Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-10-19 / 42. szám

LŐWY BUTORÁRUHÁZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR, szónokoltatok, a kormány pedig megoldotta a legégetőbb gazdasági kérdést. De ez a rendelkezés sokkal több, mint politikum. Anynyira fölötte áll a napi politika kicsinyes pártharcainak, annyira mérföldkőszerüen emelkedik ki a magyar gazdasági életben, hogy a frázisharcok parányi hangyanyüzsgésnek látszanak mellette. Gömbös Gyula miniszterelnök és kormánya olyan cselekedetet vitt végbe ezzel az intézkedéssel, aminek hosszú időre maradandó nyomai lesznek. A megmentett exisztenciák százezreinek köszönete és hálája illeti. Családvédelem — több kenyér. Sok beszéd hangzott már el a magyar jövő kincse: a gyermek érdekében. Régóta beszélnek már arról, hogy a nemzet erősödésének aggasztó veszedelme, az egyke, nem akar kimenni a divatból. Beszélnek, szónokolnak, biztatják a magyar anyákat, hogy hozzanak a vilagra és neveljenek minél több gyermeket. Ha még sincs foganatja a sok beszédnek, ha a szónoki remekek eredménytelenül szállnak tova az üres levegőben, annak nem csupán az az oka, hogy az egyke ellen szavalók egy részének szintén csak egyetlen gyermeke van, — még ennyi sem. Nem csak az az oka, hogy a jó példaadás hiányzik, pedig ez is fontos volna. A felülről mutatott jó példa nagyobb vonzó erőt jelentene, mint sok üres beszéd. Amint a házassági válások bűnös szokását is a felülről látott példák utánzásából tudjuk megmagyarázni, úgy bizonyára a jó példának is meglenne a követésre méltó hatása. Az egyke — vagy egyse — oka, előidézője két forrás lehet. Az anyagiakban való szűkölködés lenne az egyik ok. A másik az erkölcsi felfogás ferdesége, ami előidézheti, hogy a szülők nem akarnak gyermeket. A morális érzék hiányát a lelki élet fejlesztésével és a lelkiismeret felébresztésével kell orvosolni. Ez a feladat az egyházak és a társadalom vezetőinek hatáskörébe esik, nekik kell ezt megoldani. Az anyagi bajokat a kormány a paraszthitbizományok létesítésével és a családok anyagi segítségével akarja orvosolni. A felállított diagnózis helyes. A bajokat ezekkel az orvosságokkal, szerintünk is, meglehetne gyógyítani. De!... De, mi attól félünk, hogy nem jutunk tovább a bajok megállapításánál, mert ez a vagyonos emberek megadóztatásával járna, ez ellen pedig tiltakoznak. Életünket és vérünket áldozzuk a királyért, de zabot nem adunk neki! A családi élet megmentése érdekében igen sok szónoklat fog ezután is elhangzani. A beszéd meghallgatása és elmondása nem kerül pénzbe. Ezért inkább ezt kultiválják, az anyagi segítség és áldozathozatal helyett. Megismétlődik, úgy látjuk, ebben az esetben is a Hugenották operájának az a jelenete, mikor a vízben fuldokló grófért senkisem akar beugrani, ellenben „a gróf a vizbe fúl, mentsük meg őt" karban eléneklik tízszer is ?! A családi élet pedig veszedelmesen beteg. Beteg azért, mert a munkásság életszínvonala a legalacsonyabbra sülyedt. Ez a rendszer veszélyezteti elsősorban a családi életet. A férfi, a családfenntartó keresete nem elegendő arra, hogy abból feleségét és gyermekeit is el tudja tartani. Kénytelen a munkás családanya a férjével együtt munkába állni, hogy megélhetésüket úgy-ahogy biztosítsák. Családi életről ebben az esetben beszélni, igazán nem lehet! Nem lehet gyermekekről sem álmodni, mert a születendő gyermek részére a sovány falat kenyérből alig telne. Meg lehet élni heti 10—12 pengőből egy családnak, vagy akár csak egy embernek is! ? Addig, amig az állam és magánvállalatok így fizetik munkásaikat, ne szavaljanak az erkölcsi élet eltompulásáról és a családi élet felbomlásáról és szétzüllésének veszedelmeiről, mert ez hipokrizis. Tűnjön el végre a magyar társadalomból az a farizeusi gesztus, mely csak folyton