Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-06-08 / 23. szám

SCHMIDTHAUER-FÉLE A VILÁG legtartalmasabb és leghatékonyabb természetes keserüvize. Gyógyértéke megbecsülhetetlen! A normális adag fél pohár (100-120 gramm), de legtöbbször már 3—4 evőkanál is elegendő. Leg­megfelelőbb reggel, éhgyomorra használni. Egy-két órán belül fájdalommentesen és tökéle­tesen kitisztítja a gyomrot és beleket. Eltávolítja a betegségek baktériumait. Az Igmándi-keserüviz az egyedüli, amely a szoká­sos nagy üvegek mellett, 0 35 literes kis üvegek­ben is kapható. Ez az újítás közkedveltségnek ör­vend az olcsóbb ár és kényelmesebb kezelés (uta­zásoknál, stb.) miatt. Használati utasítás és kútleirás minden üveghez mellékelve. az intézményeinkkel, gondolatainkkal, ter­veinkkel a magyar múlthoz, a magyar talajhoz ragaszkodik, addig semmiféle ellenséges erő nem bír megbirkózni velünk, de ha elszaka­dunk a magyar talajtól, annak levegőjétől, akkor meg tudnak fojtani bennünket, mint ahogy Herkules is megfojtotta Anteust. És azt mondja Deák Ferenc, vájjon erő­sebb lett-e Herkules az által, hogy megfoj­totta Anteust? Vájjon nem akkor lettek volna-e erősebbek, hogy ha a helyett, hogy egymás­sal szálltak szembe, együtt kezdtek volna va­lamit megvalósítani? Melyik több erő? A Herkulesé, amelyik legyőzte Anteust? Vagy Herkulesé és Anteusé együtt? így vagyunk ma is, Tisztelt Ünneplő Közönség, Deák Fe­renc példája a mai időkre is illik, hogy t. i. egymást meg tudjuk-e fojtani? De ezzel nem lesz erősebb a magyar nemzet. A magyar nem­zet akkor lesz erős, hogyha azt az erőt, amely bennünk magyarokban él, nem egymás meg­fojtására használjuk, hanem arra, hogy azzal, akit meg akartunk fojtani, azzal együtt, azzal egyetértve dolgozzunk Magyarország jövő­jéért. Ez a Deák Ferenc példázat egy örökkön örökké élő figyelmeztetés és ez a tábla, ame­lyet most leleplezünk, örökkön élő figyelmez­tetés lesz Pápa város közönsége számára, hogy gondolkozzék mindig azon, ki volt Ma­gyarország számára Deák Ferenc és kövesse Deák Ferencet a maga bölcs, csöndes, kitartó, alkotó útján, mert ha ezen az úton jár a nem­zet, akkor, ha csalódások és kudarcok érik is, de biztosan elér célja felé. Az igazságügyminiszter szónokilag re­mekbeformált, igen mély szántású, értékes és élvezetes beszéde, melyben mint pápai diák hódolt a nagy pápai diáknak, a haza halha­tatlan fiának, igen nagy hatást tett a közön­ségre. Tapsaival percekig lelkesen ünnepelte az igazságügyminisztert. Ezután eltávolították a leplet, s láthatóvá vált a ház falába beépí­tett stílusos, szép emléktábla, mely Schneider Géza kőfaragómester kiváló alkotása. Az em­léktáblán a következő fölirás olvasható: E HÁZBAN LAKOTT DEÁK FERENC PÁPAI DIÁK KORÁBAN 1812-13. A bencés reálgimnázium énekkara Sü­FÍ^DŐ ruhát, -cipőt STRAND kalapot, -ernyőt olcsón vehet RAIDL divatáruházában LÖWY BUTÖRARUHAZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. I megh Lothár bencéstanár kitűnő vezetésével í énekelte ezután nagyszerű kivitelben Chladek | Henrik: Isten, király, haza című dalát. Majd í Komárom y Imre ref. theologus Lampérth | Géza: Deák Ferenc emlékezete című gyönyörű J versét adta