Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-07-27 / 30. szám

MINDEN Laptulajdonos főszerkesztő: Dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Fajok harcának rémképét idézik fel kü­lönböző jelenségek és nyilatkozatok. Olyan rém­kép ez, amely minden fantáziát felülmúlna, ha valóra válásától valóban félni kellene. Hiába fenyegetőzik az (egyébként egészen európaias külsejü, s tán nem is tisztára szines származású) angolországi abesszin követ, hogy Olaszország háborúja az összes feketéket háborúba viszi, évezred telik el addig, amig a végtelen területe­ken, kulturátlan, irdatlan távolságokban élő összes négereket, akiknek nagyrésze egészen jól érzi magát a fehér uralom áldásai alatt, egy közös frontban egyesíteni és egységesen szer­vezni lehet. Lázadás itt-ott talán kitör, de ez elszigetelt és hamar leszerelhető lesz. A másik szines jelentkező: Japán már több veszedelmet jelent, mert ez már birtokában van a fehérektől tanult minden tudománynak és technikai vív­mánynak. Ámde itt meg úgy áll az, eset, hogy mig egyrészt teljesen lehetetlen Ázsia túlsó feléről Afrika déli felére hadat viselni, addig egyelőre nem is a fehérek, de a közvetlen faj­rokon sárgák leigázása éppen eléggé elfoglalja és igénybe veszi a felkelő nap fürge gyerme­keit. Majd ha Kínát egészen legyőzte, akkor sor kerülhet másokra is, de — mikor lesz ez még ? — akkor is előbb a közvetlen szomszéd­ság fogja érdekelni, mint a szörnyűséges távol­ban élő feketék. Hogy mégis jelentkezik most az abesszin-olasz konfliktusnál, ez bizonyára üz­leti érdekeinek védelme érdekében történik. Majd ha az olaszoktól ez irányban bizonyos meg­nyugtatást kap, akkor nem fogja többé sárgá­nak nézni a feketét. A mezölaki tűzvész. A mult szombaton megrendült lélekkel fogadta városunkban mindenki az elképesztő hírt, hogy a szomszédos Mezőlak községben milyen szörnyű tűzvész pusztít. Pedig az a tűzvész, amely akkor pusztított a községben, csak előjátéka volt annak a tűzi veszedelem­nek, amely szombaton éjjel 11 órakor fel­lobbanva mindent elhamvasztott, amit csak útjában talált. Borzalmas katasztrófa volt ez a mezőlaki tűzvész, amelynek a kárát dehogy is lehetne számokban kifejezni. Mondjákj, hogy 350.000 P, vagy 400.000 P a kár. Ezek a számok nem sokat morídanak, mert meg se közelítik azoknak a nyomoralt, földönfutóvá lett családoknak a kárát, akiknek mindenük porrá égett! 400.000 P a kár? Ezzel nem so­kat mondtam, mert aki előtt a tényállás isme­retlen, érzéketlenül maradhat a nagy szám hallatára, azt gondolva, hogy ott még sok megmaradhatott. De mi a kára annak az em­bernek, akinek mindene volt és most sem­mije sincs? Nem maradt egy gyiisziije, egy tüértéke! Hát most ki tudja kifejezni ennek a kárát? Földig égett a háza. Beomlott a mennyezete, elégett a bútorzata, asztala, széke, ágya, ruházata, varrógépe, szekrénye, konyha­edénye, lisztje, zsírja, mindene! Leégett az istállója, a kamrája, pajtája, salakká, porrá vált az asztagja mind! Ott áll maga elé bá­muló szemekkel, feleségétől és gyermekeitől körülvéve az üszkös romok felett, a semmi felett és bámul a semmibe! A láng elvitté amije volt, amit örökölt az édesapjától, vagy amit szerzett kérges kezének keserves mun­kájával, orcájának verejtékével. Mind sem­mivé vált! Elvitték azok a füstoszlopok, vagy füstfelhők és azok az égfelé felcsapó szörnyű lángnyelvek, amelyeket ott láttál csapkodni a szombatról vasárnapra virradó éjjelen fent a magasban, amelyekről azt hitte a tókerti em­ber, hogy az égő Pápa városának lángnyelvei! Kár! Azt mondja a városi ember. De hát kifejezi-e ez a szürke szó a valóságot? A kárt még csak helyre lehet hozni, ki lehet egyen­líteni, vagy ki lehet heverni. De azt, ami az ínségesek lelkében végbemegy, ki lehet-e he­verni? Kiheveri-e Mezőlak földresujtott népe ezt a csapást ebben a nemzedékben? Majd a FAKSz útján megépülnek azok a házak — adósságra. De mikor szerzi be azt mind, ami elveszett, ami semmibe ment, ami porrá és ha­muvá lett? Ki ad reményt ennek a magába­roskadtan maga elé báfrnuló, reménytvesztett népnek a szivébe? Ki ad neki vigasztalást? Ki adja neki vissza elvesztett hitét? Erről van szó. Pápa városának lakosságára az a magasz­tos feladat vár, hogy ezt próbálja meg. Neki ezt a hitet és reményt kell kimunkálnia a sze­gény porig égett mezőlakiak szivében. Azt kell megmutatnia, hogy a szerencsétlen fcdu népe nincsen magára hagyatva és nincs el­veszve. Van pártfogója, van