Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-09-21 / 38. szám

B. D. B. é

S„Karina" £)Ciri&nyán nem szalad le többé a szem a harisnyatartónál. Párja P. Készül minden színárnyalatban. Kizárólag kapható csak K, öl CÍJ Hivaíaruí}á&áJ>an A kormány hároméves tanügyi politikája a nemzeti művelődés és az iskolai nevelés egységének alapelvéből indult ki, a királyi főigazgatóságok felállításával megteremtette a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítését, a nemzetismereti oktatás szellemében új alapokra fektette az egységes középiskolai oktatást. Számos intézkedés történt a felső oktatás és a művészeti politika terén is, s mindezeket az intézkedéseket öntudatos fajszeretet és meleg szociális érzés hatja át. Ennek a szellemnek egyik legszebb megnyilatkozása a közoktatásügyi tárca ismeretes ÁDOB-akciója volt, amely több mint 1300 állásnélküli diplomás ifjút juttatott kenyérhez. Az igazságügyminiszterium hároméves reformmunkájának a főfelügyeleti jogkörből eredő, valamint a jogszabályalkotás terén végzett sokoldalú eredményeit ismertetve, igen érdekes számszerű összefoglalásokat közöl a Kék Könyv a háromesztendei kormányzás teljesítményeiről. Három év alatt az állami kiadások 1388 millió pengőről 1176 millió pengőre csökkentek. A deficit 1931—2-ben 179.7 millió pengő volt, 1934—35-ben a kormány gondos takarékossága következtében már csak 58.8 millió. 175.9 millió pengőt fordított a kormányzat állami beruházásokra és közmunkákra, mig az államvasuti beruházások összege 49 millió P-re rúgott. 59 millió P-vel 280 kilométer modern közút és 1735 kilométer bekötőút épült. A folyó költségvetési évben a beruházások összege meghaladja a 80 millió P-t, az autonómiák háztartásában pedig sikerült 100 millió P-s megtakarítást elérni. Az általános hitelkamat az 1932. évi 12—14o/o-ról 8o/

0-ra, a llo/

0-os birói kamatmaximum ugyancsak 8o/

0-ra, az általános gazdakamat 8 és fél százalékról öt és fél szá-' zalékra, a védett gazdák kamata 4o/

0-Va csökkent. Ezáltal a mezőgazdaság összes évi kamatterhe 224 millió helyett leszállott 95 millió P-re. A gazdasági helyzet javulását jellemzi, hogy a magángazdaság 1932 óta 60 millió P külföldi adósságot törlesztett, a betétállomány viszont 1932 októberétől 1935 júliusáig 144.4 millió P-vel emelkedett. A búza árjavulása az 1933 decemberi 7.25 P-ről 15 P, hasonló, sőt fokozottabb mérvű javulás mutatkozik a többi gabonatermékek áraiban is. A mezőgazdasági árindex 8.3 ponttal javult, a gyári eladási árak indexszáma 1929 óta 25%-kai, az ipari árindex 7.6 ponttal csökkent. Ilyenformán az agrárolló 15.9 ponttal, tehát körülbelül 30 o/o-kal szükiilt. Mindezek, és a Kék Könyvben közölt többi adatok cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a háromévi kormányzati tevékenység a katsztrófáTisan nehéz viszonyok között is olyan eredményeket produkált, amelyek a legszélesebb néprétegek megélhetési terheinek könnyítését, nagyobb kulturáját és szociális helyzetének javulását segítették elő s megteremtették az alapot arra, hogy a Gömbös-kormánynak a revízióért megindított külpolitikai tevékenységét és a belső újjáépítésre irányuló reformmunkáját az egész nemzet lelkes odaadással, bizalommal és együttmunkálkodással támogassa. Vármegyei közgyűlés. A távozó főispán búcsúztatása. — Vezető tisztviselők választása. s az általános bajok mellett elemi csapásoktól is sújtott megyében folytatott, hogy a megyében éhező száj, munkátlan kéz ne legyen. Bármikor rendelkezésre állt bárkinek, hivatalos órát nem tartott, szabadságra soha nem ment. Két kérést tolmácsolt búcsúzóul: támogassák az új főispánt tevékenységében s az alispánt, akit ő szemelt ki ez állásra^' kéri, hogy eddig bebizonyított arravalóságával dolgozzék a megye közjaván. Isten áldását kérve a vármegyére s annak minden lakosára, fejezte be beszédét, melyet az egész közgyűlés hosszú és zajos ünneplése kisért. Berky alispán megköszönve a főispán reá vonatkozó szavait, kimondta a közgyűlés egyhangú határozatát, mely szerint Kenessey Pongrác főispán arcképét hervadhatatlan érdemeinek jegyzőkönyvbe iktatása mellett a közgyűlési terem számára megfestetik. Áttérve a napirendre, mindenekelőtt Esterházy Károly gróf, dr. Pongrácz József és Walla Ferenc elnöklésével megalakított három bizottság előtt a kijelölő választmány tagjaiul Jakab Lajost, dr. Jókay-Ihász Miklóst és dr. Simon Györgyöt választottá,k

