Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-12-29 / 52. szám

Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár MINDEN SZOMBATON Ref. Főiskola. Előfizetési ár négyééért L peugu, Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Helyben. >tulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szára, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A közelgő évforduló alkalmából, amikor az ismert múltra visszapillantani és az ismeretlen jövőről elmélkedni szokásos, maradjunk meg ezúttal a magunk szűkebb körében és tudatában annak ugyan, hogy a kicsinek sorsa mindig összefügg a nagyéval s hogy a világ gazdasági helyzete befolyásolja az egyes országokét, az egyes országokban pedig a lakosság minden rétegének megélhetése egymással szoros összefüggésben áll, szóljunk mégis e helyen csupán a városi lakosság helyzetéről és ennek jövőbeli követelményeiről. Hogy ez a helyzet éppen nem mondható kedvezőnek, sőt inkább egyes vonatkozásokban egyenesen siralmas, az alig szorul bizonyításra. Az összeomlás óta, mely mindenkit egyaránt sújtott, csak néha-néha csillant meg némi derűsebb fény a városi lakosság egén. Olyan konjunktúra-jólét, mint aminő éveken át a gazdálkodó falusi lakosságnak osztályrészéül jutott, az iparos, kereskedő, az értelmiségi osztályt még csak meg se közelítette. Igaz a hét kövér (ami nem is volt egészen hét és nem is volt túlságosan kövér azért) bekövetkezett a gazdálkodók hét sovány esztendeje is. Azóta azonban, hogy a gabonaárak esése megindult, kormányzatnak és az egységes magyar társadalomnak nem volt egyéb gondja, mint hogy a régi, normális árnivó visszaállításával a földmíves osztálynak s vele együtt ugyanakkor bizonyos fokig az egyéb kereső rétegeknek is érdekeit szolgálja, előbbre vigye, biztosítsa. Ezen a téren kétségtelen eredményekre lehet rámutatni. Az eredmények előidézésében természetesen — mint minden hasonló probléma szanálásánál — minden bizonnyal a gabona világárának javulása is jelentékeny tényező volt, de azok a sokfajta előnyös intézkedések, amiket a kormány a földmívelők javára tett, gondolva itt első sorban a külföldi piacok tágabb útú megnyitására, mind előnyösen befolyásolták a kedvezőbb áralakulást. Ugyanakkor az adósságok fizetése, a kamatláb terén történt könynyítések mind hozzájárultak ahhoz a mai kialakulóban levő örvendetes helyzethez, amelynek minél erősebb javulása természetesen egyetemes közérdeket is jelent. Ám a városi lakosság zöme, melynek soha kövérségnek még szinét sem látta, fokozatosan, az utóbbi években pedig szinte rohamosan leromlott és ma valósággal siralmas helyzetben van. Legfőbb ideje volna, hogy az ország ez értékes fenntartó tényezői érdekében is történjenek f • f ha ajándékul rádiót, csillárt, varrógépet Goldstein Gyuládénál vesz heti egy pengős részletre. Pápa, Fő-tér 23. szám alatt. L teleiére olcsón alakítja át. olyan radikális intézkedések, amelyek átsegítik őket az inség pusztaságán, ahol most vándorolni kénytelenek. A közterhek csökkentése, ami elsősorban az u. n. városi kölcsönök kamatlábának felére leszállításával volna elérhető, elsősorban és főkép a házterhek (értve itt adómérséklést és a földmívelőkéhez hasonló kamatkulcs-leszállítást egyaránt) csökkentése volna a segítségadás első állomása. Iparvédelmi egyéb intézkedések, amelyeket már annyi iparoskongresszus sürgetett és amelyeket már annyiszor kilátásba is helyeztek, volnának az életbevágóan fontos mentő munkának további folytatásai. Ámde a városi lakosság értelmiségi részének helyzete is kell hogy végre egyszer előterébe kerüljön az állami gondoskodásnak. A