Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-07-27 / 30. szám

LOWY BUTÖRARUHAZ GYÖR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR, ki, s vett részt nagy lendülettel az oltás és mentés munkájában. Általában a tűzoltóság megfeszített erővel dolgozott a tűz lokalizálásán, munkáját azonban rendkívül megnehezítette, hogy a nagy szárazság folytán a kutakban kevés viz volt, viszont a Séd patak több mint egy kilométernyire van a községtől. Később azonban mégis csak innen kellett hordani a vizet, mert a kutak teljesen felmondták a szolgálatot. A fogatok százai — a szomszéd községekből valók is — hordták a patakból sajtárokban, hordókban a vizet, ám ez csak lassan jutott el a tűzoltókhöz, akiknek sípja minduntalan vizet kért. A tűz kitörése után csakhamar megjelent a 'községben dr. Jerfy József főszolgabíró is, aki intézkedett az iránt, hogy a tűzkárosultakat pontosan írják össze. Dr. Domonkos Géza járási tiszti főorvos szintén künn tartózkodott a községben, szerencsére azonban segítségére nem volt szükség; baleset nem történt, így nem akadt dolga a Pápáról gyorsan kiérkezett mentőautónak sem. Rendfenntartás végett kocsikon kivonult Papáról egy szakasz huszár is, amely a községben a veszedelem egész ideje alatt készenlétben állt; de a rend fenntartására a csenHőrség maga is elégnek bizonyult. A kár. A tüzet este hat órára sikerült lokali-j zálni. Ekkor volt teljesen áttekinthető a kár, amit a pusztítás démona okozott. Leégett harmincegy lakóház, melyekben mintegy 45—50 család lakott. Ezeknek jórésze hajléktalanná vált, s mivel sok ház be is égett, sokaknak csak a rajta levő ruhája maradt meg. Varga Gábor, Bolla Lajos, Csákváry Gyula jobbmódu gazdáknak elégett a házaik kertjébe betakarult gabonájuk is, személyenként 250— 300 kereszt mennyiségben. Az elpusztult melléképületek száma 45—50-re tehető; a házi szárnyasoknak pedig egész légiója pusztult el. — A kár 90—100.000 pengőre becsülhető', amelyből csak a kisebb rész térül meg biztosítás útján. — A tüzet állítólag gyermekek játéka okozta. A borzalmak éjtszakája. Vasárnap este felé egy az udvaron rozzant ládán kuporgó nénivel beszélgettünk;; akinek lakása beégett; »mindenem elpusztult — monda —, csak ez az egy kanalam maradt meg, ezt is eldobom, hisz úgy sincs mit ennem« — s azzal a *kezében levő, a tűz hevében összegörbült olcsó kanalat messzire elhajította. Kiss György gazdának ötszáz kereszt gabonája égett el asztagban a ház végében; egy másik gazdának huszonhét szekér takarmánya hamvadt el a pajtában, s keserűen mondotta, hogy sem magának, sem állatainak nincs mit ennie. Grünbaum korcsmáros este kilenc órakor még mit sem sejtve szolgálta fel vendégeit, s éjjel fél egyre már porig égett a korcsmája s házának minden tartozéka. Amerre a szem tekint, leverő, szomorú kép mindenfelé. A tatárjárás után lehettek ilyen üszkös romok a magyar falvak. Hajnal felé járt az idő, amikorra a dühöngő elem megelégelte munkáját. A tűzoltók elvonultak a faluból, otthagyva bajával, bánatával, nyomorúságával Mezőlak jobb sorsra érdemes derék népét. * * * Az éjjeli tűzzel a leégett lakóházak száma 69-re, a károsult családok száma 112-re szaporodott fel. Érdekelve van '458 személy. (300 felnőtt, 158 gyermek.) Hajléktalanná váltak 411-en. 371 kisebb-nagyobb melléképület és 4877 kereszt gabona, továbbá a szárnyasokon kívül sok sertés lett a tüz martalékává. A kár megközelíti a 300.000 pengőt, aminek biztosítás révén egyharmada sem térül meg. A károsultak. Tűzkárt szenvedtek a következők: Erdélyi Sándorné Simon István Simon Károly Szakács