Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-08-25 / 34. szám

SCHMIDT1AUER-FÉLE A VILÁG LEGJOBB KESERÜVIZE EGYBEN GAZDASÁGOSABB IS, MERT „ Igmándi "-ból nem kell pohárszámra inni, negyed- vagy félpohár elég szokott lenni. KAPHATÓ MINDENÜTT KIS ÉS NAGY ÜVEGBEN. Az egészség Á-B-C-je Legyen rendes emésztése, Legyen piros-tiszta nyelve. ,Igmándi"-viz gazdaságos, Mert pár ujjnyi már hatásos. Megkíméli Önt is attól. Hogy pohárszámra fogyasszon. Ha betegség környékezi, „Igmándi"-viz megelőzi. íratta a testület történetét Kis Ernő kollé­giumi tanárral. A világháború, mint mindenben, a testület életében is megakasztotta a fejlődést. Ez idő­ben diák tűzoltó csapat alakult Szőllőssy Sán­dor mai alparancsnok és járási tüzrendészeti felügyelő vezetésével. A világháborút követő vajúdó idők mun­kás alakjai Berkes Ágoston és Viz Ferenc vol­tak. Utána a 20-as évekkel kezdődik a testület életének utolsó fázisa, korszerűvé fejlesztése. Tenzlinger polgármester és Szokoly Viktor v. tanácsos a város részéről, Csoknyay János dr. a testület elnöke, Wolmuth Lajos a testü­let és a hivatásos tüzoltócsapat parancsnoka, tb. vármegyei tüzrendészeti felügyelő és Szől­lőssy alparancsnok (mindkettő járási ttizr. fel­ügyelő) voltak e munka apostolai. 1924 októ­berében vette meg a város a nagy Rába mótor­fecskendő-autót, utána autó-szerkocsit, s a fi­zetéses tűzoltók számát 10-ről 12-re emelte. Nemsokára a második mótorfecskendő-autót, majd mentőkocsit és a tűzoltó-autót állította üzembe. A korszerű, modern felszereléssel pá­rosult a tűzoltótestület és tüzoltócsapat nagy­szerű kiképzése, fegyelmezettsége, ügyessége, melynek eredményeként sok sikeres teljesít­ménnyel mentette meg a várost nem egyszer végzetessé válható tüzveszedelemtől. A Pápai Önkéntes Tűzoltó Testület jubi­leuma a városnak is ünnepe. Büszke és hálás lehet a város ennek a testületnek, mely meg­alapozója városunk tüzoltalmának, altruisztikus szempontból pedig kellőképen nem is méltá­nyolható munkatársa tüzoltócsapatunknak. Horváth Elek. — Villámütés érte. Nagy Gyula 42 éves egyházaskeszői napszámost az e hó 18-án Egy­házaskesző felett elvonuló rettenetes vihar a mezőn érte. A megrémült ember futva igye­kezett fedél alá; menekülés közben azonban a villám közvetlen mellette lecsapott és a földre sújtotta. Idegsokkot kapott. Az irgalmasok kór­házában ápolják. Állapota súlyos. Amerikai emlékek. Lőrincze Géza veszprémi s.-lelkész négyéves tanulmányútjáról az elmúlt év őszén jött meg Amerikából. Uti­jegyzeteiből, naplójából egy-két részt átnyújt a Pápai Hirlap olvasótáborának. Az alább következő szines riport a ta­valy megnyílt chicagói világkiállításról számol be, ami annál is érdekesebb és aktuális jellegű, mivel a kiállítás egy­évi hosszú siker után ez évben ismét megnyílt. A chicagói nagy látványosság. — A Haladás Egy Századának Világkiállítása Hasonlít Egy Óriási Cirkuszhoz. — Hullámzó tömeg és fülsiketítő zaj fogadja az érkezőt. A bejáratoknál szürkülettől késő estig zörögnek, kattognak a forgókerekek, ahogy a látogatók egyenként belépnek. A fő­kapu homlokzatán gigantikus betűk adják tudtul a kiállítás hivatalos nevét: »A Haladás Egy Századának Chicagói Világkiállításai. Luna parki hangulattal hirdeti a fölirat, hogy a bejárat másik oldalán egy század haladása' szemlélhető... Az első benyomás káotikus. Bámulatos épületek, tarkázó színek, hullámzó embertö­meg, zaj és kiabálás mindenütt... örökös mozgás, zúgás és gépek mindenhol. Önmű­ködő nadrágtartók, most készült autók, tán­coló négerek, vasból készült fejős tehén, me­chanikus robotemberek, mindentudó javasasz­szony... kérdezés, bámulás, csodálkozás és soha meg nem szűnő örökös mozgás... Egy nagy összevisszaság itt minden, amit rekedt üvöltéssel színeznek az emlékeket kínáló áru­sok. »Mit ér a kiállítás emlék nélkül...« Olyan az egész, mint egy óriási cirkusz, ahol az attrakciók folyton változnak. Érde­kessé az teszi, hogy minden együttvéve, ami itt látható és hallható, a haladást képviseli. A kiállítás az emberi tudomány és mesterség előretörésének élő szimbóluma. Valóban itt a jövőt ünnepelik... A felhőkbe törő épülettöm­bök, lenyűgöző gépek és minden, ami itt je­ELŐÍRÁSOS intézeti kalapok, sapkák, trikók, tornanadrágok, és tornacipők a legnagyobb választékban úgyszintén gyermekharisnyák, kötények, .j .