Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-10-26 / 43. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. EISfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A takarékossági nap, melynek népszerűsítésén es eredményessé tételén kilencedik éve fáradnak a Postatakarékkal élükön az öszszes bankok és takarékok s amelynek üdvös voltáról már nem egyszer irtunk, egy eszme felvetésére indít bennünket. Nem lehetne-e ezt a takarékosságot nemcsak ajánlani, de kötelezővé is tenni ? Nem lehetne-e módot találni arra, hogy minden kereső ember, mindenki kivétel nélkül, első sorban tehát a szabad foglalkozású és eddig semmi aggkori vagy haláleseti biztosítással nem biró iparosok, kereskedők és értelmiségiek, takarékosságra, s ez által önmaguknak és családjuknak korai halál, keresetképtelenség, sőt keresethiány és aggkor esetén való biztosítására törvényes szervezetek útján köteleztessenek. Hogy ne kelljen annak a vagyontalan elhalt iparos családjának az éhhaláltól félnie, ne kelljen az elaggott, tönkrement kereskedőnek koldus kenyéren tengődnie. Nehéz probléma az, amit itt pár szóban félvetettünk. De annak a szociális gondoskodásnak szellemében, amely ma már alkalmazottak, a munkások hasonló esetekben történő ellátását szerencsésen megoldotta, nem látszik megoldhatatlannak a kérdés az alkalmazók, a munkaadók körében sem. Kiterjeszthető volna a gondoskodás az ország minden más polgárára is, hogy az a kisgazda, vagy kisbérlő se legyen munkaképtelen végnapjaira rokoni könyörületre ráutalva. Országos népbiztosításra gondolunk mi tehát a kötelező országos takarékosság bevezetése útján! A hitbizományi reform. Dr. Lázár Andor igazságügyminiszter a képviselőház csütörtöki ülésén beterjesztette a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslatot. Ez a javaslat jelentőségével a kormány reformprogrammjából és kétségtelenül kiemelkedik és olyan reformot hoz, amelyet a kialakult egyöntetű közvélemény is régóta vár. A hitbizományi reform gondolata évtizedeken keresztül számos alkalommal került előtérbe jés foglalkoztatta a törvényhozás szerveit és e reformtörekvések új erőre kaptak a világháború után. A trianoni határok közé szorított hazánkban a hitbizományi intézmény kérdésének rendezése még fontosabb és sürgősebb feladat, mint a világháború előtt volt. A ma fennálló hitbizományok együttes területe az ország egész területének kb. 5.1 százalékát teszik ki, a hitbizományi ingatlanok mezőgazdasági művelés alatt álló része pedig 3.5 százaléka az ország mezőgazdaságilag megművelt területének. Ez nyilván mutatja, hogy nagyobb területű mezőgazdasági ingatlanok állanak lekötöttség alatt, mintsem az közgazdasági szempontból kívánatos lenne. De nem a családi hitbizományok puszta létezéséEötvös-utca 12. szám alatt egy kétszoba=konyhás lakás mellékhelyiségekkel nov. l-re kiadó. Bővebbet: Bürgner, Somlói-út 33. sz. alatt. BHM! ben, hanem csak azok túltengésében, valamint abban rejlik a baj, hogy ez az idegenből átültetett intézmény két és félszázados múltja ellenére nem vált a nemzeti földbirtokpolitikai célok részesévé. A kormány törvényjavaslata arról kiván gondoskodni, hogy a latifundális jellegű hitbizományok ne akadályozzák az egészséges közgazdasági fejlődést, ne gátolják a földmivelő rétegek gazdasági terjeszkedését és ne maradjanak a földmívesnép bajainak állandó forrásai. Továbbá, hogy a hitbizományok a nemzeti termelésben az eddiginél fokozottabb mértékben vegyenek részt. Emellett ez a reformalkotás a nemzeti földbirtok^ politikai reformok előfutárául tekintendő, amelynek feladata az is, hogy a megalkotandó telepítési törvényben szem előtt tartandó célok megvalósítása elől kiküszöböljön minden akadályt. E célokat azonban el lehet érni a hitbizományok teljes eltörlése nélkül is. Az intézmény teljes eltörlése olyan értékeket pusztíthatna el, melyek faji és nemzeti szempontból igen becsesek; mert a nagy történelmi múlttal biró erős faji és nemzeti hagyományokkal telített családok gazdasági erejének viszonylagos magatartása fontos nemzeti érdek és ezenkívül művelődési és gazdasági szempontból is kedvező hatású. A hitbizománynak a közérdekre káros hatásai inkább csak abból származnak, hogy a mezőgazdasági lekötött birtokrész túlnagy területet foglal le. Erdőbirtoknál, terméketlen területnél, más vagyontárgyaknál, így a készpénznél, értékpapíroknál, ipari és kereskedelmi vállalatoknál, bérházaknál ez a káros hatás nem jelentkezik. Ezért a törvényjavaslat mindenekelőtt akként rendelkezik, hogy a hitbizományokhoz tartozó mezőgazdasági ingatlanokból csak 30.000 korona kataszteri tiszta jövedelmű terület maradjon hitbizományi lekötöttség alatt, de viszont legalább a hitbizományi mezőgazdasági terület 30o/

