Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-06-08 / 23. szám

MINDEN MEGJELENIK SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. TelefonszámokSzerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Pünkösd. Mit adott a pünkösd ennek a világnak? Először mint előfeltételre: egy akaratra juttatta a tanítványokat. Azután mint közvetlen eredményt: erőt és bátorságot adott nekik. S végül ez erő és bátorság révén: az igazság meghallgatott hirdetőivé tette a tanítványokat. Mit jelent a mai ember számára a pünkösd ünnepe? Legtöbbször valami csöndes kivételt a mindennapi élet megszokott formái alól. Ünneplése legtöbbször s a legtöbbnél nincs hatással mindennapi életére. Jelent egy kétnapos külön programmot, amikor szünetel a robot s esetleg a programmpontok közt szerepel a templomlátogatás is. De ez utóbbinak hatása legtöbbször nem terjed a templomajtón kiviil, nem áraszt áldást s nem hoz változást a hétköznapok életébe! Az előbbi: a robot szünetelése pedig minden — csak nem ünnep, a szó igazi értelmében. Legfeljebb a test pihenése és felüdülése, — de nem a lélek virágbaborulása. Pedig a pünkösd: ünnep! És pedig lelki ünnep, sőt egyenesen a Lélek ünnepe! De jelentősége nagyon kicsi lett s ajándékai elvesztek! Ünnepelhet-e ez a mai emberiség igazán pünkösdöt, mikor az előfeltétel: az egy akarat nincsen meg?! Vagy meg volna talán? Nem inkább különböző akaratok összeütközése uralkodik? És a megértés keresése helyett — ha külszinre meg is van az erre való törekvés — nem inkább az ellentétek keresése, kiszélesítése a cél? Nemzetek között, — felekezetek között, — társadalmi osztályok között?! — Pedig a pünkösd minden egyéb ajándéka: az erő és bátorság, az igazság bátor hirdetése s annak meghallgatása révén a siker — nemzeti, politikai, egyházi, gazdasági és társadalmi téren is — csak ez egy akarat megvalósítása után érhető el! Az első pünkösd egy akaratot teremtett. De ez az egy nem a Péteré, vagy a Jánosé, vagy egy másik tanítványé volt! Hogy úgy fejezzem ki, — nem az egyik párt akarata, hanem a valamennyi felett állónak az akarata ! És a mai emberiség is csak úgy lehet részese a pünkösd nagy ajándékainak s csak úgy nyerheti meg a mindezekre elvezető egy akaratot, ha rájön, hogy ez az egy — nem felekezeti s nem pártszempontok, de nem is osztályérdekek szerint alakul! Hanem: ha alázatosan beismeri ember mivoltát. S nem szégyenít bevallani és kimondani, — hogy az az egy akarat, amire mindenkinek el kell jutni, csak az Isten akarata lehet! Mindaddig, amig nyíltan meg nem merjük vallani, hogy csak az Isten adhat erőt és bátorságot, — csak az Isten segítő kegyelme vezérelhet el az igazságra és így csak Tőle kaphatjuk meg az igazság sikerét: — a válság megoldását, a Csonka haza felépülését! — mindaddig nem lesz pünkösdje ennek a világnak! Mindaddig csak a maga akaratát akarja másokra ráerőszakolni, a maga erejét emészti fel hiábavaló küzdelmekben s a maga igazsága vezeti a sikertelenségbe! A pünkösd tüze lobbanjon fel az emberek lelkében s annak fényénél lássák meg, hogy Isten adhat egy akaratot, Ö adhat erőt s az Ö igazsága vezet diadalra! Jövel Szent Lélek Isten! Dr. Tóth Endre. Hirdessen a „PAPAI HIRLAF'-ta! Deák Ferenc emléktáblájának leleplezése. Dr. Lázár Andor igazságügyminiszter beszéde. — 1935 június 2. — Kegyeletes ünnep színhelye volt e napon városunk, melyen nagy diákja emlékének áldozott a Jókai-kör és vele az egész város. A kör emléktáblával jelölte meg azt a házat, melyben »a haza bölcse«, Deák Ferenc lakott pápai bencés diák korában. Ennek az emléktáblának leleplezése túlnőtt a helyi kereteken és országos jelentőségűvé emelkedett az által, hogy a felavatási ünnepre városunkba érkezett dr. Lázár Andor igazságügyminiszter, aki mint a város szülötte és Deák Ferenc jogutóda az igazságügyminiszteri székben, az ünnepi beszéd megtartását vállalta. Fogadására mintegy huszonöt tagú küldöttség jelent meg a pályaudvaron d. e. 11 órakor. Az igazságügyminisztert a város nevében Hamuth János polgármester, a bírói és ügyvédi kar nevében Handl József járásbirósági elnök, a Jókai-kör nevében pedig Fejes Zsigmond köri alelnök üdvözölte. A miniszter kíséretében volt dr. Horvátth Dániel és dr. Ghiczy Dénes min. osztályfőnökök, dr. Vidiczky János min. tanácsos, dr. Huszovszky Lajos országgyül. képviselő és dr. Szakács Kálmán, a miniszter titkára. Az ünnepségre érkezett még dr. Kenessey Pongrác, megyénk főispánja, Csajághy Károly, a veszprémi törvényszék elnöke, dr. ; Sulyok Dezső városunk orszgy. képviselője, í dr. Kenessey Zoltán vm. II. főjegyző a törI vényhatóság képviseletében, dr. Brandt Sándor Zala vármegye főjegyzője és Kolossváry László országgyül. képviselő. A miniszter kíséretével és a megjelent küldöttséggel a zászlódíszbe öltözött városon keresztül hajtatott az evangélikus