Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.
1934-05-19 / 20. szám
T p' Tek. Főiskolai Könyvtár Helyben. Ref. Főiskola. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon ISI. szára. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13, szára, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. A Szentlélek erejétől eltelt apostolok elmentek tanítani az emberiséget azokra az isteni igazságokra, amelyeket a keresztre feszített Megváltó életében hirdetett és kínhalálával megpecsételt. Isteni AJesterük példája és lelkűknek ihletése tette azután képessé őket, hogy az igazságért mindenkor bátran síkra szálltak és nem rettenve meg börtöntől, kínhaláltól, rendületlenül hívek maradtak a megismert igazsághoz. Azóta — ide s tova immár kétezer esztendeje — a léleknek, az igazságinak, a hitvallásnak ünnepe Pünkösd. Esz:méje oly magával ragadó, hogy senki előle nem tud elzárkózni. Milliókat és milliókat és százmilliókat, szőrbe öltözött és félmeztelejn vad pogányokat hódított meg a keresztyénség, a műveltség, az emberiesség számára ez a felséges pünkösdi eszme. Kishitűek és keresztyéntelenek lennénk, ha egyetlen pillanatra kételkednénk benne, hogy ami igaz és szent, — bár megpróbáltatások kjntengerén át — de ne tudna diadailmaskodjn'i. Nincs olyan J&nyagi erő, nincs olyan fegyveres hatalom^ amely győzni tudna a szellemen, amely meggátolhatná az igazság érvényesülését. Pünkösdi ünnepre ősszesereglő magyarok, kik a Gondviselés áldó kezét minden lépten-nyomon megtapasztalhatjátok, legyen és maradjon meg hitetek a Szentlélek erejében, amely tüzes ihletéssel egyházat, hazát és nemzetet egyaránt képes építeni és újraépíteni. Városi közgyűlés. — 1934 május 17. — Pápa város képviselőtestülete e hó 17-én, -csütörtökön délután rendes-, majd ezt követőleg rendkívüli közgyűlést tartott. Igazi nyári hangulat uralkodott a közgyűlésen. A városatyák lassan, érdeklődést alig mutatva gyülekeztek a teremben, s jóval elmúlt három pra, mire a hitelesítéshez szükséges négy tag kitellett belőlük. Később sem voltak többen tizenötnél. Hamuth János polgármester megnyitván az ülést, nyomban rátértek a napirend egyetlen pontjának: a városi házipénztár 1933. évi zárószámadásának tárgyalására. A zárószámadáshoz a polgármester fűzött reflexiókat, megnyugvással említvén fel, hogy a költségvetésileg előirányzott bevételek 97o/ 0-a befolyt, viszont a kiadási előirányzatot csak 93.8 o/o-biavi vették igénybe. A város terhei az 1932. évivel szemben 20.6o/ 0-kal csökkentek, ami kétségtelenül körültekintő s a város érdekeit folyton szem előtt tartó gazdálkodásnak la jele. A város pénztárába az 1933. évben 952.496.76 P adó folyt be, ebből községi pótadó 171.640.03 P, általános kereseti adó 48.798.55 P, alkalmazottak kereseti adója 25.709.76 P; adókból kapott a város összesen 245.948.30 P-t. Schlosszer Ernő főszámvevő terjesztette elő ezután a pénzügyi bizottság jelentését,, amely megállapítja, hogy »a háztartás készpénzmaradványa 32.598.38 pengő főösszegben helyes« s hogy »az egyes, úgy háztartási, mint önálló vagyonkezeléssel biró üzemek a fenntartásukra bevételeik kisebb százalékát használták fel, mint az előző évben«. Mivel a zárószámadáshoz senki hozzászólni nem kivánt, polgármester kijelentette, hogy a közgyűlés az 1933. évi zárószámadást általánosságban és részleteiben elfogadta, s a felmentvényt — a fenn tartan dók fenntartásával — minden irányban megadta. Ezzel a rendes közgyűlés véget is ért. i * * * L Hasonló gyorsasággal s minden hozzászólás nélkül pergett le a rendkívüli közgyűlés is. Elsőben a polgármester törvényhatósági határozatokat jelentett be, amelyek mind arról szóltak, hogy a képviselőtestület határozatait a vármegyén jóváhagyták. Kivételt képezett annak bejelentése, hogy Köttbaum Adél diszpenzér-gondozónőnek fellebbezését, megtagadott kegydíja tárgyában, a belügyminiszter visszautasította. Napirend előtt még a polgármester felelt dr. Jílek József és dr. Török Mihály multj ülésen tett interpellációjára, utóbbi interpellációra kijelentvén, hogy a nyári hónapok faü'att — ia tisztviselők esetleges hétvégi kirándulására való tekintettel — ünnep- és vasárnapok előtt való nap a hivatalos óra már d. u. 1 órakor véget ér, — mit helyesléssel vettek tudomásul. A napirend során az árammérő órák árát szabályozták; a pápa-felsőgörzsönyi vicinális út kiépítéséhez a város tiz év alatt kamat nélükül törlesztendő 14.700 pengővel hozzájárul, mivel a vicinális út Pápa