nem volt megterhelve, csak Esterházy Tamás 13.000 holdas devecseri birtoka, amelyre a Magyar Földhitelintézet 100.000 font kölcsönt folyó­sított. Utóbb hozzájárultak a hitbizományi vá­rományosok és gróf Esterházy Tamás is, aki szintén ellene volt a tervnek. Most legvégül a legfontosabb fórum, a Magyar Nemzeti Bank, amelynek hozzájáru­lása azért volt szükséges, mert az angolok zárolt pengőkből folyósítják a kölcsönt és mivel ez a pengő összeg húsz évig marad benn az országban, a tranzakciót ezért véle­ményezték kedvezően. Most folynak döntő tár­gyalások a hitelezőkkel, hogy az angol köl­csön arányában fogadjanak el egy összeget. Amig pénz nem volt, addig a hitelezők szíve­sen egyezkedtek volna olcsón, most, hogy megvan az angol kölcsön lehetősége, egy­szerre felsrófolták az igényeket. Pedig a gyors megegyezéstől függ a szanálás, mert az angolok, hír szerint, csak február végéig tartják ajánlatukat. LÁNGRA SZOMJAZOM... Fergeteg-gondok fagyos ölén lángra szomjazom újra, újra, s ami bennem rég eltemetve, feltör csírázva, megújulva. Érzem, hogy még fel kell lobognom messze látszó pásztortüzekben! S tavaszt-nyitó ékes csodákkal újrázni a haló szivekben. Nem maradhatok önmagamnak pacsirtázó, túrö bolondja; akinek friss hajnalt hirdethet egy eldugott falu kolompja. Elég volt a kuckón ülésből s csak a barázda-végig látni, meg nem értés kóros mezején mindig csak a közönyt kaszálni. Megyek tovább! Zúghat körültem éjféli vihar, dölyfös átok .. . szivemben az új márciussal, én mindenkinek megbocsátok. Kapcsándy Sándor. — Városi közgyűlés. Bizottsági tárgya­lások miatt az e hétre tervezett városi képviselő­testületi közgyűlést jövő hétfőre, f. hó 1 I-re kellett elhalasztani. 30 pontból álló tárgysoro­zatában fontosabbak a következők: a tókerti iskola ügye, a mérnök-gyakornoki állás szerve­zése, egyes bizottságok tagsági helyeinek be­töltése, a köztisztasági szabályrendelet módosí­tása, a hirdetési jog bérbeadása, a vizmű­bővítésre OTI-kölcsön felvétele — A Jókai-kör előadó-ülése. A pápai Jókai-kör 1935 február 10-én, vasárnap délután 6 órakor a nőnevelő-intézet dísztermében Vállyi Nagy Géza százados, a Petőfi-Társaság tagja (Budapest) közreműködésével előadó-ülést tart. — Műsor: 1. Kodály Zoltán: Lengyel László­játék. Gyermekkar. Énekli a bencés gimn. ének­kar Sümeg Lothár vezényletével. 2. A mult visszatér. Szabad előadás. Tartja dr. Sulyok Dezső. 3. Költemények. Irta és felolvassa Vályi Nagy Géza. 4. Beethoven: Lebewohl-szonáta. Zongorázza Csernussák Olga. 5. A bábszínház kultúrhistóriája. Vetítettképes előadás. Tartja Tóth Sándor. — Az elnökség ez úton is felkéri a kör t. tagjait, hogy az előadó-ülésre a kül­dött meghívót tagsági igazolványul magukkal hozni és a belépéskor felmutatni szíveskedjenek. Nem tagoktól müsormegváltásként 20 fillért kérnek. (Az iskolák felsőbb osztályos növen­dékei az állóhelyeket műsormegváltás nélkül vehetik igénybe.) — Püspökválasztás. A pápai református egyház presbitériuma f. hó 4-én tartott ülésé­ben előzetes állásfoglalásának megfelelőleg a megüresedett püspöki állásra a gyülekezet há­rom szavazatát Medgyasszay Vince mezőföldi esperes, ehker. lelkészi főjegyzőre adta le. Ugyanezen ülésen beszámolt Ölé Sándor lel­kész a rádió-beszéd hatása alatt beérkezett újabb adományokról, ezek összege már a 800 P-t is felülhaladja. Az ablak-akció újabb eredménye­ként a tatai ref. egyházmegye is elvállalta egy 500 P-s ablak készíttetését. Nagy megdöbbe­nést keltett vasár­Széplaky Rezső. nap városszerte az a villámgyorsan szétfutott hír, hogy Széplaky Rezső, a városi adóhivatal főnöke déli 1 órakor agyvérzés következtében 41 éves korában hirtelen elhunyt. Széplakyt hivatali állásánál fogva is jóformán a varos egész közönsége ismerte s megbecsülte benne, hogy az adófizetők, főkép a szegényebb adó­fizetők iránt a megengedett mértékig mindig jóindulatú megértést tanúsított. A személye iránti rokonszenvet fokozta az is, hogy Szép­laky a világháborúban egyik lábát gránát­lövés következtében elvesztette. A térden fe­lül történt amputálás vérkeringési zavarokat okozott nála, régen mutatkozott már a magas' vérnyomás és ez idézhette elő a kisebb fokú influenza szerencsés kiállása után váratlanul beállt agyvérzést. A világháború egyik áldo­zata volt tehát ő. Mint zászlós, a nagy-, a kisezüst és a bronz vitézségi érem és a Ká­roly csapatkereszt tulajdonosa, súlyos rok­kantan került haza a frontról, ahol a szom­bathelyi 83. közös ezred kötelékében sok üt-

Next

/
Thumbnails
Contents