Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-10-19 / 42. szám

LŐWY BUTORÁRUHÁZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR, szónokoltatok, a kormány pedig megoldotta a legégetőbb gazdasági kérdést. De ez a ren­delkezés sokkal több, mint politikum. Any­nyira fölötte áll a napi politika kicsinyes pártharcainak, annyira mérföldkőszerüen emel­kedik ki a magyar gazdasági életben, hogy a frázisharcok parányi hangyanyüzsgésnek lát­szanak mellette. Gömbös Gyula miniszterelnök és kor­mánya olyan cselekedetet vitt végbe ezzel az intézkedéssel, aminek hosszú időre mara­dandó nyomai lesznek. A megmentett exisz­tenciák százezreinek köszönete és hálája illeti. Családvédelem — több kenyér. Sok beszéd hangzott már el a magyar jövő kincse: a gyermek érdekében. Régóta be­szélnek már arról, hogy a nemzet erősödésének aggasztó veszedelme, az egyke, nem akar ki­menni a divatból. Beszélnek, szónokolnak, biz­tatják a magyar anyákat, hogy hozzanak a vilagra és neveljenek minél több gyermeket. Ha még sincs foganatja a sok beszédnek, ha a szónoki remekek eredménytelenül szállnak tova az üres levegőben, annak nem csupán az az oka, hogy az egyke ellen szavalók egy részé­nek szintén csak egyetlen gyermeke van, — még ennyi sem. Nem csak az az oka, hogy a jó példaadás hiányzik, pedig ez is fontos volna. A felülről mutatott jó példa nagyobb vonzó erőt jelentene, mint sok üres beszéd. Amint a házassági válások bűnös szo­kását is a felülről látott példák utánzásából tudjuk megmagyarázni, úgy bizonyára a jó pél­dának is meglenne a követésre méltó hatása. Az egyke — vagy egyse — oka, előidézője két forrás lehet. Az anyagiakban való szűköl­ködés lenne az egyik ok. A másik az erkölcsi felfogás ferdesége, ami előidézheti, hogy a szü­lők nem akarnak gyermeket. A morális érzék hiányát a lelki élet fejlesztésével és a lelkiisme­ret felébresztésével kell orvosolni. Ez a feladat az egyházak és a társadalom vezetőinek hatás­körébe esik, nekik kell ezt megoldani. Az anyagi bajokat a kormány a paraszt­hitbizományok létesítésével és a családok anyagi segítségével akarja orvosolni. A felállított diag­nózis helyes. A bajokat ezekkel az orvosságok­kal, szerintünk is, meglehetne gyógyítani. De!... De, mi attól félünk, hogy nem jutunk tovább a bajok megállapításánál, mert ez a vagyonos emberek megadóztatásával járna, ez ellen pedig tiltakoznak. Életünket és vérünket áldozzuk a királyért, de zabot nem adunk neki! A családi élet megmentése érdekében igen sok szónoklat fog ezután is elhangzani. A beszéd meghallga­tása és elmondása nem kerül pénzbe. Ezért inkább ezt kultiválják, az anyagi segítség és áldozathozatal helyett. Megismétlő­dik, úgy látjuk, ebben az esetben is a Huge­nották operájának az a jelenete, mikor a víz­ben fuldokló grófért senkisem akar beugrani, ellenben „a gróf a vizbe fúl, mentsük meg őt" karban eléneklik tízszer is ?! A családi élet pedig veszedelmesen beteg. Beteg azért, mert a munkásság életszínvonala a legalacsonyabbra sülyedt. Ez a rendszer veszélyezteti elsősorban a családi életet. A férfi, a családfenntartó ke­resete nem elegendő arra, hogy abból feleségét és gyermekeit is el tudja tartani. Kénytelen a munkás családanya a férjével együtt munkába állni, hogy megélhetésüket úgy-ahogy biztosít­sák. Családi életről ebben az esetben beszélni, igazán nem lehet! Nem lehet gyermekekről sem álmodni, mert a születendő gyermek részére a sovány falat kenyérből alig telne. Meg lehet élni heti 10—12 pengőből egy családnak, vagy akár csak egy embernek is! ? Addig, amig az állam és magánvállalatok így fizetik munkásaikat, ne szavaljanak az erkölcsi élet eltompulásáról és a családi élet felbomlásáról és szétzüllésének veszedelmeiről, mert ez hipokrizis. Tűnjön el végre a magyar társadalomból az a farizeusi gesztus, mely csak folyton szaval, a szóra