Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-08-25 / 34. szám

SCHMIDT1AUER-FÉLE A VILÁG LEGJOBB KESERÜVIZE EGYBEN GAZDASÁGOSABB IS, MERT „ Igmándi "-ból nem kell pohárszámra inni, negyed- vagy félpohár elég szokott lenni. KAPHATÓ MINDENÜTT KIS ÉS NAGY ÜVEGBEN. Az egészség Á-B-C-je Legyen rendes emésztése, Legyen piros-tiszta nyelve. ,Igmándi"-viz gazdaságos, Mert pár ujjnyi már hatásos. Megkíméli Önt is attól. Hogy pohárszámra fogyasszon. Ha betegség környékezi, „Igmándi"-viz megelőzi. íratta a testület történetét Kis Ernő kollégiumi tanárral. A világháború, mint mindenben, a testület életében is megakasztotta a fejlődést. Ez időben diák tűzoltó csapat alakult Szőllőssy Sándor mai alparancsnok és járási tüzrendészeti felügyelő vezetésével. A világháborút követő vajúdó idők munkás alakjai Berkes Ágoston és Viz Ferenc voltak. Utána a 20-as évekkel kezdődik a testület életének utolsó fázisa, korszerűvé fejlesztése. Tenzlinger polgármester és Szokoly Viktor v. tanácsos a város részéről, Csoknyay János dr. a testület elnöke, Wolmuth Lajos a testület és a hivatásos tüzoltócsapat parancsnoka, tb. vármegyei tüzrendészeti felügyelő és Szőllőssy alparancsnok (mindkettő járási ttizr. felügyelő) voltak e munka apostolai. 1924 októberében vette meg a város a nagy Rába mótorfecskendő-autót, utána autó-szerkocsit, s a fizetéses tűzoltók számát 10-ről 12-re emelte. Nemsokára a második mótorfecskendő-autót, majd mentőkocsit és a tűzoltó-autót állította üzembe. A korszerű, modern felszereléssel párosult a tűzoltótestület és tüzoltócsapat nagyszerű kiképzése, fegyelmezettsége, ügyessége, melynek eredményeként sok sikeres teljesítménnyel mentette meg a várost nem egyszer végzetessé válható tüzveszedelemtől. A Pápai Önkéntes Tűzoltó Testület jubileuma a városnak is ünnepe. Büszke és hálás lehet a város ennek a testületnek, mely megalapozója városunk tüzoltalmának, altruisztikus szempontból pedig kellőképen nem is méltányolható munkatársa tüzoltócsapatunknak. Horváth Elek. — Villámütés érte. Nagy Gyula 42 éves egyházaskeszői napszámost az e hó 18-án Egyházaskesző felett elvonuló rettenetes vihar a mezőn érte. A megrémült ember futva igyekezett fedél alá; menekülés közben azonban a villám közvetlen mellette lecsapott és a földre sújtotta. Idegsokkot kapott. Az irgalmasok kórházában ápolják. Állapota súlyos. Amerikai emlékek. Lőrincze Géza veszprémi s.-lelkész négyéves tanulmányútjáról az elmúlt év őszén jött meg Amerikából. Utijegyzeteiből, naplójából egy-két részt átnyújt a Pápai Hirlap olvasótáborának. Az alább következő szines riport a tavaly megnyílt chicagói világkiállításról számol be, ami annál is érdekesebb és aktuális jellegű, mivel a kiállítás egyévi hosszú siker után ez évben ismét megnyílt. A chicagói nagy látványosság. — A Haladás Egy Századának Világkiállítása Hasonlít Egy Óriási Cirkuszhoz. — Hullámzó tömeg és fülsiketítő zaj fogadja az érkezőt. A bejáratoknál szürkülettől késő estig zörögnek, kattognak a forgókerekek, ahogy a látogatók egyenként belépnek. A főkapu homlokzatán gigantikus betűk adják tudtul a kiállítás hivatalos nevét: »A Haladás Egy Századának Chicagói Világkiállításai. Luna parki hangulattal hirdeti a fölirat, hogy a bejárat másik oldalán egy század haladása' szemlélhető... Az első benyomás káotikus. Bámulatos épületek, tarkázó színek, hullámzó embertömeg, zaj és kiabálás mindenütt... örökös mozgás, zúgás és gépek mindenhol. Önműködő nadrágtartók, most készült autók, táncoló négerek, vasból készült fejős tehén, mechanikus robotemberek, mindentudó javasaszszony... kérdezés, bámulás, csodálkozás és soha meg nem szűnő örökös mozgás... Egy nagy összevisszaság itt minden, amit rekedt üvöltéssel színeznek az emlékeket kínáló árusok. »Mit ér a kiállítás emlék nélkül...« Olyan az egész, mint egy óriási cirkusz, ahol az attrakciók folyton változnak. Érdekessé az teszi, hogy minden együttvéve, ami itt látható és hallható, a haladást képviseli. A kiállítás az emberi tudomány és mesterség előretörésének élő szimbóluma. Valóban itt a jövőt ünnepelik... A felhőkbe törő épülettömbök, lenyűgöző gépek és minden, ami itt jeELŐÍRÁSOS intézeti kalapok, sapkák, trikók, tornanadrágok, és tornacipők a legnagyobb választékban úgyszintén gyermekharisnyák, kötények, .j .