szaval, a szóra bólint és tapsol, de utána megtűri, hogy családos munkásoknak napi 1 —1-20 pengőt fizessenek munkabért és ebből neveljenek gyermeket a hazának. Oh ezek, akik ilyent tűrnek, Krisztus szerint nem jutnak ám a mennyekbe, bármint tapsolnak, vagy akár maguk zengenek himnuszt a gyermek dicsőségére. Beszélnek egyesek még erkölcsről is, de vájjon tudják-e az illetők, milyen erkölcsök fejlődnek a két ágyban öt gyermekkel éjszakázó munkáscsaládban, a zsúfolt és nyirkos odúkban? Vájjon tudják-e, hogy az ilyen körülmények között felserdülő gyermek lelke mennyiben különbözik a tiszta szobában, patyolatágyban nevelt s nevelőkkel életbe indított gyermek lelkétől? Oh, emberek, keresztények, magyarok az Isten szerelmére ne szavaljanak a családvédelemről. A szónokló urak tegyék kezüket a szívükre és mondják meg igaz lelkükre, hogy ők nem vétkesek-e abban, hogy a magyar élet forrása elapadó félben van és a családi tűzhelyek lángja kialszik ?! A szónoklatokból elég volt. A családvédelemhez kenyér kell. Ez pedig hiányzik a munkásoknál, pedig ezek is rászolgáltak a több kenyérre, az igazi családvédelemre ! Sz. L. Szomorú statisztika. Az állami statisztikai hivatal a napokban tette közzé az 1933-as esztendő születési adatait. Ezek szerint a népszaporulat 1932. évhez képest 1933-ban 11.618-al volt kevesebb. Ez a szomorú jelenség évek óta ismétlődik. A háború előtt a tiszta népszaporodásunk ezer lélekre számítva 11-en felül volt. Ma: 5.6. Ezzel szemben a cseheké 6.5, az oláhoké 15, a szerbeké 14. Kétségbe kell esni a nemzet jövője felett, ha ez a folyamat tovább halad. Száz esztendő alatt elvérzik, illetve kihal a magyar nemzet. Minden erőt ide kell koncentrálni és meg kell akadályozni a nemzet lassú halódását. A családvédelmi törvényeknek a láncolatát kell megalkotni. A legsürgősebb ezek között a családok erkölcsi és anyagi talpraállítása. Sürgősen meg kell alkotni a családbérről szóló törvényt, hogy a szülők a gyermekeiket felnevelhessék. Erre a célra kell pénznek lenni, mert a nemzet élete mindennél többet ér és mindennél előbbre való! Vadász hátizsákok, cserkészövek olcsó árban beszerezhetők a Győri böröndösnél, Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. ÚJDONSÁGOK. — Kenessey Pongrác kitüntetése. A kormányzó dr. Kenessey Pongrác volt főispánnak nyugalomba vonulása alkalmából buzgó és eredményes szolgálatai elismeréseül a II. o. magyar érdemkeresztet adományozta. A kitüntetettnek érdemeit nyugalombavonulása alkalmából lapunk már méltányolta, ezúttal csupán örömünket fejezzük ki, hogy azok a legfelsőbb helyen is méltó elismerésre találtak. — Radnai c, érsek elhunyta. Radnai Farkas volt besztercebányai püspök, c. érsek, v88 éves korában elhunyt. A tiszteletre méltó főpap, aki a cseh uralom ala(tt nem akart szolgálni s azért inkább otthagyta püspöki székét, itthon dr. Rott Nándor veszprémi püspök vendégeként ennek sümegi kastélyában élt, ott is halt meg s nagy részvét mellett ott is helyezték örök pihenőre. — Felügyelőválasztás. A pápai evangélikus gyülekezet vasárnap délelőtt tartott közgyűlésén betöltötték az üresen állott gyülekezeti felügyelői tisztséget, közfelkiáltással megválasztván arra Kiss István takarékpénztári igazgatót, aki egy izben már hosszabb időn át viselte e tisztséget. Működése elé méltán szép reményekkel tekint gyülekezete. — Ugyané közgyűlésen megválasztották gondnokokká vitéz Zsédenyi Pétert és Teke Józsefet. — Konzervgyári ajánlat. A Poels és társa belga cég, mely tudvalevőleg nálunk a bacon-gyártást is létesítette, ajánlatot tett a városnak húskonzervgyár felállítása tárgyában. A gyár céljaira a vágóhídon nagyobbszabásu építkezés válnék szükségessé, az ajánlattevő feltétele az, hogy az e cimen felmerülő költségek felét a város fizesse. A tárgyalások még folyamatban