templomig, honnan gyalog sétált az ünnepség színhelyére. Itt igen szépszámú ünneplő közönség j gyűlt egybe, melynek soraiban képviselve volt a város minden vezető embere. Jelen voltak az összes középfokú tanintézetek, s a házzal szemben a bencés gimnázium ifjúsága kapott helyet. A Himnusz eléneklése vezette be az ünnep műsorát. A megnyitó beszédet Hamuth János polgármester mondotta, eltérőleg a műsortól, minthogy dr. Dobrovich Ágost bencés igazgató, a Jókai-kör alelnöke váratlanul megbetegedett és ezért az ünnepélyen nem jelenhetett meg. A polgármester igen talpraesett, sikerült beszédben méltatta a Jókai-kör érdemeit és Pápa város büszkeségét fejezte ki, amely diákjának vallhatta a haza nagy alakját. Lelkes taps és nagy figyelem közepette emelkedett szólásra dr. Lázár Andor igazságügyminiszter, hogy ünnepi beszédét megtartsa. — Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség! Önmagának állít emléket az a némzet, amely a mult nagyjainak emléket állít. Önmagának állít emléket az a város, amelyik megbecsüli azokat, akik valaha e város falai között kezdték meg, vagy élték le életüknek egy részét. Deák Ferencnek állít emléket ma Pápa városa, annak a Deák Ferencnek, aki mint kisdiák itt, a bencés gimnáziumban kezdte meg tanulmányait és aki azután kinőtt ennek a városnak a falai közül, kinőtt olyan nagyra, amilyen nagyra a magyar történelem során kevesen nőttek ki a magyar nemzet fiai közül. Ez a Deák Ferenc, aki a heggyel-völggyel ékes messze Zalából jött ide Pápára tanulni és akihez engem különös szálak fűznek, első igazságügyminisztere volt Magyarországnak és Magyarország mai igazságügyminisztere áll itt, hogy hódoljon emlékének. Pápa város szülötte az, aki hódol a kis pápai diák emléke előtt, aki a haza legnagyobb emberei | közé nőtt és azok a rokoni kapcsolatok, amelyek családomat Deák Ferenc családjával öszszekötik, még erősebben indokolják azt, hogy én a szeretetnek, a hűségnek, a megtisztelésnek sokszoros mértékével hódoljak itt Deák Ferenc óriási emléke előtt. Deák Ferenc nem tűnik fel olyan káprázatos fényben a magyar mult történetében, mint ahogy feltűnnek egyes kortársai; Széchenyi is, Kossuth is túlfénylenek azon, amennyi fényt árasztott Deák Ferenc, de egyik fénynek sem volt meg az a tartóssága, az az ereje, az a kitartó, meleg világossága, mint ami meg volt Deák Ferenc lelke és jelleme fényének. Deák Ferenc az abszolutizmus legnehezebb napjaiban ébren tartotta nemzete lelkében a nemzeti öntudatot, a nemzeti jövő biztos elérésének a tudatát és Deák Ferenc soha, egy pillanatra sem tántorodott el attól a közjogi alaptól, amelyet a negyvennyolcas törvényhozás rakott le a magyar állam épülete számára; nem tántorodott el egy percre sem és nem adta fel annak egy részét sem azért, hogy pillanatnyi előnyöket érjen el. Deák Ferenc a magyar jövőt a máért sohasem tette kockára. Deák Ferenc hirdette, hogy inkább várjon a magyar nemzet évtizedekig, mintsem hogy pillanatnyi előnyök kedvéért feladjon olyan nemzeti értékeket, amelyeket visszaszerezni többé soha nem lehet és Deák Ferencnek ez a példája a magyar jelennek is nagy tanulsága lehet. A magyar jelenben is ott vagyunk, hogy a mának pillanatnyi előnyeiért nemzetközi viszonylatokban követelnek tőlünk olyan áldozatokat, amelyek a nemzet jövőjének a kockára tételét jelenthetik, annak a magyar nemzetnek a jövőjének, amely lelki egység és amelynek határát nem lehet térképen kifejezni, ami ott él azokban a lelkekben is, akik a térképen kirajzolt határon túlról figyelik azt, hogy az anyaországban mi történik, hogy az anyaországban szivünk dobog-e, velük együtt éreznek és az anyaország nem dobja-e el a saját pillanatnyi előnyei kedvéért azokat, akik a határon túl élnek. Ez a Deák Ferenc hatvanasévekbeli politikája kell, hogy figyelmeztető legyen mindenki számára, aki ma a politikában bármiképen szerephez jut. Én nem akarok Deák Ferenc államférfiúi működéséről itt előadást tartani. Az a kis diákgyerek, akinek a lelke és jelleme kiképződéséhez ennek a városnak a levegője is hozzájárult, akinek a tudását és jellemét az az iskola is segített kifejleszteni, amelyben itt megkezdte tanulmányait, az a férfiú 1866-ban a felirati vita során egyik beszédében egy gyönyörű szép képre hívta fel az akkori országgyűlés figyelmét: A régi görög mitológiából vette hasonlatát Deák Ferenc és azt mondja, hogy Herkulesnek és Anteusnak a küzdelme adhat nekünk nagy tanulságokat. Herkules, a félisten, az erőnek a megtestesülése nem tudott megbirkózni Anteusszal mindaddig, mig 'Anteusnak a lába érte a földet. Nem tudott megbirkózni véle, mert a földanya Anteusnak mindig új meg új erőt adott. Deák Ferenc azt mondja, nem fog Magyarországgal megbirkózni semmi idegen hatalom, hogyha a magyar talajról nem tudják elszakítani A^agyarországot. Mindaddig, mig lelkünk