Gyula Nagy Lajos Nagy György Nagy Zoltán Ruzsás Kálmán Bóna Ferenc Bóna Sándor Varga Gábor Bolla Károly Sári Ferencné H. Tóth Sándor Bódai Sándorné Szilos Sándor Baki Sándor Szűcs Lajos Püspök Ferenc Németh Antal Nagy József Tóth János Ifj. Mező István Ifj. Bódai Sándor Bolla Józsefné Bódai Sándor Molnár Péter Tóth Sándorné Tóth Károly Tóth József Mógor József Mógor Lajos Horváth Gábor Dancs György Simon Gyula Csákvári Gyula Bolla Lajos Simon Lajos Bolla István Bolla Sándor Gőgös István R. kat. egyház K. Nagy Károly Ifj. Ruzsás Károly Terelmes Ferenc Baki Sándor B. Bolla Sándor Hetessy Pál Nagy Gábor Kiss György Baki Józsefné Baki Miklós Simon Jánosné Grünbaum Zsigm. Mezőlak község Nagy Ferenc Vései Imre Bata Istvánné Bata Lajos Szíj Sándor Pipók Károly Szalai Károlyné Varga Dániel Fürst Károly Cs. Horváth Istv. V. Horváth István Simon Lajos Sári Gábor örök. Ref. egyház Szij Gábor Simon Dániel Papp Józsefné Pipók Sándor Baki Lidia Bálint Gyula Tapsonyi Gábor Tapsonyi Sándor Ruzsás Károly Ruzsás Sándor Sári Miklós és Géza Tóth Károly Takács Károly Nagy Lajos Nagy Lajos Balassa Dániel Pipók Károly Gasztos Sándor Mészáros Ferenc Szabados Gyula V. Bolla Sándor Id. Mező István Mező Sándor Mező Istvánné Tóth Imre József Tóth Lajos Bolla Ferenc Bolla József Bolla Pál. A pápai tűzoltók este 10 óra tájban érkeztek haza a tűztől. Alighogy azonban rendbe tették szerelékeiket, a Mezőlak felett pirosodó ég figyelmessé tette őket, hogy a községben kiújult a tűz; újból sietve kirobogtak tehát a veszedelem színhelyére. Ezúttal az alsó utcában, a református templom háta mögött, a nagy szélviharban Horváth István házánál ütött ki a tűz, és pedig — mint a jelek mutatják — gyújtogatás következtében. Az éjszakai tűz, az egyébként is felzaklatott kedélyű emberek körében leírhatatlan pánikot idézett elő, amit még jobban növelt, hogy a tüz percről percre terjedt tova és csakhamar egész sor ház állott lángokban, felgyújtva a túlsó sor egyes házait is. Az állatokat az ólakból, istállókból sietve kihajtották, s a szarvasmarhák megriadva az égnek csapkodó lángoktól, amelyek mérföldekre ellátszottak, iszonyatos bőgéssel menekültek a szabadba és csak napok multán tudták összeszedni őket. Anyák karjaikon siró csecsemőikkel, ruhájukba kapaszkodó jajveszékelő gyermekeikkel igyekeztek biztos fedél alá. A lakások berendezési tárgyainak mentésére gondolni sem lehetett, mert hisz az egybefolyó lángtengerben a vakmerő kísérletező könnyen életét veszthette volna. Sőt megtörtént az a szomorú eset is

;, hogy a délutáni tűz károsultja az alsó utcán lakó rokonánál vagy ismerősénél helyezte »biztonságba« holmiait, s azok az ejtszakai tűznél oda égtek. * * * Vasárnap délután Dákán jártam, s onnét kocsin mentünk át a szomorú sorsra jutott falu ismételt meglátogatására. A 6—7 kilométeres úton szembe találtuk magunkat hazafelé — Dereskére, Mihályházára, Nyárádra stb. — igyekvő kocsik sokaságával. A kocsikon férfiak, vizes hordók és sajtárok. Örák hoszszán át ott segítkeztek mind Mezőlakot? az oltásnál. Mi késztette ezeket a jó embereket, hogy hosszabb időre elhagyják otthonukat, amelyet esetleg a baj szintén megkörnyékezhetett volna? A könyörülő emberszeretet. Ez a szeretet legyen vigasztalója, bátorító ja Me<*M . ill riteii a „Pá HÍ H laf-ta Költözködésnél fontos! Ha nyugalmas, poloskamentes lakást akar, forduljon bizalommal az Első Győri Ciánozó vállalathoz. HELYI KÉPVISELET: Krausz István Győri-út 8. szám. Vidéki városokban és azok környékén nagy ismeretséggel és eladási tapasztalattal rendelkező kereskedelmi . . . , . megbízottakat keresünk szöveteink eladására jutalék ellenében. Csak megbízható, rátermett, mozgékony és állandóan növekedő jövedelmet biztosító megrendelések szerzésére képes keresztény urak ajánlatát kérjük referenciákkal. TMUNlHAfSN POSZTÓGYÁR ÉS RUHAGYÁR Rt. Budapest, XI., Lenke-út 117. zőlak nagy csapással süjtott népének. A jó emberek részvéte, könyörülő szeretete velük van, velük lesz és hozzá segíti őket, hogy elpusztult otthonáik a romokból Phönixként újra éledjenek. Nánik Pál. * * * Segély-akció. Dr. Kenéssey Zoltán vármegyei másodfőjegyző a főispán megbízásából a szabadságon levő alispán helyett a hét elején Mezőlakra utazott, s ott dr. Jerfy József pápai járási főszolgabíróval a katasztrofális tüzveszedelem ügyében felülvizsgálatot tartott és a szükséges intézkedéseket megtette. A főjegyző utasította a községi elöljáróságot, hogy a biztosítóintézetek kárbecslése iránt haladéktalanul intézkedjék és a károsultak által esetleg igényelt építkezések biztosítása végett kezdje meg a tárgyalásokat a pápai Hitelszövetkezet útján a Falusi Kislakásokat Építő Szövetkezettel. Dr. Kenessey Pongrác főispán az Ínségesek megsegítésére a belügyminiszter által rendelkezésére bocsátott összegből 5000 P-t utalt ki a tűzkárosultak élelmezésére. Az alispán felterjesztést tett az illetékes minisztériumokhoz a tűzkársujtotta lakosság vetőmag-, kenyérmag- és takarmányszükségletének biztosítása céljából; ezenkívül engedélyt adott, hogy a főispán elnöksége alatt megalakuló segítőbizottság a tűzkárosultak részére az egész vármegyében kilencven napig természetbeni és készpénzsegélyt gyűjthessen. Hamuth János polgármester pedig a lapunk más helyén olvasható felhívást bocsátotta ki, melyben kérő szóval fordul a város közönségéhez a tüzkárosultak segélyezése érdekében. ÚJDONSÁGOK. — Kránitz püspök végrendelete. Kránitz Kálmán felszentelt püspök, veszprémi nagyprépost végrendeletét a mult héten még a temetés előtt felbontották. A megboldogult püspök összes vagyonát — 150.000 P-t — egy építendő templom céljaira hagyta. Végrendeletében intézkedett temetéséről is, hogy egyszerű fekete fakoporsóban temessék e^ ami természetesen így is történt. — Losonczi Jenő halála. Igaz szívbéli részvéttel vettük és közöljük a szomorú hírt, Losonczi Jenőnek, a pápai kollégium nyugalmazott gimnáziumi rajztanárának f. hó 21-én munkás élete 55-ik évében Monoron, hová négy év előtt történt nyugalomba vonulása alkalmából költözött el, hosszas szenvedés után történt elhunytáról. Losonczi Jenő 30 éven át működött a helybeli kollégiumban;, ahol a maga nagyszerű szaktudásával, modern tanító módszerével, lelkesíteni tudó képességeivel a rajztanítást eladdig soha nem álmodott magas színvonalra emelte. Maga is elsőrendű művész, nagytehetségű festő volt, mesteri karrikatura-rajzoló, aki művészi téren példaadásával is hatni és eredményeket elérni volt képes. Az általa rendezett kollégiumi tárlatok messze a város határain túl is hiressé tették nevét s a rajzpedagógia terén szerzett érdemei szép elismerésének tekinthettük, hogy Losonczi Jenőt az országos rajztanáregyesület vidéki alelnökének választotta meg. A helybeli képzőművészeti társulat is az ő indításának köszönhette létrejöttét. Nagy agitatórikus erő, s amellett szeretetreméltó művészlélek volt, akinek örök távozása nagyon sok jóbarátját itt e imi városunkban és szerte az országban az elmúlás gondolatának tsajgó érzésében gyászba borította. De legnagyobb a gyásza a szerető, agg édesanyának, özv. Losonczi Sándorné sz. Barla Szabó Lídiának, kinek szülői szeretete