Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-10-19 / 42. szám

MEGJELENIK MINDÉIN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Liszt Ferenc születésének 125-ik, halálá­nak 50-ik évfordulója alkalmából, amikor az egész világ figyelme még fokozottabban for­dul az egész világ legjobban ismert és leg­többet játszott zeneszerzője felé, ismét újból és újból napirendre kerül Liszt magyarságá­nak kérdése. Az a szerencsétlen "körülmény, hogy Liszt szülőhelye idegen megszállás alá került, szintén tápot adhatott azoknak a mes­terkedéseknek, amelyeknek segítségével vitássá akarnák teilni a művész magyarságát s át akarnák őt könyvelni magyar helyett német anyakönyvbe. Hogy ez ellen Liszt maga, ki élete hosszú folyama alatt Párisban csak úgy mint Weimarban, Weimarban csak úgy, mint Rómában mindig magyarnak vallotta magát, ha feltámadna, a leghatározottabban protes­tálna, azoknak, kik még most sem tudnak belenyugodni nemzetünk szellemi egyenlő ér­tékűségébe s szeretnék az inferiorisabb fajok közé osztályozni, egészen mellékes. Nem tud­nak a nyelvével sem bizonyítani, mert igaz, hogy Liszt, ki egész kicsiny korában került ki külföldre, jobban tudott németül, mint magyarul. Ámde legjobban franciául tudott és legszívesebben élete végéig is e nyelven beszélt, amelyhez ifjú korában, zenei nevel­tetése és első fényes sikerei korszakában hozzászokott. A nyelvtudás, nyelvhasználat bi­zonyító erejű lehet olyan esetekben, mikor más bizonyíték nem áll a nemzetiség megálla­pítása céljából rendelkezésre, olyan esetek­ben azonban, mikor ennél súlyosabb, dön­tőbb bizonyítékok is rendelkezésre állanak, a magában, egyedülvalóságában kétségtelenül elsőrendű bizonyíték háttérbe szorul. így van ez a Liszt esetében. Ki soha élete végső lehelletéig másnak nem vallotta, nem érezte magát, mint magyarnak, ki büszke volt nemze­tére, aki együtt érzett nemzete minden szen­vedésével, aki áldozatokat hozott a nemzeti műveltség oltárán, azért, hogy ez az oltár tiszta és becsült legyen, az pályájának a világ bármely nagy nemzetéhez fűződő kapcsolatai ellenére is, örökre megmarad annak, aminek ma­gát mindig érezte és vallotta, vagyis egyedül csak magyarnak. Külön lapra — nem is lapra, de szakértők könyvet írhatnak és irnak is róla — tartozik az, hogy zeneköltészete — nemcsak a közismert magyar rapszódiák, — hanem miséi, oratóriumai, kántátéi is magyar lelket sugároznak, át és át vannak szőve azok­kal a zenei elemekkel, amelyek művészetének lényegét teszik, ragyogó tisztaságban tárva elénk magyar érzését, magyar lelkét. Liszt a mi zenei Petőfink. Költő természetesen csak saját nemzete nyelvén bizonyíthatja meg nem­zetiségét, a zeneművész nyelve azonban min­den nemzet számára egy: a ritmus, ami benne lüktet, a dallam, mely szárnyalva viszi, a SPIELMANN szőrme és kalapáruháza Pápa, Ko^suíh L. utca 3. Üzletátalakítása alkalmával vevőinek kivé­teles kedvezményt ad, díjmentesen bocsájt rendelkezésre lOOO—lOOO pengő értékű közleke­dési baleset kötvényt. irai emellett is a legolcsóbbak! lélek, a temperamentum, amely áthatja, az adja meg nemzeti jellegét, az bizonyít szer­zője nemzeti hovatartozásáról. Liszt művei — ezt még irigyeink is elismerik — magyar­sága mellett bizonyítanak, erről adnak zengő hirt utánunk jövő késő évszázadoknak is mind a világ végezetéig. . Á magyar társadalomhoz. — Horthy Miklósné felhívása. — Kormányzónk hitvese, ki nemes szivével egy évtized óta irányítja és sikerre viszi a téli segély-akciót, a következő felhívást in­tézte e héten a magyar társadalomhoz: A közelgő télviz beköszöntése előtt ismét kérő szóval fordulok a magyar társadalomhoz. Segítenünk kell szükséget szenvedő testvé­reinken, amennyire csak módunk és tehetsé­günk engedi. Az elmúlt esztendők során — s ezt meleg hálával és büszkeséggel állapí­tom meg — egyre szélesebb keretekben bon­takozott ki az emberszeretetnek, irgalmasság­nak és áldozatkészségnek ez a nagy, nemes csatája a nyomor, az inség és kétségbeesés ellen. A magyar társadalom valóban meg­érezte, hogy segítő munkájával nemcsak pil­lanatnyi gyámolítást nyújt az Ínségeseknek, hanem történelmi kötelességet is teljesít. Olyan kevesen vagyunk mi magyarok, hogy egyetlen magyar élet vergődését vagy