Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-02-24 / 8. szám

XXXI. évfolyam. 8, szám. Pápa, 1934 február 24. Helyben. nos főszerkesztő: Előfizetés ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. ez ára. dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Érthető, hogy a francia nemzet olyan gyásztisztességben részesíti a tragikus módon elhunyt belga királyt, mintha aádját nagyjai közül halt volna meg a legnagyobb. Érthető, ha a gyász hirére azoinnal vonatra szállt miniszterelnöke s a két főminiszterrel egyetemben megjelentek a ravatalnál. Érthető, ha a köztársasági elnök személyesen -lesz ott a temetésein, ha a végtisztesség napja nemzeti gyászünnep lesz egész Franciaországban, ha az összes iskolákban kegyeletes megemlékezések tartatnak az elköltözöttről. Érthető mindez, mert ha Belgium inetn áll ellen a maga váraival, erődítményeivel, hadseregével bár csak ideig-óráig a 'német felvonulásnak, akkor az oly rettenetes hirtelenséggel ,zúdul a franciákra, hogy a világháború sorsa annyira mindjárt a kezdetén s annyira másként dőlt volna el, hogy világháború sem lett volna belőle. A megmaradt belga csapatok később is hősiesen küzdtek; a franciák és angolok oldalán, de ez az első érdem marad mindleinkorra a legnagyobbnak, amelyért Franciaország részéről semmi hála, semmi kegyelet sjem lehet elegendő, vagy pláne több a soknál. És abban, hogy a kis Belgium vitézül és hűségesen megmaradt a franciák oldalán, bizonyára fő része volt a most saját halottjaként elsiratott belga uralkodónak. Ám amikor ők a háború hősét siratják, a mi lelkünk is részvéttel fordul az elhunyt ravatala felé. Nekünk magyaroknak a békében, békének gúnyolt nyomorúságunk első esztendeiben volt közünk hozzá s nekünk alkalmunk volt megismerni beame a balsorsba jutottak iránt érezni tudó jó embert. A volt ellenséges államok közül ^Belgium volt az egyetlen, amely ideiglenes otthont, puha kenyeret, szives szeretetet juttatott száz meg ezer éhező magyar gyermeknek. Bizonyos, hogy a jótékonyság eme ritka szép munkája csak annak a királynak tudtával, beleegyezésével, tevékeny részvételével történhetett meg, akinek jósága ime nem volt kisebb ekként hősiességénél. Egy szerény babérágat hadd helyezzünk el hát mi is arra a ravatalra, melyre a legnagyobb koszorút, a világháború megnyeréséért méltán hálás i Franciaország küldötte el az utolsó útjára induló királynak.. Összeült a képviselőház, (y) Összeült újra a képviselőház. Az első törvényjavaslat, amely tárgyalásra kerül: a fővárosi törvényjavaslat, amely körül már a i bizottsági tárgyalások során valóságos orkánok kerekedtek, pedig ez a törvényjavaslat nem az, aminek kezdetben hitték, vagy az érdekelt pártpolitikusok hirdették. Nem az, mely alkalmat adna holmi alkotmányvédő szövetségek harcára, mert nem jelent az egyebet, mint az állam természetes felügyeletének érvényesítését az önkormányzat keretében. Ha a javaslattal ,kapcsolatban lesíznek olyanok, akik Part pour Part akarnak hadakozni, azoknak csak azt mondhatjuk: értsék meg az urak végre, hogy mi történt Budapest ten! Kár itt minden deklamáció, minden színipadi póz és minden felkiáltás! Értsfék meg, hogy szinte bibliai ereje van országszerte minden purifikációs törekvésnek, mely ellenőrzést követel a közgazdálkodásban. A parlamentben nemcsak egy városért, hanem egy egész országért felelős törvényhozók ülnek. Híre terjedt, hogy lUgyanazok, akik a fővárosi törvényjavaslat szakaszait sérelmezik, már oldalról is akarják támadni a kormányt. Állítólag az orosz diplomáciai viszony fölvétele miatt akarnak viharokat kavarni. Hát itt megint csak azt mfcwidjuk nekik: szálljanak a reális mezőkre! Láthatják, hogy JV\ agyarország céltudatos következetességgel

1 j töri szét azt a gyűrűt, melyet ellenségei vonI tak köréje. A gazdasági realitások útjáin egy ország inem befolyásolhatja magát érzelmi szempontoktól akkor, amikor az élet vastörvényeivel áll szemben. Lássák be az urak, hogy Magyarország gazdasági érdeke diktálta ezt a lépést. Mert, amikor bennünket a barátságtalan államok vasgyűrűje vesz körül s ércfalként szorítanak saját koporsónkban: Magyarországnak életérdeke, hogy átnyúljon az ércfalak között. Nemcsak Nyugat felé, hanem Keletnek is meg kell találnunk a kivezető utat. Mindezekről a kérdésekről lehet is, kell iá tárgyalni az országgyűlésen. De lehetetlen* hogy ezek! a kérdések foglalják le ott a szociális törvényalkotásra fönntartott időt. Mert nyilván lesz sok egyéb fontos tárgya is a tavaszi országgyűlésnek, mig elérkezik a jövő évi költségvetés tárgyalásáig. Hogy egyebet ne említsünk, most kerül sorra Hóman Bálint kultuszminiszter várva-várt iskolai reformjavaslata, mely a gyakorlati élethez akarja közelebb hozni a tudományok csarnokait. Ennek az iskolajavaslatnak a keretében kell számolni ifjúságunk elhelyezkedésének lehetőségeivel is, aminél fontosabb problémát inem ismerhet a reáiis magyar belpolitika. Szóval, van itt munkára való anyag elég. Új időkben, új eszközökkel a szociális igazságkeresés és a gazdasági realitások eszközeivel kell kezelni az élet követelményeit. Pápa város címere. Ifjú Horváth Elek barátom a városház tatarozását jó alkalomnak találta Pápa város címerének megigazítására, a városház kapuja felett elhelyezett háromszögben. Csakugyan hibás dolog volt a címert háromszögbe állítani és a címerképet alkotó diakónus alakját önkényesen elhomályosítani címertartó szeráfokkal és a címerpajzsiot sok ágú koronával. Ezekért a heraldikai baklövésekért azonban a felelősséget az öregekre, urambátyámékra s az egész város közönség'ére hárítani, gúnyos csufolkodással, bizonyára még nagyobb hiba; ezeknek a lekicsinylett tényezőknek u