elő igaz művészettel, komoly ki­i dolgozásban. Ezután következett a koszorúk elhelyezése. A m. kir. kormány koszorúját a miniszter el­sőnek helyezte el. Az igazságügyminiszterium koszorúját városunk szülötte, dr. Horvátth Dá­niel min. osztályfőnök "helyezte igen magvas, értékes beszéd kíséretében. — Ez az emléktábla nem arra szolgál és ennek nem az a hivatása — mondotta a töb­bek között —, hogy a haza bölcsének emlékét megörökítse; erről, ennél az emléktáblánál sokkal maradandóbban ő maga gondoskodott. Deák Ferenc lelke élni jog akkor is, mikor ez a tábla a természeti törvényekbe oltott isteni parancsok szerint már régen elporladt, mert minden mulandó a földön, csak a halhatatlan lélek produktuma, a gondolat örök! Deák Fe­renc nemes, magyar, halhatatlan lelke benne él minden alkotásában. Tehát neki vagy emlé­kének nincsen szüksége az ilyen emléktáb­lákra, de annál nagyobb szükségünk van azokra nekünk, hogy ezek szüntelenül buz­dítsanak minket az ő megismerésére, hogy ez által az ő nagy lelke valósággal bennünk él­jen, emeljen és nemesítsen minket, hogy az ő világossága a mi világosságunk legyen, amely megmutatja az irányt, amerre halad L nunk kell. A nagyhatású szavak után Pápa város koszorúját a polgármester, Zala vármegyéét dr. Brandt Sándor vm. főjegyző, a bencés gimnáziumét egy bencés gimnázista, az ügy­védi karét dr. Molnár Imre ügyvéd, a bencés diákszövetségét Szeleczky Gyula ügyvéd, a ref. főiskoláét dr. Tóth Endre főisk. igazgató, a ref. nőnevelő-intézetét Kutassy Mária igaz­gató, az áll. polg. leányiskoláét egy növen­dék, a Jókai-körét pedig Fejes Zsigmond al­elnök helyezte el. A Szózat eléneklése után a miniszter és kísérete megtekintette az egykori diáktanyát, s percekig kegyelettel időzött ott. A lélekemelő, bensőséges ünnepség után 70 terítékes társasebéd volt a Kaszinóban az igazságügyminiszter tiszteletére. A miniszter körül ültek: Medgyasszay Vince ref. püspök, dr. Kenessey Pongrác, Németh József apát­plébános, dr. Sulyok Dezső, Hamuth János, dr. Horvátth Dániel, dr. Ghiczy Dénes, Csa­jághy Károly, Karlovitz Adolf, Handl József és dr. Konkoly-Thege Sándor. Jelen voltak még dr. Vidiczky János, dr. Huszowszky La­jos és Kolossváry László, dr. Kenessey Zoltán, dr. Brandt Sándor, dr. Szakács Kálmán, vala­mint városunk vezető alakjai. Dr. Kőrös Endre, a Jókai-kör főtitkára pohárköszöntőjében a kör háláját és köszönetét tolmácsolta az igaz­ságügyminiszternek, dr, Brandt Sándor Zala vm. közönségének üdvözletét adta át pompás beszédben, dr. Sulyok Dezső a jogásztársada­lom nevében mondott magasszárnyalású pohár­köszöntőt, dr. Pongrácz József pedig az igaz­ságügyminiszter távollevő hitvesében Deák Ferenc rokonát köszöntötte föl. A pohárkö­szöntőkre a miniszter gondolatokban gazdag szavakkal válaszolt. A társasebéd résztvevői sokáig maradtak együtt a legjobb hangu­latban. Délután Karlovitz Adolf teát adott az igazságügyminiszter tiszteletére, aki kísére­tével együtt az esti vonattal utazott vissza a fővárosba. * * * Lapunk január 18-i és február 2-i szá­mában számoltam be kutatásaimról, melynek eredményeképen a Korona-utca 45. sz. házat IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR. jelöltem