Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.
1934-08-25 / 34. szám
Akkor lesz igazan kellemes otthona, hogyha RÜTOR'** LOWY -nél vásárolja Győr, Gr. Tisia I. tér 5. Ezreket késztet gondolkozásra a jövő lakáskérdésének érdekesen új elgondolása. Nem egy életre vagy életekre szóló lakások láthatók itt, hanem olyan házak, amelyek évenként cserélhetők és változtathatók. Ügy, mint egy öltöny ruha, vagy egy közönséges bútordarab. Az árát leszolgálja egy-két év alatt, azután új lesz helyette. Hogy ez nem csak utópisztikus gondolat, mutatják a kiállított alkatrészek és szétszedhető acél vázák. Ha megvalósul a terv, forradalmat jelent a jövő otthon fogalmát illetőleg. Falvak és városok márólholnapra változhatnak, mint a homokképződmények folyók medreiben. Ilyen és sok más ötlet és gondolat megvalósulása a jövő feladata. Strandra, napfürdőhöz csak Vitaminos crérnet használjon. 1 doboz 40 fillér. Városi Gyógyszertár Pápa, Fő-utca 8. sz. című költeménye és ki tudja, nem-e az ódon falak között bontakozott ki már lelki szemei előtt a János vitéz hősi alakja és az a sok örökszép gondolat, mely világhírre emelte az Alföld egyszerű gyermekét és vele együtt a magyar Géniuszt. érdekes és tanulságos a csecsemő fejlődését magyarázó kiállítás-sorozat, amely a megfogamzásnál kezdődik és különböző fokokon átmenve, a születésnél végződik. Sokan megcsodálják azt a különbséget, ami a neandervölgyi ősember és a huszadik század mechánikus robotembere között érdekesen szemlélhető. Egy kicsit távolabb emberi és állati agyvelők láthatók sárga alkoholban. Vizsgálják, megbámulják a különböző agytekervényeket és magyarázó megjegyzéseket hullatnak el, amik majdnem minden esetben azonosak. »Borzasztó... és innét jön minden gondolat.. .« Akik megunták a nézést, vagy már bele fáradtak, vontatottan vonulnak a kapu felé. A kiállítások tömegének, amely mindenütt az emberi agytekervények hódító diadalát hirdeti, hátat fordítanak és egy rádió-énekes hangjaiban gyönyörködnek. Hangszórók közvetítik az énekes dalát szerte a kiállítás területén. »Mielőtt elmennél, csókolj meg még egyszer...« Állnak és élvezik a szerelmi vágyódást, amit a hangszórók fájó sóhajtásával visznek szét. Középnyugat égető napja kacag a tömeg felett. Élveznek, izzadnak, rágják a rágógummit, vagy majszolják a porlepte pereceket. Ezek lennének a huszadik század emberei, akiknek az agya legyőzött veszélyt, távolságot, veszedelmet? Állnak és hallgatják az énekest. Határozottan jól érzik magukat. * A jeholi kinai templom modellje, hozzáértők szerint, tökéletes alkotás. A templomajtóban »nevető Buddha« szórja mosolyát a látogatók ezreire. Nagyon látogatott a vasút fejlődését szemléltető modellsorozat is. A vasút Amerika nyugati felét meghódító útja határozottan lebilincselő látvány. Másik oldalon a közlekedés modern és régi eszközei egymás mellé állítva élesen fejezik ki az utolsó század őrületes tempóját. San Francisco városmodellel szerepel. A miniatűr városon San Francisco minden háza látható gyufafejnyi nagyságban. Úgy mondják, hogy ötvenezer dollárba került. Az államok kiállítási csoportjában művészi koncepciójával tűnik ki Urbán József* New-York államot szimbolizáló jelvénye. A jelvény NewYork szivét, Manhattan-t és a Hudson folyót domborítja ki hangulatos hatásban. Az utólag felállított magyar rész is nagy látogatásnak örvend. A vallás fejlődését feltüntető csoportban a világ legkisebb bibliája kelt