istápolója és ez — Pápa városa. Mezőlaknak látnia kell, hogy Pápa városa, melyet annyira szeretett, nem hagyta el. Látnia kell a szeretetet Pápa vá­rosából feléje áradni! Látnia kell Pápa város segítő karjait feléje nyúlni! Hallania kell Pápa város szivét feléje dobbanni! Azért szeretettel kérjük Pápa város min­den rendű-rangú lakosságát, hogy akinek va­íami kis tehetsége van és akinek a tehetsége mellett szive is van, nyújtsa ki kezét Mező­lak megsegítésére! Ha hozzá mennek a kö­nyöradományt gyűjtő ívvel, ne utasítsa el. Ha azt gondolja, hogy ő maga is nehéz hely­zetben van, gondoljon a szegény mezőla­kiakra, akik még nehezebb helyzetben van­nak. Gondoljon arra, hogy neki nyugodt, csendes lakása van, födél alatt térhet ágyába csendes nyugovóra, — Mezőlakon pedig 90 család van hajléktalanul, akiknek most iga­zán kő a párnája, az ég a takarója. Ha kevés a kenyere, gondoljon arra, hogy Mezőlakon 90 családnak nincs egy betevő falat kenyere 1, hogy 90 családban hiába kér kenyeret a gyer­mek, mert az anyának csak könnyei vannak. A pápai kisgazda polgár gondoljon arra, hogy Mezőlakon a kárvallottaknak elégett összes takarmányuk az utolsó szálig és az állatok ki vannak kötözve és szörnyű helyzetükben az ínségesek nem tudnak mit vetni állataik elé. Pápa város presztízse és hagyományos nagyíélküsége, amely öt évvel ezelőtt Takácsi községgel szemben csodákat művelt, okvet­lenül megkívánja, hogy mindenképpen és sür­gősen segítségére menjen Mezőlak földön­futó népének. Ólé Sándor. Mezőlak katasztrófája. Óriási tűzvész pusztított a faluban; a kár 300.000 pengőre becsülhető. A tűzkatasztrófák krónikájában egyenest a takácsi tűzvész mellé állítható az a rettene­tes tűzi veszedelem, amely mult szombaton déli 12 órától kezdve vasárnap hajnalig Me­zőlak községnek jó részét elpusztította. Ha­bár Takácsin 1930 tavaszán szám szerint több ház égett el, a mezőlaki tűzkárosultak kára és nyomorúsága felülmúlja a takácsiakét, mert a termés — gabona és takarmányféle — a há­zakhoz jobbára már be volt hordva, s részben asztagokban, részben kicsépelten lett a tűz martalékává. A legtöbb helyen ember és ál­lat élelem nélkül maradt. Hatóságnak és tár­sadalomnak gyorsan ki kell nyújtania segítő kezét, hogy a szomorú Mezőlakon ne legyen úrrá a kétségbeesés a lelkeken. A derék magyar falu pusztulásáról a kö­vetkezőkben számolunk be: A tüz kitörése. Alighogy szombaton elharangozták a de­let, a felső utcában az evangélikus elemi is­kola és tanítói lak szomszédságában láng­nyelvek csaptak fel az Amerikában tartóz­kodó Bálint-örökösök háza végében levő paj­tából, amely házat a hadiözvegy sorban élő Erdélyi Sándorné községi szegény lakott két süketnéma gyermekével. A szalmatetős ház pillanatok alatt lángba borult, úgy hogy lakói alig tudtak kimenekülni belőle. Erős szél fujt, s útjában magával ragadta a könnyű zsarát­nokokat és lehelyezett belőlük a házakra egy­egy csomót, amelyeknek kiszáradt szalmás te­tején újabb tűzfiókák keltek ki és röpködtek szerte a széles utcában. Átröpültek a túlsó sor házaira is, s a lángok egybefonódva a kocsiút felett, borzalmas vörös drapériát al­kottak, amelyet ha meg-meglebbentett a szél, kétségbeesetten menekülő emberek sokasága volt látható, amint menteni igyekeztek por­tékáikat: szegényes bútoraikat, ruha- és ágy­neműiket. A mentés. A község érdemes főjegyzője: Tóth Kál­mán, látva a nagy veszedelmet, sietve kért se­gítséget a környék falvaitól. Csakhamar tűz­oltókészültségek érkeztek a faluba minden irányból, még a 25 km. távolságra levő Cell­dömölk község tűzoltói is megjelentek. Pápá­ról Szőllőssy Sándor alparancsnok vezényleté­vel egy motor-fecskendős szerelvény robogott HÖFLE olcsó árai ismét szenzáció! Néhány példa olcsó árainkból: Különféle jobb minőségű harisnyák, kis hibával . . . . 1*— P Gyermek csikós selyemnadrág 49 fill. Műselyem harisnya, azsuros . . 1*38 P Férfi-zokni, pamut 29 fill. Férfi-zokni, flór 69 fill. Tenisz női zokni 25 fill. Csípőszorító 1*69 P Harisnyatartó 59 fill. Különféle jobb női műselyem nadrágok, egységár Egész prima matt és habselyem nadrágok, egységár 1-— P 1-68 P Melltartó 33 fill. Batiszt kombiné-különlegességek . 1*69 P Női hálóing 1*98 P Műselyem kombiné 1*98 P Férfi sport-ing 1*69 P Gyermek-ing 1*28 P Svájci sapka 79 fill. Fürdő-trikó 1*98 P Fürdő-cipő 98 fill. Női mosóbőr kesztyű . . . . 1*98 P Férfi bőrkesztyű 3'90 P Szövött kesztyű 69 fill.

Next

/
Thumbnails
Contents