w i. semmi részük és felelősségük se mutatható ki a »történeti csalás« elkövetésélben; a botránkoztató baklövésekért az felelős, aki' a címerfestőnek ilyen megbízást vagy utasítást adott; a óváros képviselőtestületéi] e tárgyban sohase kérdezték meg, a képviselőr testület jlyen tárggyal a közelmúltban nem foglalkozott. De nem is volt szükség címerátfestésrej vagy bővítésre, mert az ifj. Horváth Elek úr által idézett belügyminiszteri rendelet 1903Íból, a címer szakszerű leírásával és heraldikai ábrájával látható a város tulajdonát képező 'munkán. (Pápa város egyetemes leírása. A pápai Jókai-kör megbízásából összeállította dr

f Kapossy Luciáin.) Az alkotó művész tehát, ez esetben a b. e. Hercz Dávid megkaphatta volna megbízóitól az útbaigazítást igen könnyen, sőt talán e

;gy példányát is az idézett munkának a város levéltárából. Hogy az új pápai művész jobban vagy rosszabbul fogja-e rekonstruálni városunk címerét, ez a jövő titka; annyi bizonyos, hogy a tájékoztatására szánt útbaigazítással, a diakónus ruházatát illetőleg, aligha lesz szerenn cséje, ha követni találja. Nem egészen bizonyos ugyanis, hogy a diakónus felső ruhája a »dalmatika«, Istváin vértanú idejében, tehát K. u. az első század közepe felé bokáig ért volina, ahogyan ifj. Horváth Elek úr szeretné, hanem legfeljebb fél combig, amint az idézett munka címlapján ábrázolva látjuk. »Dalmatica« t. i. vestis, egyejnlő dalmát ruha, tehát nem római ruha, nem tóga, hanem a vállra vetett ujj inélküli köpeny, mely alatt volt az alsó ruha, az »alba«, t. i. szintén vestis alba = fehér ruha, amilyet római mők ésf férfiak egyaránt viseltek s ez csakugyan bokáig ért és a karokat is fedte könyökig érő ujjajival. Mikor lett a dalmát nemzeti ruhadarab, a »dalmatica« ker. egyházi öltönnyé és miért, az műtörténeti kérdés, amit most feszegetni nem kívánok; nem történhetett azonban megj a IV. sz. előtt, amikor Nagy Konstantin csáw szár, majd fia elösmerték a ker. vallás egyenfjogúságát a római nemzeti vallással. Ha a ker. egyház a dalmát nemzeti öltözéket István vértanúságára emlékeztetve avatta egyházi öltözékké, Inincs kizárva az a feltevés, hogy István martir dalmát származású volt. Dalmácia és Pannónia romanizálása t. i. már Augusztus és Tiberius császárok alatt megindult ésj a III. szóban Kr. u. be is fejeződött annyira, hogy a legkitűnőbb uralkodók, kormányzók, hadvezérek, a birodalom oszlopai Pannóniából kerültek ki. Mennyire tudatosan járt iel gróf Esterházy Károly műalkotásai kivitelében, szemlélhetjük a plebánia-templom külsején a két torony között látható szoborcsoportozaton, amely ugyancsak István vértanú megkövezését szemlélteti; mivel a vértanura hulló köveket a levegőben megrögzíteni inem lehetett, bunkókkal verik agyon a ker. hitvallót a római katonák. Ugyancsak gróf Esterházy Károlynak műalkotása a Várkert Esterházy-úti bejáratánál' szemlélhető dombormű, amely ugyancsak ezt a tragikus jelenetet örökíti meg, t. i. hogy római katona bunkóval készül lesújtani a papi öltönyben roskadozó férfiút. Mindezek sorozatából megerősítve látom azt a hipotézisemet, amit Horváth Elek úr is elfogadott, hogy Pápa város nevét nem

1 vehette a Zsigmond alatt feltűnő Ozoray Pipó családtól, hanem valami köze van István vértanúhoz; a felső város Szt. István óta királyinői birtok, összefüggésben lehetett Veszprémmel, amelynek püspöke jogaihoz tartozott a magyar királyné megkoronázása. A királyné birtokának töve pedig a mai alsóváros, szlávul pap földje (Popa-zemlja), Mindennemű tüzelőanyagok megbírható és fulányos beszerzési forrása Rauscher és Bodó cégnél pápa, Győriéül 26. (Uradalmi fadepó.) — Telefon: 124.