pusz­tulását sem nézhetjük tétlenül. Tudom, hogy a magyar társadalom ne­mes szive, amely már több mint tíz esztendő óta oly megható hűséggel ajánlotta fel és hozta el áldozatkészségét segélyakcióm során, most is meghallja hivó szómat, kérő üzenete­met. Miiyen boldogság, milyen emberfeletti győzelem volna, ha az idei télen egyetlen ma­gyar száj sem maradna betevő falat nélkül, egyetlen tűzhely sem melegség nélkül es egyetlen tenyérnyi ruhátlanság sem betakarás nélkül. Tudom, ez elérhetetlen álom, de a szeretet sokszor csodát is tud tenni. Ha min­denki csak annyit adna, amennyit adni tud: akkor bizonyosan megtörténnék a szeretetnek ez a csodája. Segélyakcióm során — miként a múltban is — pénzadományokat, továbbá ruha-, láb­beli-, tüzelő- és élelmiszeradományokat gyűj­tünk. A pénzadományok beküldhetők: 1. Csekklapon: a 19. számú postatakarék­pénztári csekkszámlára. Csekklap bármely postahivatalban vagy dohánytőzsdében vásá­rolható. 2. Postautalványon: Főméltóságú Horthy Miklósné segélyakciója, Budapest, Királyi Vár címre. 3. Nyugta ellenében: 9 órától 2 óráig — személyesen történő befizetéssel — a királyi palotába (Szárnysegédi Hivatal). A természetben való adományok kisebb tételekben a királyi várpalotába; vagontéte­lek az előzetes Írásbeli vagy telefonértesí­tésre megadandó címre küldendők. * Kisérje áldás a szeretet nagy munkáját! Legolcsóbb áron csak BERECZ tisztít vegyileg Férfi öltöny tisztítás 3*50 P Női ruha „ 2*50 P Gallér tisztítás 8 f BERECZ, Kossuth L.-utca 21. szám. A gazdaadósságok rendezése. • ""Tg (my.) Az 1924-ben végrehajtott pénz­ügyi szanálás óta a gazdasági élet terén je­lentőségében nagyobb, kihatásaiban szélesebb­körű kormányintézkedés még nem látott nap­világot, mit a gazdaadósságok rendezéséről szóló kiadott rendelet. A mezőgazdaság az egész világon bajbajutott s csak természetes, hogy az agrárjellegű Magyarország gazda­sági élete minden más országnál súlyosab­ban érezte az általános mezőgazdasági vál­ság terhét. A gazdatársadalom túlságos el­adósodása mint sötét, vészes felhő nehezedett rá az egész magyar életre. Megbénította a gazdasági vérkeringést, de ezen túlmenőleg súlyos kihatással volt egész társadalmi éle­tünkre. A gazdabajok súlyát nemcsak anyagi téren érezte minden társadalmi réteg, ha­nem megérezte az egész ország szociális, kulturális, sőt erkölcsi vonatkozásokban is. Az évek óta kisértő és húzódó feladat: ennek a kérdésnek gyökeres megoldása, rend­kívül nagy volt. Nagyobb és súlyosabb, mint bármely más, szőnyegen lévő probléma. Meg kellett oldani úgy, hogy megmentsék száz­ezer magyar család exisztenciáját. De meg kellett oldani úgy, hogy ne taszítsanak rom­lásba több százezer betéttulajdonost, azokat a kistőkéseket, akik megtakarított filléreik­kel járulnak hozzá a gazdasági élet talpra­állításához. Meg kellett oldani úgy, hogy ne okozzon rázkódást, hogy fokozatos talpraállí­tással biztosítsa minden társadalmi réteg bol­dogulását. Meg kellett oldani bátor kézzel és mégis körültekintően, a magyar nép iránti szeretettel és kormányzati bölcseséggel. A most kiadott rendelet hatalmas, nagy előkészítést igényelt. Alapelve hármas. Az első, hogy végleges rendezést nyújt s így egyszersmindenkorra leveszi ezt a kérdést a napirendről. Teljesen eloszlatja a sötét és vészes felhőt a magyar gazdasági élet egéről. A második alapelv: a gazdák .terheinek minden vonalon való csökkentése. Gyökere­sen leszállított kamatlábbal, a legmérsékel­tebb törlesztési részletekkel lehetővé teszi az adósságfizetések megkezdését es folyamatos­ságát mindazoknak, akikben erre komoly szán­dék van. A harmadik: a szociális elv. A legkiseb­beknek nyújt legtöbbet a rendezés. A törpe és kisbirtokosokon kezdi, ezeket állítja első­sorban talpra s felfelé igazságos fokozattal csökkenti a segítés mértékét. Ha a politika szemszögéből néznénk a kiadott rendelkezést, könnyű volna a gán­csoskodóknak, a demagógoknak, a könnyel­műen kritizálóknak: ime, ti csak beszéltetek, Meinl-nél Kávé- és Maltinkakaó kóstoló 22-én (kedden) Kávéból 23-án (szerdán) Maliinkakaóból tartunk izelitőt. Legyen ssserencsénR ! MEINL GYULA KÁVÉBEHOZATALI RT. FIÓKÜZLETE Pápa, Horthy Miklós Fő-utca 19. — Telefon 82.

Next

/
Thumbnails
Contents