1 meg, akikhez az elnöklő alispán a maga részéről Werner Adolfot, Purgly Pált és Szabadhegy Elemért delegálta a választmányba. A választmány tanácskozása alatt a közgyűlést felfüggesztették, majd újból megnyitották s ekkor Berky alispán jelentette, hogy a kijelölő választmány a megüresedett főjegyzői állásra az, egyedül pályázó dr. Kenessey Zoltán másodfőjegyzőt jelölte, amit a közgyűlés nagy éljenzéssel fogadott s őt ez állásra egyhangúlag megválasztotta. Hasonlókép egyhangúlag választották meg 'másodVeszprém vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 18-án, szerdán törvényhatósági rendes közgyűlést tartott — választások szerepelvén a napirenden— két és félszáz törvényhatósági bizottsági tag jelenlétében.. A közgyűlésen, melyen dr. Berky Miklós alispán elnökölt, megható módon vett búcsút a vármegye a távozó főispántól, dr. Kenessey Pongráctól. Mindjárt a közgyűlés megnyitása s a főispán felmentéséről szóló belügyminiszteri leirat felolvasása után felemelkedett helyéről dr. Rott Nándor megyéspüspök s mélyen átérzett szavakban vett búcsút a törvényhatósági bizottság, valamint a vármegye népe nevében is a távozó főispántól. Kötelességet teljesít, mondta, amikor Kenessey Pongrác iránt, nem hízelegve, de az igazság parancsát követve kifejezésre juttatja a vármegye háláját és elismerését nemcsak négy'éves főispáni, de egyúttal 30 éves köztisztviselői tevékenységéért. Mindig a munka embere volt, aki válogatás nélkül mindenkin segíteni akart, pártatlanságával, úri lényével, végzett eredményes munkájával így érte el azt az osztatlan szeretetet és megbecsülést, amely személyét környezi. Fájdalmas tőle búcsúznunk, de él bennünk a remény, hogy tanácsaival ez után is támogatni fogja vármegyénket. Nagy tetszéssel s lelkes éljenzéssel fogadott beszéde végén indítványozta, hogy a vármegye a távozó főispán arcképét tanácskozó terme számára festesse meg. Kenessey Pongrác bensőséges válaszában meghatottan köszönte meg a megyéspüspök elismerő szavait. Visszapillantást vetett főispánsága idejére, melyet a bankzárlat idején nehéz viszonyok között kezdett meg LÖWY BÜTORARUHAZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR. főjegyzőnek a szintén egyedül 'pályázó dr. Vadnay László aljegyzőt. A két megválasz. tott azonnal letette a hivatali esküt, mely után az alispán meleg szavakban üdvözölte új rangjukban a vármegye régi érdemes tisztviselőit. Kenessey főjegyző, kit a közgyűlés nagy éljenzéssel köszöntött új tisztében, megköszönve az alispán szavait, igérte, hogy minden képességükkel, legjobb törekvésükkel kívánják a köz javát szolgálni; nem első munkatársai, de első szolgái akarunk lenni az alispánnak és a megyének. Az árvaszéki elnöki állásra a kijelölő