Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.
1935-09-21 / 38. szám
PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. g Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Ttfadar könyv- és papirkereskedésében. Szinte párhuzamosan futnak immár a lapokban az olasz csapatszállításokról és az angol hadi készülődésekről szóló hirek. Az olasz híradások megszokottak már, fel se tűnnek, egész természetesnek találja mindenki őket. Olaszország többször és nyíltan meg is mondotta: ő hódítani akar, Abessziniát, illetve annak nagy és gyarmati célra alkalmas területeit, akarja — minő jogon? kérdezheti valaki és felel rá az ötezeréves világtörténelem: az erősebb, a nemcsak anyagiakban, de mindenekfelett szellemiekben erősebb jogán — magának megszerezni. Hozzájárul-e ehhez a Népszövetség avagy nem (csak zárójelben mondjuk, hogy ha hivatalosan hozzájárulna, akkor bizony ellentétbe jutna megállapított céljaival, ama dicső, általunk jól ismert alapszabályaival), az ma már közömbös Olaszországra, nemcsak nemzeti hírneve, de hozott nagy áldozataira való tekintettel is^ neki immár alig van más választása, mint haladni a megkezdett úton. A visszavonulási nemcsak kormány vagy kormányzati rendszerbukást, de talán nemzeti katasztrófát is jelentene számára. Ha így Olaszország dolga tiszta világosan áll mindenki előtt, annál titokzatosabb, annál nyugtalanítóbb az a hadikészülődés, amit Anglia végez s amiről — mint bevezetőleg irtuk — immár az olaszokéval szinte párhuzamosan jelennek meg a félelmetes híradások. Hol Gibraltárról, hol Máltáról, hol Egyiptomról szól az ének, az Északi tengeri flotta nem skót vizeken, hanem a Földközi tengerre megy »gyakorlatra«, lovas ezredek, gyalogos gárdák szállnak hajóra, hangsúlyoztatásán megtudjuk, amit amúgy is tudtunk, hogy Málta bevehetetlen, — Gibraltárról ezt nem is kell külön emlegetni, — összeszámolják a harci egységeket, felmérik az erőket, mintha nagy-nagy tengeri csatára volna kilátás, aminőt még a világháborúban sem vivtak meg. És éppen mert a tengeren a világháború is aránylag csak kisebb vérfürdőt produkált, mivel tudjuk, mert láttuk, mennyire félti minden hatalom a maga flottáját nagy, nyilt tengeri ütközetbe belevinni,; azért áll a világ értetlenül a most lejátszódó hadi készület előtt. Hogy Olaszország akarná Angliát, a világ legerősebb tengeri hatalmát, a Földközi tenger, az Atlanti óceán, az egész világ urát megtámadni, azt badarság volna feltételezni, viszont az is alig volna érthető,* hogy Anglia egy barbár-ország védelmében az egész európai civilizáció bukását akarná felidézni. A francia sajtó idegességében ezúttal az egész világ nyugtalansága jut kifejezésre. Elképzelhetetlennek, az angol józansággal, fölényes okossággal összeférhetetlennek tartjuk, hogy ezek a hadi készülődések valóban harci célra szolgáljanak, inkább hisszük, hogy a világhatalom nagyságához mért óvatossági rendszabályok ezek, nehogy az ő érdekei bárhol a világon is veszélyeztetve legyenek. Olaszország, amint többszőr kinyilatkoztatta, ezt nem szándékszik tennij s ez esetben — higyjük legalább — Anglia is hagyni fogja, TiQgy a maga érdekei javára Olaszország tegyen, amit akar, tegye azt, amire már eddig egy félmilliárdos költségbe verte bele magát. ISKOLA -táskák vászonból r 10-től ISKOLA -börönd erőlemezből 1'50-től ISKOLA -aktatáska bőrből 450-től ii »• «• Kapható a SZAKKEPZETT B0R0ND0SNEL Pápán, Kossuth Lajos-utca 22. szám alatt. 1932—1935. A Gömbös kormány háromesztendei működése. Az egész ország közvéleményének érdeklődése fogadja a sajtóban ismeretlenül is oly sokszor pertraktált »Kék könyvet«, amely 1932—35. A Gömbös-kormány három évi munkássága« címmel most jelent meg. A könyv rendkívül értékes dokumentuma annak a történelmi jelentőségű nemzetépítő munkának, amelyet a vitéz Gömbös Gyula vezetése alatt álló kormány 1932 óta a legnehezebb körülmények között teljes eredményességgel végzett el, egyben pedig frappáns válasz azokra az ellenzéki támadásokra, amelyek a tényekre való tekintet nélkül, egyéni célokat és hatalmi törekvéseket szolgálva, igaztalan kritikával illetik három esztendő nagyszabású munkateljesítményeit. A Kék könyv bevezetésében vázolja a világkrizis kulminálása folytán a Gömbös-kormány uralomrajutásakor Magyarországra nehezedő állapotokat; gazdasági elszigeteltségünket, külpolitikai izoláltságunkat, a mezőgazdasági termelés válságát, pénzügyi bajainkat, amit súlyosbított a jövőbe vetett bizalom teljes hiánya is. A Gömbös-kormány első feladata ennek a bizalomnak helyreállítása volt, a legsürgősebb gazdasági, pénzügyi és szociális problémák azonnali megoldásával, valamint a 95 