ú^mm fehérnemüek, kötöttáruk és bőröndök mindenkor legolcsóbban kaphatók r r RAIDL DIVATÁRUHAZÁBAN Pápa, Kossuth Lajos-utca 6. sz. Telefon: 174, len van, nem a jelent, hanem a jövőt képviseli. Nem azt, amit a ma embere bír és használ, ha­nem azt, ami még csak lesz majd húsz, har­minc vagy ötven év múlva. A haladás egy szá­zada valóban még jönni fog. Nehéz megmondani melyik érdekesebb, a kiállítás vagy a tömeg ... * A városban mindenütt erről beszélnek. Éttermekben, vendéglőkben, földalatti vagy földfölötti villamosokon egyébről sem lehet hallani. »Látta már? ...« — »kár« — »... át­szállót kérek« — »Tegnap az egész család megnézte...« — »a lábam még most is fáj« — »Bolondság az egész... erre van pénz...« — »A ruhámat majdnem letépték...« — »Az a rossz sör, amit ott adnak, — és dupla ár...« — Egyenruhába öltözött hölgyek tűnnek föl a villamoson. Jegyeket árulnak a kiállításra. Ötven és huszonöt cent. Gyermekek a felét fizetik. — A jegyek fogynak, veszik minden­hol, éttermekben, vendéglőkben, földfölötti vagy földalatti villamosokon egyébről sem lehet hallani... A kapukon belül az egész világ képviselve van. Szorgalmas tanítónők jegyeznek, mások magyaráznak. Itt angolul beszélnek, amott kí­nai nyelven. Iskolás gyerekek bámulnak, vagy fagylaltért nyafognak. Azok, akik szüleikkel vannak, anyjuk szoknyáját ráncigálják. Sokan állnak a hídon is, rátámaszkodnak a korlátra és néznek le a víz tükrére. Fáradtan vagy unat­kozva hátat fordítanak a kiállításnak és gond­talan, üres arccal könyökölnek a híd korlátfá­ján. Némelyik köp egyet, és figyeli élvezettel, hogy a fölvert vizkarikák meddig tudnak el­jutni ... Üde arcú és üres képű amerikai leányok ezrével láthatók az ország minden részéből. Némelyik az ötödik Avenue-n vette sport­ruháját, mások vidéki olcsó áruházakból hoz­ták magukkal. Ez az érdekes és szórakozást kereső tömeg kutat, keres, néz, gyönyörködik s vagy kimerülve és éhes gyomorral fogyasztja az itt vett, de leginkább papírban hozott szendvicseket. A déli napsütés bággyasztó hevében egy idősebb házaspár üldögél egyik épület oldal­lépcsőjén. Úgy látszik, farmerek, mert az em­ber igen idegenül érzi magát fekete posztó ruhájában. Az asszony az ételcsomagot bon­togatja. A farmer izzad, szeretne megszaba­dulni az egész kiállítástól, de leginkább talán az ünneplő ruhától és vastag nyakkendőtől. Káromkodni se mer valami nagyot, csak any­nyit ereszt ki fogai között, hogy »a fene enné meg az egész kiállítást, a melegséget...« Lehet, hogy a feleségét is bele vette volna, ha az hirtelen vissza nem vág: — »Hallgass, már megint elfelejted, hogy nem vagy ott­hon.. .« Ezer és ezer különböző arc. Hullámzik végeláthatatlanul és nézi, csodálja az emberi ész és erő alkotta gépek pontos és hibátlan működését. Azonban minden csodálkozásban, nézésben, — még a gyönyört, szórakozást kereső kutatásban is, ott van minden felnőtt arcon valami közös vonás, ami azt árulja el, hogy örökösen tudatukban van a ma sivár­sága és a holnap bizonytalansága. A jövőt nézik, az eljövendőt szemlélik, de látszik, hogy nem tudják elfeledni a jelent es azt a tényt, hogy nem is olyan régen milliók és milliók dolgoztak hasonló gépekkel és gépe­ken, akik most pénz és munka nélkül rójják az utcákat. Lehet az is, hogy ezek a milliók többet nem is fognak dolgozni hasonló gé­peken ... A jövő képe fölött ezer aggodalom és félelem lebeg, ha ezekre gondolnak. — Munkát keresők szomorú hada, keserű arcok­kal telített utcák, kövezeten alvó családok, titokban surranó nők, akik mindent elvesz­tettek ... Ha ebben az óriási cirkuszban va­laki erre gondol, csodálkoazva kérdi magá­tól, hogy vájjon van-e szükség épen most a jövő ünneplésére ... * A leglátogatottabb és legnépszerűbb épü­let, kétségen felül, az U alakban épült Tudo­mány Csarnok. (Hall of Science.) Itt a termek állandóan zsúfoltak. — Az orvosi részben éter és cloroform telíti meg a levegőt és a láto­gató szinte kórházban érzi magát. A falakon szemléltető és szembetűnő grafikonok magya­rázzák a hydrophobiat és alatta fényképek mutatják a különböző betegségben szenvedő és attól eltorzult emberi testrészeket. Nagyon, ajánlor szati c rendű kákát, összec: fegyve kat, v szíjaz; Dú ebi A fi javítás; vállaló Wan szíjgy Mór u kór hadí< keresi kőfa gon jutát Kef Javításo Terve kai 1

Next

/
Thumbnails
Contents