Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-07-27 / 30. szám

MINDEN Laptulajdonos főszerkesztő: Dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Fajok harcának rémképét idézik fel különböző jelenségek és nyilatkozatok. Olyan rémkép ez, amely minden fantáziát felülmúlna, ha valóra válásától valóban félni kellene. Hiába fenyegetőzik az (egyébként egészen európaias külsejü, s tán nem is tisztára szines származású) angolországi abesszin követ, hogy Olaszország háborúja az összes feketéket háborúba viszi, évezred telik el addig, amig a végtelen területeken, kulturátlan, irdatlan távolságokban élő összes négereket, akiknek nagyrésze egészen jól érzi magát a fehér uralom áldásai alatt, egy közös frontban egyesíteni és egységesen szervezni lehet. Lázadás itt-ott talán kitör, de ez elszigetelt és hamar leszerelhető lesz. A másik szines jelentkező: Japán már több veszedelmet jelent, mert ez már birtokában van a fehérektől tanult minden tudománynak és technikai vívmánynak. Ámde itt meg úgy áll az, eset, hogy mig egyrészt teljesen lehetetlen Ázsia túlsó feléről Afrika déli felére hadat viselni, addig egyelőre nem is a fehérek, de a közvetlen fajrokon sárgák leigázása éppen eléggé elfoglalja és igénybe veszi a felkelő nap fürge gyermekeit. Majd ha Kínát egészen legyőzte, akkor sor kerülhet másokra is, de — mikor lesz ez még ? — akkor is előbb a közvetlen szomszédság fogja érdekelni, mint a szörnyűséges távolban élő feketék. Hogy mégis jelentkezik most az abesszin-olasz konfliktusnál, ez bizonyára üzleti érdekeinek védelme érdekében történik. Majd ha az olaszoktól ez irányban bizonyos megnyugtatást kap, akkor nem fogja többé sárgának nézni a feketét. A mezölaki tűzvész. A mult szombaton megrendült lélekkel fogadta városunkban mindenki az elképesztő hírt, hogy a szomszédos Mezőlak községben milyen szörnyű tűzvész pusztít. Pedig az a tűzvész, amely akkor pusztított a községben, csak előjátéka volt annak a tűzi veszedelemnek, amely szombaton éjjel 11 órakor fellobbanva mindent elhamvasztott, amit csak útjában talált. Borzalmas katasztrófa volt ez a mezőlaki tűzvész, amelynek a kárát dehogy is lehetne számokban kifejezni. Mondjákj, hogy 350.000 P, vagy 400.000 P a kár. Ezek a számok nem sokat morídanak, mert meg se közelítik azoknak a nyomoralt, földönfutóvá lett családoknak a kárát, akiknek mindenük porrá égett! 400.000 P a kár? Ezzel nem sokat mondtam, mert aki előtt a tényállás ismeretlen, érzéketlenül maradhat a nagy szám hallatára, azt gondolva, hogy ott még sok megmaradhatott. De mi a kára annak az embernek, akinek mindene volt és most semmije sincs? Nem maradt egy gyiisziije, egy tüértéke! Hát most ki tudja kifejezni ennek a kárát? Földig égett a háza. Beomlott a mennyezete, elégett a bútorzata, asztala, széke, ágya, ruházata, varrógépe, szekrénye, konyhaedénye, lisztje, zsírja, mindene! Leégett az istállója, a kamrája, pajtája, salakká, porrá vált az asztagja mind! Ott áll maga elé bámuló szemekkel, feleségétől és gyermekeitől körülvéve az üszkös romok felett, a semmi felett és bámul a semmibe! A láng elvitté amije volt, amit örökölt az édesapjától, vagy amit szerzett kérges kezének keserves munkájával, orcájának verejtékével. Mind semmivé vált! Elvitték azok a füstoszlopok, vagy füstfelhők és azok az égfelé felcsapó szörnyű lángnyelvek, amelyeket ott láttál csapkodni a szombatról vasárnapra virradó éjjelen fent a magasban, amelyekről azt hitte a tókerti ember, hogy az égő Pápa városának lángnyelvei! Kár! Azt mondja a városi ember. De hát kifejezi-e ez a szürke szó a valóságot? A kárt még csak helyre lehet hozni, ki lehet egyenlíteni, vagy ki lehet heverni. De azt, ami az ínségesek lelkében végbemegy, ki lehet-e heverni? Kiheveri-e Mezőlak földresujtott népe ezt a csapást ebben a nemzedékben? Majd a FAKSz útján megépülnek azok a házak — adósságra. De mikor szerzi be azt mind, ami elveszett, ami semmibe ment, ami porrá és hamuvá lett? Ki ad reményt ennek a magábaroskadtan maga elé báfrnuló, reménytvesztett népnek a szivébe? Ki ad neki vigasztalást? Ki adja neki vissza elvesztett hitét? Erről van szó. Pápa városának lakosságára az a magasztos feladat vár, hogy ezt próbálja meg. Neki ezt a hitet és reményt kell kimunkálnia a szegény porig égett mezőlakiak szivében. Azt kell megmutatnia, hogy a szerencsétlen fcdu népe nincsen magára hagyatva és nincs elveszve. Van