föl nagy érdeklődést. Ez az egész új- és ótestamentumot magában foglaló könyvecske nem nagyobb egy közönséges postabélyeg harmadánál. * A kiállítás költészete, muzsikája, drámája a milliókat érő képgyűjteményben van. Esztétikai törekvéseit azonban a színek fejezik ki. Teegen Ottó ezeket mondotta: »A szín igazi hivatása karniváli hangulatfestés. A haladás százada kiállításának színei kihívják a világot a színek szabad és merész használatára^ És ami itt van, valóban merész és kihívó színkeverék. Fénylő fehér, halott fekete, csillogó arany és ezüst, sivár sárga, zöld, kék, szürke és a sok különböző árnyalat narancsszínben ... Fény sugárzik gázzal töltött tubusokból, áthatol különböző üvegeken és a színtelen éjszakában színek csodájával telítődik meg a levegő. Ragyogóbb, mint az ezeregy éjszaka meséinek misztikus káprázata... * * Amerikában élő magyar művész volt. 1933-ban meghalt. Kifelé jövet ez a folyton változó és sok színű panoráma már nem olyan káotikus. A mé retek is kisebbednek és az ember arra gondol, hogy százötven nap múlva ez is csak emlék lesz majd. November elseje után a gyárakban készült aszbeszt deszkák, acél rámák, hangulatos színjátékok eltűnnek és a zaj és mozgás helyén csend és nyugalom támad. Lehet, hogy azok, akik negyven évvel ezelőtt már itt jártak és látták az első kiállítást, erre gondolnak, ahogy fáradtan, szótlanul kimennek a kapukon. 1K főkaputól mégegyszer visszanézek. Az esti lámpák már nemsokára fölcsillannak, mert a nap bucsucsókját hinti a tó pereménél. A laguna fölötti hídon egy ifjú pár gyönyörködik a napnyugtában. Vagy lehet, hogy nem is látják a napot, hanem egymás szemébe néznek. A férfi szorosan magához karolja a lányt. Hátuk mögött a kiállítás ezer csodája és a megállni nem akaró tömeg örökös hullámzása. A lebukó nap utolsó sugarai körülfonják őket, ahogy állnak a hídon, mint az örök kiállítás élő szimbóluma... Lehet, hogy apjuk, vagy talán nagyapjuk is így állt meg a negyven év előtti kiállításon egy kisebb híd korlátjára támaszkodva. Lehet, hogy itt találkoztak először és az itt keletkezett románcból sarjadt ki az örök kiállítás eme változata... Az elődök találkozásából házasság lett, gyermekek születtek, új kiállítás negyven év múlva,... és ők most boldogan itt állnak a laguna fölötti hidon, hogy az életet és a jövendőt hirdessék ... Mi lesz ezzel a párral? Mit igér ez a kiállítás nekik és az utánuk jövőknek?... Valamivel jobbat, mint szüleik kaptak, vagy talán rosszabbat, amiről nem 1s álmodnak most? Egy jobb és szabadabb világot, vagy veszedelmet és elnyomást? — A felelet még ezután íródik. Ez a kis földdarab azonban egy új világ igéretét hirdeti... Eladó Petőfi egykori pápai lakóháza. — Levél a Szerkesztőhöz. — Aki a Pápai Hírlap mult heti számát figyelmesen átolvasta, érdekes szövegű hirdetésre bukkant. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a Petőfi utca 11. számú házat, az u. n. »Petőfi-házat«, ahol a nagy költő 1841—42. évben lakott, a jelenlegi tulajdonosok eladásra kínálják, még pedig, mint utólag értesültünk, kb. 4—4500 pengő vételárért. Nem mehetünk el közömbösen e hirdetés mellett, mert ha a ház most gazdát cserél, azt hisszük, nem lesz az mindegy, hogy ki lesz új tulajdonosa annak a hajléknak, ahol a világirodalom egyik legnagyobb alakja amúgy is rövid földi életéből majd egy teljes esztendőt töltött, amelyben egy alkalommal a nagy tragika Jászai Mari bennjárván, sírva borult