ú^mm fehérnemüek, kötöttáruk és bőröndök mindenkor legolcsóbban kaphatók r r RAIDL DIVATÁRUHAZÁBAN Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. sz. Telefon: 174, len van, nem a jelent, hanem a jövőt képviseli. Nem azt, amit a ma embere bír és használ, hanem azt, ami még csak lesz majd húsz, harminc vagy ötven év múlva. A haladás egy százada valóban még jönni fog. Nehéz megmondani melyik érdekesebb, a kiállítás vagy a tömeg ... * A városban mindenütt erről beszélnek. Éttermekben, vendéglőkben, földalatti vagy földfölötti villamosokon egyébről sem lehet hallani. »Látta már? ...« — »kár« — »... átszállót kérek« — »Tegnap az egész család megnézte...« — »a lábam még most is fáj« — »Bolondság az egész... erre van pénz...« — »A ruhámat majdnem letépték...« — »Az a rossz sör, amit ott adnak, — és dupla ár...« — Egyenruhába öltözött hölgyek tűnnek föl a villamoson. Jegyeket árulnak a kiállításra. Ötven és huszonöt cent. Gyermekek a felét fizetik. — A jegyek fogynak, veszik mindenhol, éttermekben, vendéglőkben, földfölötti vagy földalatti villamosokon egyébről sem lehet hallani... A kapukon belül az egész világ képviselve van. Szorgalmas tanítónők jegyeznek, mások magyaráznak. Itt angolul beszélnek, amott kínai nyelven. Iskolás gyerekek bámulnak, vagy fagylaltért nyafognak. Azok, akik szüleikkel vannak, anyjuk szoknyáját ráncigálják. Sokan állnak a hídon is, rátámaszkodnak a korlátra és néznek le a víz tükrére. Fáradtan vagy unatkozva hátat fordítanak a kiállításnak és gondtalan, üres arccal könyökölnek a híd korlátfáján. Némelyik köp egyet, és figyeli élvezettel, hogy a fölvert vizkarikák meddig tudnak eljutni ... Üde arcú és üres képű amerikai leányok ezrével láthatók az ország minden részéből. Némelyik az ötödik Avenue-n vette sportruháját, mások vidéki olcsó áruházakból hozták magukkal. Ez az érdekes és szórakozást kereső tömeg kutat, keres, néz, gyönyörködik

s vagy kimerülve és éhes gyomorral fogyasztja az itt vett, de leginkább papírban hozott szendvicseket. A déli napsütés bággyasztó hevében egy idősebb házaspár üldögél egyik épület oldallépcsőjén. Úgy látszik, farmerek, mert az ember igen idegenül érzi magát fekete posztó ruhájában. Az asszony az ételcsomagot bontogatja. A farmer izzad, szeretne megszabadulni az egész kiállítástól, de leginkább talán az ünneplő ruhától és vastag nyakkendőtől. Káromkodni se mer valami nagyot, csak anynyit ereszt ki fogai között, hogy »a fene enné meg az egész kiállítást, a melegséget...« Lehet, hogy a feleségét is bele vette volna, ha az hirtelen vissza nem vág: — »Hallgass, már megint elfelejted, hogy nem vagy otthon.. .« Ezer és ezer különböző arc. Hullámzik végeláthatatlanul és nézi, csodálja az emberi ész és erő alkotta gépek pontos és hibátlan működését. Azonban minden csodálkozásban, nézésben, — még a gyönyört, szórakozást kereső kutatásban is, ott van minden felnőtt arcon valami közös vonás, ami azt árulja el, hogy örökösen tudatukban van a ma sivársága és a holnap bizonytalansága. A jövőt nézik, az eljövendőt szemlélik, de látszik, hogy nem tudják elfeledni a jelent es azt a tényt, hogy nem is olyan régen milliók és milliók dolgoztak hasonló gépekkel és gépeken, akik most pénz és munka nélkül rójják az utcákat. Lehet az is, hogy ezek a milliók többet nem is fognak dolgozni hasonló gépeken ... A jövő képe fölött ezer aggodalom és félelem lebeg, ha ezekre gondolnak. — Munkát keresők szomorú hada, keserű arcokkal telített utcák, kövezeten alvó családok, titokban surranó nők, akik mindent elvesztettek ... Ha ebben az óriási cirkuszban valaki erre gondol, csodálkoazva kérdi magától, hogy vájjon van-e szükség épen most a jövő ünneplésére ... * A leglátogatottabb és legnépszerűbb épület, kétségen felül, az U alakban épült Tudomány Csarnok. (Hall of Science.) Itt a termek állandóan zsúfoltak. — Az orvosi részben éter és cloroform telíti meg a levegőt és a látogató szinte kórházban érzi magát. A falakon szemléltető és szembetűnő grafikonok magyarázzák a hydrophobiat és alatta fényképek mutatják a különböző betegségben szenvedő és attól eltorzult emberi testrészeket. Nagyon, ajánlor szati c rendű kákát, összec: fegyve kat, v szíjaz; Dú ebi A fi javítás; vállaló Wan szíjgy Mór u kór hadí< keresi kőfa gon jutát Kef Javításo Terve kai 1