pártfogója, van istápolója és ez — Pápa városa. Mezőlaknak látnia kell, hogy Pápa városa, melyet annyira szeretett, nem hagyta el. Látnia kell a szeretetet Pápa városából feléje áradni! Látnia kell Pápa város segítő karjait feléje nyúlni! Hallania kell Pápa város szivét feléje dobbanni! Azért szeretettel kérjük Pápa város minden rendű-rangú lakosságát, hogy akinek vaíami kis tehetsége van és akinek a tehetsége mellett szive is van, nyújtsa ki kezét Mezőlak megsegítésére! Ha hozzá mennek a könyöradományt gyűjtő ívvel, ne utasítsa el. Ha azt gondolja, hogy ő maga is nehéz helyzetben van, gondoljon a szegény mezőlakiakra, akik még nehezebb helyzetben vannak. Gondoljon arra, hogy neki nyugodt, csendes lakása van, födél alatt térhet ágyába csendes nyugovóra, — Mezőlakon pedig 90 család van hajléktalanul, akiknek most igazán kő a párnája, az ég a takarója. Ha kevés a kenyere, gondoljon arra, hogy Mezőlakon 90 családnak nincs egy betevő falat kenyere

1, hogy 90 családban hiába kér kenyeret a gyermek, mert az anyának csak könnyei vannak. A pápai kisgazda polgár gondoljon arra, hogy Mezőlakon a kárvallottaknak elégett összes takarmányuk az utolsó szálig és az állatok ki vannak kötözve és szörnyű helyzetükben az ínségesek nem tudnak mit vetni állataik elé. Pápa város presztízse és hagyományos nagyíélküsége, amely öt évvel ezelőtt Takácsi községgel szemben csodákat művelt, okvetlenül megkívánja, hogy mindenképpen és sürgősen segítségére menjen Mezőlak földönfutó népének. Ólé Sándor. Mezőlak katasztrófája. Óriási tűzvész pusztított a faluban; a kár 300.000 pengőre becsülhető. A tűzkatasztrófák krónikájában egyenest a takácsi tűzvész mellé állítható az a rettenetes tűzi veszedelem, amely mult szombaton déli 12 órától kezdve vasárnap hajnalig Mezőlak községnek jó részét elpusztította. Habár Takácsin 1930 tavaszán szám szerint több ház égett el, a mezőlaki tűzkárosultak kára és nyomorúsága felülmúlja a takácsiakét, mert a termés — gabona és takarmányféle — a házakhoz jobbára már be volt hordva, s részben asztagokban, részben kicsépelten lett a tűz martalékává. A legtöbb helyen ember és állat élelem nélkül maradt. Hatóságnak és társadalomnak gyorsan ki kell nyújtania segítő kezét, hogy a szomorú Mezőlakon ne legyen úrrá a kétségbeesés a lelkeken. A derék magyar falu pusztulásáról a következőkben számolunk be: A tüz kitörése. Alighogy szombaton elharangozták a delet, a felső utcában az evangélikus elemi iskola és tanítói lak szomszédságában lángnyelvek csaptak fel az Amerikában tartózkodó Bálint-örökösök háza végében levő pajtából, amely házat a hadiözvegy sorban élő Erdélyi Sándorné községi szegény lakott két süketnéma gyermekével. A szalmatetős ház pillanatok alatt lángba borult, úgy hogy lakói alig tudtak kimenekülni belőle. Erős szél fujt, s útjában magával ragadta a könnyű zsarátnokokat és lehelyezett belőlük a házakra egyegy csomót, amelyeknek kiszáradt szalmás tetején újabb tűzfiókák keltek ki és röpködtek szerte a széles utcában. Átröpültek a túlsó sor házaira is, s a lángok egybefonódva a kocsiút felett, borzalmas vörös drapériát alkottak, amelyet ha meg-meglebbentett a szél, kétségbeesetten menekülő emberek sokasága volt látható, amint menteni igyekeztek portékáikat: szegényes bútoraikat, ruha- és ágyneműiket. A mentés. A község érdemes főjegyzője: Tóth Kálmán, látva a nagy veszedelmet, sietve kért segítséget a környék falvaitól. Csakhamar tűzoltókészültségek érkeztek a faluba minden irányból, még a 25 km. távolságra levő Celldömölk község tűzoltói is megjelentek. Pápáról Szőllőssy Sándor alparancsnok vezényletével egy motor-fecskendős szerelvény robogott HÖFLE olcsó árai ismét szenzáció! Néhány példa olcsó árainkból: Különféle jobb minőségű harisnyák, kis hibával . . . . 1*— P Gyermek csikós selyemnadrág 49 fill. Műselyem harisnya, azsuros . . 1*38 P Férfi-zokni, pamut 29 fill. Férfi-zokni, flór 69 fill. Tenisz női zokni 25 fill. Csípőszorító 1*69 P Harisnyatartó 59 fill. Különféle jobb női műselyem nadrágok, egységár Egész prima matt és habselyem nadrágok, egységár 1-— P 1-68 P Melltartó 33 fill. Batiszt kombiné-különlegességek . 1*69 P Női hálóing 1*98 P Műselyem kombiné 1*98 P Férfi sport-ing 1*69 P Gyermek-ing 1*28 P Svájci sapka 79 fill. Fürdő-trikó 1*98 P Fürdő-cipő 98 fill. Női mosóbőr kesztyű . . . . 1*98 P Férfi bőrkesztyű 3'90 P Szövött kesztyű 69 fill.