város határába 3.17 kilométernyire benyúlik; polgármesternek utólag megadták a jogot, hogy Farkas Józsefné ellátási igényeit megállapító alispáni végh'atározat ellen a belügyminiszterhez fellebbezéssel éljen; tudomásul vették, hogy Puchinger Sándor és Károly átvették elhalt atyjuk Vadászati jog bérleti szerződését; Gáncs Kálmánt az ingatlan területéből az utcaterülethez csatolt 9.4 fl-öt területért 3 pengőjével kártalanítják; dr. Tóth Ferenc, Pákfai Boldizsár és özv. Schneider Károlyué lakbérmérséklés iránti kérelmét teljesítették; ellenben v. Bakonyi Vince lakbérelengedési kérelmét elutasították. Végül Fischer Gyula interpellált a tengeri kigyóvá« váló hordóhitelesítés ügyében, mire polgármester közölte, hogy a mértékhitelesítő hivatal felállítása ügyében kétszer is eljárt az illetékes minisztériumban, de sikert elérni nem tudott. Azzal biztatták azonban, hogy a felállítandó vármegyei mértékhitelesítő hivatalba majd Pápa városa is bekapcsolódhatik, — azonban ez a méltán türelmetlenkedő érdekelteknek vajmi sovány vigasz. Ezek után a polgármester a gyűlést egynegyed öt órakor bezárta. Á Pápa városi iparostanonc=iskola története. Irta: Bodolay Jenő, az iskola igazgatója. in. Szomorú változást hozott az 1914—15. tanév. Alig, hogy beköltöztek a felséges, várvavárt új otthonba, ki is kellett onnan jönni, mert kitört a világháború és a szép új iskola kórházzá alakult át. Az akkori tantestület tagjai közül mindjárt a háború elején bevonultak Turner Nándor, Pados Antal, Zsilavy Sándor, Manheim Ármin, Vágó Dezső. Megbénult a tanítás. Nagy zavart okozott az is, hogy nem I volt állandó helyiség. Az Ó-kollégiumnak nevezett épületben, továbbá az ipartestület gyüléstermében, továbbá az ág. h. ev. elemi iskolában kapott az iskola otthont. A tanítást csak október elején lehetett megkezdeni leapadt létszámmal. Hogy mily szép volt a kartársi együttérzés, mutatja, hogy a hadbavonult tantestületi tagok óráit az itthonmaradottak ingyen látták el, azok családtagjai az óradíjakat tehát hiánytalanul megkapták. Az intenzív tanítási munka természetesen megbénult, a tanulóifjúság soraiból is többen bevonultak, az itthonievők minden gondolata a harctereken küzdő hősök sorsa felé irányult. Az 1915—16 — 17. tanévekben is sok nehézséggel kellett az iskolának megküzdenie, mert az épület még mindig a hazaért vérző sebesültek ápolására volt igénybe véve. Nem hozott változást a következő, 1918—19. tanév sem. A csatatereken még dúl a harc, iparosaink ott vannak, nincs, aki tanoncot tartson, nem csoda tehát, ha a létszám nagyon leapadt. A tanítást megnehezíti a tüzelőanyag- és tanszerhiány. Az 1918—19. tanévet is idegen helyiségekben keilett végigszenvedni. A háború ugyan véget ért, de befejezésével nem lett azonnal vége a nyomorúságnak, hanem az még fokozódott a bekövetkező nemzeti és társadalmi felfordulások által. Az 1919—20. tanévet már saját épületében tölti az iskola. Ezen tanévben hagyta el az iskolát azon férfiú, aki azt létrehozta: Hercz Dávid. Hajlott korára való tekintettel nyugalomba vonult, elhagyván szivéheznőtt szeretett iskoláját. 43 évi működése alatt összeforrt a pápai ipariskolával, melyért élt-halt. Sok iparost képzett, kik ma is áldólag emlegetik nevét. Nyugalomba vonulása alkalmával meleg elismerésben és ünneplésben részesítette a város, a tantestület és az iparostársadalom. Emléke iskolánk történetében örökké élni fog. Nyugalombavonulása után részint városunkban, részint Budapesten lakott, itt érte utol a halál 1931 július havában. Hercz Dávid helyére a felügyelő-bizottság Sinkó Pál rajztanár, műegyetemi adjunktust választotta meg, minek utána az igazgató-rajztanári állást főhivatású állássá szervezte a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr hozzájárulásával a város. Ismét egy lépéssel előbbre jutott iskolánk, meg volt szervezve az első főhivatású állás. Sinkó Pál azonban mindössze két éven át működött, mert kinevezték a műegyetemhez, minek folytán iskolánkat elhagyta. Távozása után az 1921—22. tanévben ideiglenesen Klenner József beosztott állami elemi iskolai tanító bízatott Magyar asztalt - magyar porcellánnal díszítsünk! Ezt most lehetővé teszi a világhírű mert garantált I&é^itestésii ebédlő-, tea- és mokka-készleteket általunk rendkívül olcsó áron hoz forgalomba. 6 személyes ebédlőkészlet már Oü pengőért, 12 személyes összeállításban arányosan I olcsó áron. Vételkényszer nélkül tekintse meg mintáinkat! Ifj. Eisler Mór Papa, Főtér 19.