bó­lint és tapsol, de utána megtűri, hogy családos munkásoknak napi 1 —1-20 pengőt fizessenek munkabért és ebből neveljenek gyermeket a hazának. Oh ezek, akik ilyent tűrnek, Krisztus szerint nem jutnak ám a mennyekbe, bármint tapsolnak, vagy akár maguk zengenek himnuszt a gyermek dicsőségére. Beszélnek egyesek még erkölcsről is, de vájjon tudják-e az illetők, mi­lyen erkölcsök fejlődnek a két ágyban öt gyer­mekkel éjszakázó munkáscsaládban, a zsúfolt és nyirkos odúkban? Vájjon tudják-e, hogy az ilyen körülmények között felserdülő gyermek lelke mennyiben különbözik a tiszta szobában, patyolatágyban nevelt s nevelőkkel életbe indí­tott gyermek lelkétől? Oh, emberek, keresztények, magyarok az Isten szerelmére ne szavaljanak a családvéde­lemről. A szónokló urak tegyék kezüket a szí­vükre és mondják meg igaz lelkükre, hogy ők nem vétkesek-e abban, hogy a magyar élet forrása elapadó félben van és a családi tűz­helyek lángja kialszik ?! A szónoklatokból elég volt. A családvédelemhez kenyér kell. Ez pedig hiányzik a munkásoknál, pedig ezek is rászol­gáltak a több kenyérre, az igazi családvéde­lemre ! Sz. L. Szomorú statisztika. Az állami statisztikai hivatal a napokban tette közzé az 1933-as esztendő születési ada­tait. Ezek szerint a népszaporulat 1932. évhez képest 1933-ban 11.618-al volt kevesebb. Ez a szomorú jelenség évek óta ismétlődik. A háború előtt a tiszta népszaporodásunk ezer lélekre számítva 11-en felül volt. Ma: 5.6. Ezzel szemben a cseheké 6.5, az oláhoké 15, a szerbeké 14. Kétségbe kell esni a nemzet jövője felett, ha ez a folyamat tovább halad. Száz esztendő alatt elvérzik, illetve ki­hal a magyar nemzet. Minden erőt ide kell koncentrálni és meg kell akadályozni a nem­zet lassú halódását. A családvédelmi törvé­nyeknek a láncolatát kell megalkotni. A leg­sürgősebb ezek között a családok erkölcsi és anyagi talpraállítása. Sürgősen meg kell al­kotni a családbérről szóló törvényt, hogy a szülők a gyermekeiket felnevelhessék. Erre a célra kell pénznek lenni, mert a nemzet élete mindennél többet ér és mindennél előbbre való! Vadász hátizsákok, cserkészövek olcsó árban beszerezhetők a Győri böröndösnél, Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. ÚJDONSÁGOK. — Kenessey Pongrác kitüntetése. A kormányzó dr. Kenessey Pongrác volt főis­pánnak nyugalomba vonulása alkalmából buzgó és eredményes szolgálatai elismeréseül a II. o. magyar érdemkeresztet adományozta. A kitüntetettnek érdemeit nyugalombavonu­lása alkalmából lapunk már méltányolta, ez­úttal csupán örömünket fejezzük ki, hogy azok a legfelsőbb helyen is méltó elismerésre találtak. — Radnai c, érsek elhunyta. Radnai Farkas volt besztercebányai püspök, c. érsek, v88 éves korában elhunyt. A tiszteletre méltó főpap, aki a cseh uralom ala(tt nem akart szol­gálni s azért inkább otthagyta püspöki szé­két, itthon dr. Rott Nándor veszprémi püspök vendégeként ennek sümegi kastélyában élt, ott is halt meg s nagy részvét mellett ott is helyezték örök pihenőre. — Felügyelőválasztás. A pápai evan­gélikus gyülekezet vasárnap délelőtt tartott köz­gyűlésén betöltötték az üresen állott gyülekezeti felügyelői tisztséget, közfelkiáltással megválaszt­ván arra Kiss István takarékpénztári igazgatót, aki egy izben már hosszabb időn át viselte e tisztséget. Működése elé méltán szép remények­kel tekint gyülekezete. — Ugyané közgyűlésen megválasztották gondnokokká vitéz Zsédenyi Pétert és Teke Józsefet. — Konzervgyári ajánlat. A Poels és társa belga cég, mely tudvalevőleg nálunk a ba­con-gyártást is létesítette, ajánlatot tett a vá­rosnak húskonzervgyár felállítása tárgyában. A gyár céljaira a vágóhídon nagyobbszabásu építkezés válnék szükségessé, az ajánlattevő feltétele az, hogy az e cimen felmerülő költ­ségek felét a város fizesse. A tárgyalások még folyamatban vannak, de valószínűleg