arcra és csókolta meg a földet, melyet a »magyar üstökös lába érintett«. Az a kis kopottas házacska ott a megviselt »Ó-kollégium« mellett históriai emlék minden magyar ember számára és soha sem lehet tudni, hogy ha valamilyen közömbös egyén vásárolná meg, nem fogja-e történelmi tradíciónkat sutba dobni és esetleg a házat teljesen átépíteni. Sajnos, úgysem bővelkedünk régi emlékekben,' ami kévésünk van, azt meg kell becsülnünk. Hiszen abban az egyablakos kis gerendás szobácskában a világirodalom egyik legnagyobb alakja ült egykoron asztala mellett és esténként ott hajtotta le fejét nyugalomra, álmodozván arról, hogy »a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez«... Hisz bizonyára itt fogamzott meg lelkében költői munkásságának első zsengéje, a »Borozó« i Japa varos nazatias Közönségé, mely a Petőfi-kultusz terjesztése terén eddig is sokat tett, nem engedheti, hogy ez a történelmi levegőt árasztó hajlék magánkézre kerüljön. Társadalmi akciót kell indítani, az épületnek köztulajdonná való átvételére. Akár a városnak, akár a református főiskolának, vagy a Jókai körnek meg kell szerezni az épületet, melyhez egész bizonyossággal a budapesti Petőfi-Társaság is segédkezet nyújtana. És ha ez megtörténne, ott lehetne lerakni az alapjait a sokak által régen óhajtott és megtervelt Petőfi-Jókai emlékmúzeumnak, ahova elzarándokolna a késői nemzedék, hitet, erőt, reményt meríteni a dicsőséges múltból a jövő küzdelmeihez. Bizton hisszük és reméljük, hogy erre most adódna a legjobb alkalom. Akiknek ez a nemes ösztönből fakadt ügy a szivén fekszik, bizonyára meg fogják találni a módot és eszközöket, hogy a szép terv meg is valósulhasson! Petőfi-rajongó. Vannak, akik sziveken járnak . .. Vannak, akik sziveken járnak: Nők és férfiak egyaránt, De mig a nő csak egyet lépett, A férfi-lépés szaporább. Vannak, akik sziveken járnak: Lehet járdának jó puha. És nem hallatszik fel hozzájuk Az eltiport sziv sóhaja. Vannak, akik sziveken járnak: Csak megszokás, de nem egyéb És akkor térnek csak magukhoz, Ha más az ő szivükre lép. Fűszálak . .. Az élet egy szép tarka mező S rajt fűszálak: mi emberek. Kisebb és nagyobb füszálacskák Féregrágta bus levelek. Itt-ott virág, egy piros pipacs. Ó szép erény a szeretet! Néha még nyilik s ráfonódnak A féregrágta levelek. Kökörcsin, fehér Margaréta Nincs annyi, mint bogáncs, kóró És lelketmaró csipős csallán, Mint folyondár kapaszkodó. Az élet egy bús tarka mező. Szegény fűszálak: emberek S én is, mint Ti a nagy bozótban Piros virágot keresek. Zsilinszky Margit. — Díszfelvonulás a kormányzó elé. Tizenötödik évfordulóján annak a napnak, hogy a magyar hadsereg akkori fővezére, Horthy Mik!ós kormányzónk a fővárosba bevonult, a magyar törvényhatóságok hódolatukat fogják tenni az előtt a férfiú előtt, aki tizenöt éve < állva az ország élén, azt bölcsen és igazságosan kormányozza s a világ szörnyű megrázkódtatásai közepette itt a rend és békesség legfőbb őre. A díszfelvonulásban, mely a Nemzeti Munkahét keretében szeptember 30-án fog végbemenni, Veszprém vármegye is díszma^ya^" ros küldöttséggel fog résztvenni. — A város költségvetése. Pápa város jövő évi költségvetését a polgármester és a városi számvevőség már összeállították s annak bizottsági tárgyalása a jövő héten megkezdődik. Mint értesülünk, az új költségvetés a városi pótadó némi csökkentését teszi lehetővé, úgy hogy 50°/ 0 helyett 48%-os pótadóra van kilátásunk.