meg Deák Ferenc diákkori lakóháza­ként. Az utóbbi számban tettem indítványt a ház emléktáblával leendő megjelölésére. A Jókai-kört őszinte hála illeti meg, hogy az indítványt magáévá téve, négy hónap lefolyása alatt megvalósította. De köszönet illeti meg a várost is, amely segítségére volt a körnek az emléktábla felavatásában. Horváth Elek. Érdekképviseleti reform. Érdekképviseleti reform tervével foglal­kozik a magyar kormány, mint azt a most nyilvánosságra hozott négyéves munkaterv bi­zonyítja. A részletekre vonatkozólag még na­gyon keveset, mondhatnánk semmit sem tu­dunk. Az azonban bizonyos, hogy itt a mun­kásság érdekképviseleti szervéről is szó van. A liberálizmus uralma előtt az azonos foglalkozású emberek szorosan zárt egységet képviseltek. Ezeket a zárt egységeket a tör­vény is tekintetbe vette. Az így elkülönült cso­portok között fennálló óriási és nagyon éles érdekellentét miatt vált lehetővé, hogy a kor­mányoknak sikerült feloldani ezeket a teherré vált kötelékeket. Szabaddá tette az egyént, de szótszórta az észszerű csoportosulásokat is. Az emberek azonban reá vannak szorulva a hozzájuk ha­sonlók kölcsönös támogatására. Alulról, a szétszabadított egyének önkéntes kezdemé­nyezésére új tömörülések indultak a közös ér­dekek védelmére. Az állam kezdetben védeni próbálta a szabadság nevében azt a dogmát, hogy a csoportok uralmát nem tűri; később azonban kénytelen volt beletörődni abba, hogy a közös érdekek védelmére szervezetek léte­süljenek. A munkásság érezte legelőször védtelen voltát, a munkásság kezdett tehát legelőször önvédelmi szervezetet létesíteni. A munka­adók sem maracltak azonban el; a rendelkezé­sükre álló nagy előnyök segítségével igen alaposan kiépítették a maguk érdekképvise­leti szerveit. Ha azt vizsgáljuk, hogy Magyarországon hogyan állunk az érdekképviseleti szervekkel, azt látjuk, hogy a bankok a TÉBE keretében, a gyárvállalatok a GyOSz útján elsőrendűen szervezve vannak önként alakult érdekképvi­seletükben. Az értelmiségi foglalkozást űzők közül az ügyvédeknek régóta, a mérnököknek később létesített a törvényhozás hivatalos ér­dekképviseletet. A törvény által a kisipar részére létesí­tett ipartestület a megreformált formájában sem egészen elegendő az önálló iparosok ér­dekeinek védelmére. A Kereskedelmi- és Ipar­kamara ezt a két külön érdeket nem tudja szolgálni. A mezőgazdaságnak is a törvény által életrehivott kamarái vannak; a népesség azonban nincs még ránevelve az összetartásra 'és saját érdekeik jogos védelmére. A kamara törekvései még nem mozgósítják az egész mezőgazdaságot. A munkásság túlnyomó nagy része nincs szervezve; a keresztényszocíálista és szociál­demokrata szakszervezetekben csak a céltuda­tosabb munkásság igyekszik védeni — néha nehéz harcok között — az egész munkásság érdekeit. Az új korszakot jelentő átalakulások során Olaszországban hatalmas rendszert kezd­tek el építeni: a korporációkat. Modernizált formában, tökéletesebb felépítésben a szakmai céhek elgondolása képezi az alapját. Munka­adó, munkás együtt védi a szakma közös ér­dekeit. A kettőjük között levő vitás kérdésekben

Next

/
Thumbnails
Contents