a héten már befejeződnek s akkor megfelelő bizottsági előkészítés után a képviselőtestü­let is tárgyalhatja az ügyet. A közgyűlés kedvező határozathozatala esetén az építkezés a legrövidebb időn belül megkezdődnék. — Kozma Andor siremléke. A buda­pesti Kerepesi-úti temetőben vasárnap avatták fel Kozma Andornak, a pár év előtt elhunyt nagy költőnek művészi síremlékét. Berzeviczy Albert, az Akadémia elnöke avató beszédében méltatta Kozma költészetét. Balogh Jenő, mint a dunántúli református egyházkerület főgond­noka helyezte el a síremlékre a pápai főiskola koszorúját, melynek a költő örök emléket állí­tott Karthagói harangok c. költeményében. — Esküvő. Sportéletünk vezető egyéni­ségének, a helybeli kollégium országosnevű test­nevelő tanárának, vitéz Kovács Lajos Jenőnek leánya, Kovács Rózsika mult szombaton eskü­dött a református templomban örök hűséget dr. Mihálka Béla debreceni m. kir. postafogalma­zónak. Az esketésre a templom egészen meg­telt a tisztelők és barátok sokaságával. Az es­ketési szertartást Ólé Sándor lelkész végezte, szívhez szóló beszédet intézve az ifjú párhoz. A szertartás befejezése után a jelenvoltak el­halmozták szerencsekivánataikkal a boldog ifjú párt s az örömszülőket. — A pápai leventeegyesület lövész­versenye. A helybeli levente egyesület f. hó 13-án, vasárnap, nagy jótevőinek, ifj. Konkoly Thege Gyulának és nejének Dorothy Arentsnak emlékezetére nagyszabású lövészversenyt tartott tókertvárosi lőterén. A lövészversenyen 36 levente egyesület vett részt, 180 versenyzővel. A ver­senyzőkön kívül megjelent a vidéki egyesületek sok vezetője, valamint városunk vezető köreinek képviselői. A lövészverseny szép eredménnyel végződött. Az egyéni verseny győztese Sipos Sándor lett 158 egységgel (pápai közp. levente egyes.), 2. Pap Károly 155 egység (Dáka), 3. Fekete Sándor 149 egység (Külsővat). Az ötös csapatverseny győzte a vaszari levente egyesü­let 640 egység, 2. Dáka, 3. Homokbödöge, 4. Pápa, Közp. lev. egyes., 5. Pápa, erzsébetvárosi lev. egyes. — A győztesek valamennyien elismerő oklevelet kaptak, ezenkívül az egyéni verseny győztese 5 pengőt, a második 3 pengőt, a csapatverseny győztese pedig vándordíjas lövész­ruhát. A lövészversenyen megjelent vendégeket, valamint az összes versenyző csapatokat és azok vezetőit, kísérőit birkagulyással és borral ven­dégelte meg a pápai leventeegyesület mecenás elnöke, dr. Konkoly Thege Sándor kormány­főtanácsos. Őszinte elismerés illeti Kulay Osz­kárt, pápai testnevelési vezetőt, a lövészverseny nagysikerű megrendezéséért, mely remélhetőleg a lövészet nemes sportjának lesz fellendítője a Bakonyalján, ami egyéni szempontból igen ér­tékes tulajdonságok, képességek kifejlesztője, nemzetvédelmi szempontból pedig kellőképen alig megbecsülhető. — A Közművelődési Egyesület prog­rammja. A városi Közművelődési Egyesület folyó hó 9-én tartott választmányi gyűlést, melynek legfőbb pontja az idei munkaév'pro­gramjának kidolgozása volt. A mult év'bérleti hangversenyeinek sikere alapján ezidén négy hangversenyt fog rendezni. Lesz egy Liszt­emlékverseny Fischer Annié vagy Mikischa Tárász közreműködésével, a másik Beethoven­hangverseny, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Ferentsik János operaházi karmester vezetése mellett. Lesz továbbá egy Kodály-dalest és Zathuretzky Ede hegedűművész hangversenye. Tart két na­gyobb irodalmi estet éspedig egy felvidéki estet — Mécs László —, és a másikat irodal­munk egyik vezéralakjával (Babits, Móricz Zsigmond); Tovább folytatja ismeretterjesztő előadássorozatát, országos nevű és helyi elő­adókkal, minden hétfőn este. Első alkalom­mal — folyó hó 21-én este, a Griff kistermé­ben — meg fogja szavaztatni a közönséget, hogy főkép miről kiván az ismeretterjesztő előadások során hallani. Az egyesület könyv-

Next

/
Thumbnails
Contents