0-a. A 30.000 korona kataszteri tiszta jövedelemmel biró terület átlagosan 3000—3500 kataszteri holdnak felel meg. Kétségtelen, hogy ilyen nagyságú mezőgazdasági terület lekötöttségben tartása mellett a hitbizományi földbirtok mennyisége országos viszonylatban nem tekinthető túltengőnek és ilyen átlagos maximum mellett gondoskodni lehet arról, hogy a kötöttség alatt maradó mezőgazdasági terület olyan helyen jelöltessék ki, ahol az legkevésbbé gátolja a földmivelő népesség gazdasági terjeszkedését. A 300/o-os kisegítő kulcs meghatározásánál a legnagyobb hitbizományok méltányos érdekeire van tekintettel a javaslat. Ugyanis nagy hitbizományaink számos mezőgazdasági, ipari, vagy egyéb olyan vállalatot tartanak fenn, amelyek jelentékenyebb terjedelmű mezőgazdasági üzemre támaszkodnak. Az erdőknek hitbizományi kötöttséghez tartása közgazdasági szempontból egyenesen kívánatos, ami a nádasokra és a törvény értelmében beerdősítendő területekre is áll. iEzért a javaslat ezeket a területeket kötöttségben tartja. Lekötve maradnak ezenkívül a községek belterületén lévő épületek, városi bérházak és kertek és a hitbizományi birtokon lévő kastélyok is. Kulturális közérdekből kötöttségben maradnak a családi gyűjtemények, műkincsek, régiségek, műemlékek és az ezek megőrzésére szolgáló épületek. Minthogy ezek nem jövedelmező értékek és fenntartásuk költséggel jár, körülbelül 500 katasztrális hold területű mezőgazdasági ingatlan tovább is lekötöttség alatt marad. A hitbizományi reform várható hatása a hozzávetőleges számítások szerint a következő lesz: a reform végrehajtása után hitbizományi kötelék alatt fog maradni kb. 5Q0.000 kat. "hold terület, amelyből 360.000 kat. hold lesz az erdő, nádas és földadó alá nem eső terület, mig mezőgazdasági művelés alatt álló terület pedig kb. 230.000 kat. hold lesz. A reform eredményeképen tehát 230.000 hold területü mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan, vagyis a mai hitbizományi ingatlanok területének a fele fog fokozatosan felszabadulni. A felszabaduló vagyon a legközelebbi várományosok között felosztásra kerül, de csak akkor, ha a jelenlegi hitbizományi birtokos rrjeghal, vagy lemond, avagy hitbizományi birtoklási jogát más okból elveszti. Mihelyt a részesedés valamely hitbizomány felszabaduló részében megnyílik, vagyis amikor a hitbizományi birtokos meghal, vagy lemond, a hitbizományi bíróság a felszabaduló vagyon megosztásának tárgyalására közjegyzőt küld ki és a részesedésre jogosultak a vagyon megosztását egyezséggel rendezhetik. Minthogy a reformmal átalakított hitbizományi intézmény már kellő összhangban van a közérdek követelményeivel, a javaslat nem zárja ki újabb hitbizományok alapításának lehetőségét, különösen középbirtokoknak hitbizományú lekötését. Ezért a javaslat gondosan megvont szűk keretek között és szigorúan meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi, hogy az államfő csakis kivételes méltánylást érdemlő okokból és a közérdek szempontjából is indokolt esetben engedheti meg új hitbizomány alapítását annak, aki a közélet, a tudomány, a művészet terén, vagy a hazáért egyébként teljesített szolgálataival erre erdemeket szerzett és vagyonával szabadon rendelkezik. A javaslat végül lefekteti a hitbizományi kisbirtok intézményének alapját. Ezzel a mezőgazdálkodás céljára szolgáló s az ily gazdálkodás folytonosságának, valamint a jogosult családok ellátásának biztosítására szolgáló kisbirtokokat kivánja védeni a céljuktól való elvonás és a felaprózás ellen és ennek a védelemnek eszközét az elidegenítési és terhelési tilalomban, a köztörvényi örökléstörvény teljes kizárásával s a családon belül előre meghatározott rendben következő egyéni kizárólagos utódlásban látja. Ez a hitbizományi kisbirtok nem tárgya a köztörvényi öröklésnek s ezért az átvevő utódot nem terheli az örökös társak kielégítésének kötelezettsége sem. Az örökhagyó házastársa és többi ivadékai csupán természetben való tartást követelhetnek a birtokon, de ennek fejében kötelesek a gazdálkodásban munkájukkal családtagonként közreműködni. szőrme és kalapáruháza Pápa, Kossuíli L. utca 3. Üzletátalakítása alkalmával vevőinek kivételes kedvezményt ad, díjmentesen bocsájt rendelkezésre lOOO—lOOO pengő ér tételi teözlelcedlési baleset Kötvényt. Árai emellett is a legolcsóbbak!