vannak, de valószínűleg a héten már befejeződnek s akkor megfelelő bizottsági előkészítés után a képviselőtestület is tárgyalhatja az ügyet. A közgyűlés kedvező határozathozatala esetén az építkezés a legrövidebb időn belül megkezdődnék. — Kozma Andor siremléke. A budapesti Kerepesi-úti temetőben vasárnap avatták fel Kozma Andornak, a pár év előtt elhunyt nagy költőnek művészi síremlékét. Berzeviczy Albert, az Akadémia elnöke avató beszédében méltatta Kozma költészetét. Balogh Jenő, mint a dunántúli református egyházkerület főgondnoka helyezte el a síremlékre a pápai főiskola koszorúját, melynek a költő örök emléket állított Karthagói harangok c. költeményében. — Esküvő. Sportéletünk vezető egyéniségének, a helybeli kollégium országosnevű testnevelő tanárának, vitéz Kovács Lajos Jenőnek leánya, Kovács Rózsika mult szombaton esküdött a református templomban örök hűséget dr. Mihálka Béla debreceni m. kir. postafogalmazónak. Az esketésre a templom egészen megtelt a tisztelők és barátok sokaságával. Az esketési szertartást Ólé Sándor lelkész végezte, szívhez szóló beszédet intézve az ifjú párhoz. A szertartás befejezése után a jelenvoltak elhalmozták szerencsekivánataikkal a boldog ifjú párt s az örömszülőket. — A pápai leventeegyesület lövészversenye. A helybeli levente egyesület f. hó 13-án, vasárnap, nagy jótevőinek, ifj. Konkoly Thege Gyulának és nejének Dorothy Arentsnak emlékezetére nagyszabású lövészversenyt tartott tókertvárosi lőterén. A lövészversenyen 36 levente egyesület vett részt, 180 versenyzővel. A versenyzőkön kívül megjelent a vidéki egyesületek sok vezetője, valamint városunk vezető köreinek képviselői. A lövészverseny szép eredménnyel végződött. Az egyéni verseny győztese Sipos Sándor lett 158 egységgel (pápai közp. levente egyes.), 2. Pap Károly 155 egység (Dáka), 3. Fekete Sándor 149 egység (Külsővat). Az ötös csapatverseny győzte a vaszari levente egyesület 640 egység, 2. Dáka, 3. Homokbödöge, 4. Pápa, Közp. lev. egyes., 5. Pápa, erzsébetvárosi lev. egyes. — A győztesek valamennyien elismerő oklevelet kaptak, ezenkívül az egyéni verseny győztese 5 pengőt, a második 3 pengőt, a csapatverseny győztese pedig vándordíjas lövészruhát. A lövészversenyen megjelent vendégeket, valamint az összes versenyző csapatokat és azok vezetőit, kísérőit birkagulyással és borral vendégelte meg a pápai leventeegyesület mecenás elnöke, dr. Konkoly Thege Sándor kormányfőtanácsos. Őszinte elismerés illeti Kulay Oszkárt, pápai testnevelési vezetőt, a lövészverseny nagysikerű megrendezéséért, mely remélhetőleg a lövészet nemes sportjának lesz fellendítője a Bakonyalján, ami egyéni szempontból igen értékes tulajdonságok, képességek kifejlesztője, nemzetvédelmi szempontból pedig kellőképen alig megbecsülhető. — A Közművelődési Egyesület programmja. A városi Közművelődési Egyesület folyó hó 9-én tartott választmányi gyűlést, melynek legfőbb pontja az idei munkaév'programjának kidolgozása volt. A mult év'bérleti hangversenyeinek sikere alapján ezidén négy hangversenyt fog rendezni. Lesz egy Lisztemlékverseny Fischer Annié vagy Mikischa Tárász közreműködésével, a másik Beethovenhangverseny, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Ferentsik János operaházi karmester vezetése mellett. Lesz továbbá egy Kodály-dalest és Zathuretzky Ede hegedűművész hangversenye. Tart két nagyobb irodalmi estet éspedig egy felvidéki estet — Mécs László —, és a másikat irodalmunk egyik vezéralakjával (Babits, Móricz Zsigmond); Tovább folytatja ismeretterjesztő előadássorozatát, országos nevű és helyi előadókkal, minden hétfőn este. Első alkalommal — folyó hó 21-én este, a Griff kistermében — meg fogja szavaztatni a közönséget, hogy főkép miről kiván az ismeretterjesztő előadások során hallani. Az egyesület könyv-