Nagy-Magyarországhoz méretezett főiskolák egyre döntik a diplomás ifjúságot. Ezek kisebb része juttatható csak tisztviselői álláshoz. A szabad pályákon való elszaporodásukra csak egy jellegzetes példát idézek: a háború előtti Pápán alig kétezerrel kevesebb lakos egészségügyi szolgálatát 15 orvos látta el, s a mai ínséges időkben pedig nem kevesebb, mint 35 orvos óhajt(ja 22.000 ember egészségét megvédeni! Ugyanez van az egyéb szabad pályákon is. És a nagy szabad verseny következménye aztán küzködés, nyomorúság, elégedetlenség: alapelemei, éltető nedvei szociális forrongásoknak. Csak futólag visszatérve az orvosok túlszaporodására, megemlítjük, hogy amig városokba tódulnak LZ orvosok, falvakon fele sincs meg a tényleges szükségleteknek. Üj orvosi, állatorvosi állások sürgős felállítása sokat segíthetne az orvos-nyomoron és ugyanakkor segítene az ország vidéki lakosságának egészségügyén, csökkenthetné a néphalandóságot, erősíthetné a nemzetet. De sokat beszélhetnénk még e témáról, holott mi — az új-év küszöbén — csupán arra akartunk rámutatni, hogy a városi lakosság megélhetésének biztosítását a jövő év állami feladatainaki egyik legfőbb és legsürgősebb céljául kellene kitűzni. Pápa végvári szerepe a XVL században.* Problémáink második csoportja az, hogy miként épült át, milyen formát nyert és minő erős lett a pápai vár a XVI. században. A vár átépítését Martonfalvay Imre, Török Bálintné deákja kezdi meg 1543-ban, aki a török jövetelének hírére az elhanyagolt állapotban levő váron a legszükségesebb építkezéseket, megerősítéseket végezi el. A vár 1543-i ostroma után pedig a pozsonyi országgyűléstől tetemes pénzbeli segítséget, építkezési anyagot és szerszámot kap, mire munkásokat fogad föl és nagyszabású munkálatokkal, az alaprajzon is változtatva, teljesen újjáépíti az erődöt, úgy a várost, mint magát a fellegvárat. Emlékirataiban igen érdekesen számol be a vizárok, a falak és a fel-t légvár építéséről. A szükséges faanyagot a környékbeli nemesek erdeiből vágatja, amiért a megyei szék elé is idézik, a törvényszék! azonban őt fölmenti. A Martonfalvay által vezetett építkezéseket nem szabad valami dilettáns munkának tekinteni, mert Martonfalvay kora egyik igen képzett, országosnevü embere volt. A várépítésnél dolgozó pápai agyagcsapók pedig országszerte híresek voltak. A Haditanács felállítása után központi irányítás mellett folyik a végvárak átépítése. 1553-ban Francesco Benigno »superintendens edificcrum«, főépítész dolgozik a pápai váron. Később Süess Orbán, a Duna és Balaton közötti — azaz pápai — főkapitányság várépítési felügyelője építi újjá Pápát, aki még Győr, Komárom, Veszprém, Palota, Csesznek, Németújvár, Tihany és Pannonhalma átépítését vezeti. Mellette még egy superintendens dolgozik, Bernardo Magnó, aki gyakran megfordul Pápán. Gyökeres építkezésen esik át Pápa, Rotenburger Acverus a várépítő mester tervei szerint, aki 1583-tól 86-ig * Részlet a szerzőnek a Jókai-kör dec. 9-i ülésén felolvasott tanulmányából. H110ETMÉMY. A Pápai Hitelbatik Részvénytársaság 1935 január 1-én megalakítja XVI.-IK ÉVTÁRSÜLATI ÖNSEGELYZO tiL^rona és ©É évi időtartammal, részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Tetszés szerinti heti részletek jegyezhetők. A betétek havi részletekben is fizethetők. A jegyzett betétrészek arányában kölcsön igényelhető. Minden egyéb feltételre készséggel ad felvilágosítást A Pápai Hitelbank Részvénytársaság. Szenzációs Szilveszter=est az Elit=kávéházban. Malac eresztés. Korhely- és bableves. Hólabda- és konfetti-csata. Számos meglepetés! Záróra nincs! szíves pártfogást kér SELINÜO kávés.