pontba foglalt Nemzeti Munkaterv megállapításával. A három esztendei belső politikai munka, amely vitéz Gömbös Gyula históriai jelentőségű rádiószózatával a Nemzeti Egység és nemzeti öncélúság szellemében indult meg, biztosította az országban a rend, nyugalom és biztonság uralmát, amikor egész Európát pártharcok, sőt polgárháborúk dúlták fel. Államháztartásunk rendbejött s fokozatosan halad a teljes kiegyensúlyozás fel. A pengő vásárlóereje csorbítatlan maradt. A gazdasági élet vérkeringése nagyméretű közmunkák, kedvező külkereskedelmi kapcsolatok és a helyes devizagazdálkodás következtében újból megindult. A védettséggiel a gazdatartozások súlyos terhei alól szabadult fel az agrárius termelőréteg, amelynek a római szerződés az exportfelesleg világpiaci árakon felül való elhelyezésével megfelelő gabonaárakat biztosított. A Kék Könyvnek a külpolitikára vonatkozó része különösen kiemeli a Gömbös-kormány legnagyobb eredményét, amely nemcsak csonkaországunk, de az egyetemes magyarság legszentebb törekvését emelte többé el nem mellőzhető kérdéssé: a revízió gondolatának határozott hangoztatását. Ezt a célt szolgálta vitéz Gömbös Gyula a régi barátságok megerősítésével: olaszországi, ausztriai, németországi, lengyelországi és bulgáriai tárgyalásaival, amelyek által sikerült külpolitikai elszigeteltségünket megszüntetni. Részletesen foglalkozik a könyv a gazdaságpolitika háromesztendei eredményeivel, külön tárgyalva a kormány pénzügyi politikai, agrárpolitikai, kereskedelmi és ipari politikai intézkedéseit, Kétségtelenül a közölt hivatalos adatok szerint, hogy a kormány az államháztartásban rendet teremtett, a költségvetésben megvalósította a realitást, a deficitet évről-évre csökkentette és így biztos lépésekkel halad a budget egyensúlyának helyreállítása felé. A gazdasági élet egészségtelen korlátozása nélkül a kormányzati ellenőrzés és felügyelet 115 millió pengővel csökkentette a lakosság közterheit s a helyes és célravezető takarékosság mellett biztosította az igazságos és arányos adóztatás elvét, nem feledkezvén meg a többgyermekes családok, hadirokkantak, általában pedig a kisemberekkel szemben a szociális jellegű kedvezményekről. A teljesen befagyott hitelélet merevsége felengedett s a hitelellátás fokról-fokra ismét megindult. Lényegesen csökkentette a kormány a kamatterheket s célszerű intézkedései következtében a transzferalapban gyümölcsözetlenül hevert pénz ismét visszaáramlott gazdasági vérkeringésünkbe. A külföldi pénzügyi összeomlások idején hitel szervezetünk szilárdan megállott s a helyes devizapolitika eredményeképpen sikerült a pengő belső yásárló erejét megőrizni, úgy, hogy külföldi értékelése emelkedett. Legfőbb gondját képezte a kormánynak a magyar gazdatársadalom nehéz helyzetének orvoslása. Nagy lépésekkel haladt előre mezőgazdaságunk átszervezése a piacképes minőségi termelés irányában. Sikerült a kormány értékesítési politikájának az agrártermények árszínvonalát újból felemelni. Ezen a téren valósággal nemzetmentő jelentősége volt vitéz Gömbös Gyula római megegyezésének, amely biztosította a magyar gabonafölöslegek elhelyezését és az áraknak világparitáson felül való állandósítását. A kormány kereskedelempolitikai aktivitásának eredménye mutatkozik abban, hogy kereskedelmi mérlegünk ismét kedvezően alakul. Mig három év előtt csak hat millió pengő volt a kiviteli többlet, 1933-ban már 78.7, 1934-ben pedig 6.5 millió. De növekedett külforgalmunk volumenje is 1932 óta közel 100 millió P-veL Közlekedési politikáját a kormány teljesen a gazdasági élet szolgálatába állította. Örvendetesen fellendült idegenforgalmunk, erőteljesen fejlődött gyáriparunk, amit az iparban foglalkoztatottak számának 20—25<y 0-os emelkedése bizonyít. A belső nyersanyagszükséglet 75o/ 0-át hazai anyagokkal látjuk el, megindult a kis- és középipar helyzetének intézményes javítása s az ipari munkásság szociális felemelkedése az állam gondoskodásának tárgya lett. i T k s! Tisztelettel értesítem a nagyérdemű vásárló közönséget, hogy a mai igényeknek megfelelően átalakított üzletemben a legnemesebb prémektől a legolcsóbb szőrméig óriási raktárt tartok. Műhelyemben pedig a legkényesebb izlést is kielégítő legmodernebb szőrme-bundákat készítem a legolcsóbb áron. — Egyben felhívom becses figyelmüket a vezető világmárkájú Borsalino kalapokra, amelyeknek pápai egyedárusítója vagyok, valamint egyéb férfikalapokból álló óriási raktáramra, nevezetesen Gyukits, Pichler és egyéb márkájú kalapokra, melyeket már 4 PTŐS áron is árusítok. Kérve szíves látogatásukat, vagyok teljes tisztelettel: Spielmann Manó szűcsmester Pápa,KossutlMitca5.