választmány a három pályázó: dr. Botár Béla h. elnök, dr. Papp Sándor és dr. Szentimrey Sándor ülnököket egyaránt jelölte. Elrendeltetett a titkos szavazás, melyet a dr. Iklódy-Szabó János, Velty Miklós és dr. Jókay-Ihász Miklós elnöklésével megalakított bizottságok bonyolítottak le. A három bizottság előtt leadtak összesen 259 szavazatot, ebből érvénytelen volt 2, üres boríték volt 1. A 256 "érvényes szavazatból dr. Papp Sándor kapott 133-at, dr. Szentimrey Sándor 95-öt és dr. Botár Béla 28-at s így árvaszéki elnöknek 10 abszolút szótöbbséggel (megjegyezvén, hogy abszolút többség csak az alispáni állás betöltésénél van megkívánva) dr. Papp Sándor választatott meg. Eskületétel után az alispán üdvözölte az új árvaszéki elnököt, aki válaszában megköszönve az üdvözlést, kijelentette, hogy az elismert hirü árvaszéket iparkodni fog eddigi színvonalán megtartani s a rábizottak ügyeit szeretettel és megértéssel kivánja intézni, Isten áldását kérve a vármegyére és annak árvaszékére, fejezte be meleg éljenzéstől kisért szavait. Végül még egy választás volt titkos szavazással. Ugyancsak három: Békefi István, dr. Mohácsy Lajos és Rák Gyula elnöklése alatt álló bizottsága előtt. A közigazgatási bizottságban Kránitz Kálmán püspök elhunytával megüresedett bizottsági tagsági helyre egyhangúlag dr. Kenessey Pongrác főispánt választották meg. Megcsappant érdeklődés mellett tárgyalták le a napirend többi pontjait. A vármegyei élet minden mozzanatára kiterjedő alispáni jelentéssel kapcsolatban jegyzőkönyvileg örökítették meg a nagyérdemű Kránitz püspök elhunyta felett érzett részvétet. A háztartási költségvetés tárgyalásával kapcsolatban a vármegyei pótadó kulcsát a megyei városokra nézve 14, a nagy- és kisközségre pedig 26o/o-ban 'állapították meg. Mezőlak tűzkárosultjainak takarmány beszerzésére 12.000 P kamatmentes segélyt szavaztak meg. Elhatározták, hogy az irgalmasrend pápai közkórházát 1200 P törvényhatósági segélyben részesítik. A közgyűlés, melyen Pápáról a következő bizottsági tagok: Dr. Adorján Gyula, Böröczky Géza, Böröczky Lajos, dr. CsehSzombathy László, dr. Domonkos Géza, dr. Fehér Dezső, Fischer Gyula, dr. Fürst Sándor, Grátzer János, Hajnóczky Ferenc, Hamuth János, dr. Hoffner Sándor, dr. Jílek József, vitéz Karcsay Béla, Karlovitz Adolf, Keresztes Gyula, dr. Konkoly Thege Sándor, Kohn Miksa Mihály, vitéz Kovács Lajos, Kovács Sándor, dr. Kőrös Endre, Mészáros Kálmán, Mihály Sándor, dr. Molnár Imre, Ölé Sándor, Pados Ferenc, Pátkay Lajos, dr. Pongrácz József, Rencz István,' dr. Scheiber Jenő, Steiner József, dr. Sulyok Dezső, Szeleczky Gyula, Szűcs Dezső, dr. Tóth István^ dr. Weltner Sándor, Wittmann Ignác, Zakots István voltak jelen, déli 1 órakor ért veget^