Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-05-19 / 20. szám

a mláq legjobb Egy üveg Igmándi mindig otthon legyen, Gyomrunkon át vezet az egészség utja, hogy ha szükség van rá, gyorsan segíthessen! ha néha elromlik, Igmándi javítja! Figyelem! Az Igmándi keserűvíz kis, három és fé! decis üvegekben is kapható! meg az igazgatással. Az 1922—23. tanévet még ; Klenner József kezdi meg, de 1923 január 1-től ! Horváth István állami tanítóképző intézeti tanár j nyer megbízást az igazgatói teendők ellátására ! a tanév végéig. Ezen tanévben szerencsélteti í először iskolánkat látogatásával Förstner Tivadar j m. kir. iparoktatási főigazgató, aki azóta min- | den évben kitünteti iskolánkat azzal, hogy személyesen végzi az ellenőrzés munkáját. 1923- j ban a város meghirdeti a pályázatot a rend­szeresített sgazgató-rajzíanári állásra és a fel­ügyelő-bizottság 1923 szeptember havában meg­választja Bodolay Jenő oki. középiskolai rajz­tanárt, ki a kunszentmiklósi ref. főgimnázium tanáraként működött. Az új igazgató az állást szeptember havában foglalta el. Hozzálátott az iskolának abban a szellemben való fejlesztésé­hez, mely szellemben azt Hercz Dávid meg­kezdette. Nagy segítségére jött az 1922. évi XII. törvénycikk, melynek alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1924-ben kiadta az iparostanoniskolák szervezeti szabályzata és tanterve cirnü rendeletét. Első években minden tevékenysége oda irányult, hogy a szétzüllesz­tett iparostanulókat valami úton-módon vissza­terelje arra az erkölcsi színvonalra, melyen hazánk iparosainak állnia kell, ha az életben boldogulni akarnak. Ez a terv a tantestület megértő támogatásával sikerült is. Visszaállította a szakszerű oktatást, a rettenetesen elhanyagolt épületet sok utánjárással, az akkori felügyelő­bizottsági elnök Hercz Dávid segítségével si­került jókarba hoznia, a cementes és feltörede­zett padlózatok minden tanteremben deszka­padlóval cseréltettek ki. Az iskola fejlesztéséhez szükségesnek tar­totta az eddigi óraadói rendszer megszüntetését és helyette főhivatású állások szervezését, ami az iparoktatás korszerű haladásának is legjobb biztosítéka. Kiváló, megértő támogatót nyert ezen törekvésében Förstner Tivadar iparokta­tási főigazgató úr személyében, aki mindenkor hazai iparostanoncoktatásunk fejlesztését tartotta szem előtt, aki iskolánk iránt különös szeretet­tel viseltetett. De magáévá tette a tervet a fel­ügyelő-bizottság is és ennek köszönhető, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium isko­lánk államsegélyét felemelte, amellyel lehetővé vált három főhivatású állás megszervezése. Mégis több évet vett igénybe, míg a tárgyalasok oly mederbe jutottak, hogy 1930-ban meghirdette­tett a pályázat, a három főhivatású állásra. 1930 május 15-én Förstner Tivadar ipar­oktatási kir.. főigazgató elnöklete alatt Msgr. Németh József apátplébános felügyelő-bizottsági elnök vezetésével ült össze a felügyelő-bizottság, hogy a választást megejtse. A bizottság az állásokra egyhangúlag Faragó Adolf matematika-szakos, Láng Károly nyelv-szakos okleveles polgári iskolai tanárokat és Závory Zoltán oki. középiskolai rajztanárt választotta meg az ipariskolához főhivatású minőségben. A rendszeresített állásokhoz fűzött remé­nyek jogosnak bizonyultak, mert azt a munkát, mit eddig 15 — 20 óraadó látott el, most négy főhivatású, sokkal szakszerűbben végzi, mert hisz minden idejüket iskolánknak szentelve, mindent elkövetnek, hogy magukat a különle­ges ipari követelményeknek kiképezzék és így felkészülve, minél többet nyújthassanak a rájuk bizott ifjúságnak. Nagy lendületet vett a rajztanítás, mióta Förstner Tivadar főigazgató úr atyai gondosko­dása révén megjelentek az újabb ipari élettel kapcsolatban levő vezérvonalak. A rendszeres tanításnak és nevelői mun­kának meg van az örvendetes hatása, hogy vá­rosunkban az iparostanoncokat mindenütt meg­becsülik és joggal állíthatjuk, hogy úgy az iskolában, mint a magánéletben való viselkedé­sük semmivel sem áll mögötte más közép­iskolai tanuló-ifjúságának. Csak az az egyedüli szomorú jelenség, hogy a nehéz gazdasági viszonyok miatt ipa­rosaink mind kevesebb és kevesebb tanulót tartanak és így tanoncaink száma az utolsó években — fájdalom — erős csökkenést mutat. Reméljük azonban, hogy ezen állapot nem fog sokáig tartani és a gazdasági viszonyok fellendültével tanulóink létszáma gyarapodni fog és mindig több és több kiválóan felkészült iparos-ifjút fogunk az életbe kibocsátani Nagy­Magyarország üdvére és boldogulására! A pápai iparostanonciskola felügyelő­bizottságának elnökei 1883-tóí 1933-ig. Anatal Gábor ref. püspök Id. Mantonfalvy Elek ny. törvényszéki elnök Biaráth Ferenc ny. főiskolai tanár Sebestyén Dávid főgimn. tanár Kis Ernő főgimn. tanár Gyurátz Ferenc ág. Íj. ev. püspök Sarudy György főgimn. tanár Herz Dávid ip. isk. igazgató Faragó János főgimn. igazgató Németh József apátplébános Igazgatói í 883-tól 1933-ig. Szelestei Lajos ügyvéd Sebestyén Dávid főgimn. tanár Herz Dávid oki. rajztanár Sinkó Pál oki. rajztanár Klenner József oki. el', isk. tanító HorVáth István oki. tan. képzői tanár Bodolay Jenő oki. rajztanár A tantestület tagjai 1883-tól 1933-ig. Borossay Dávid rk. gimn. tanár K. Kis József ref. gimn. tanár Kis Ernő ref. gimn. tanár Vikár Kálmán ref. gimn. tanár Barabás Jenő ref. gimn. tanár Bella József rk. el. isk. tanító Gál István rk. el. isk. tanító Jílek Ferenc ref. el. isk. ig. Kovácsics Gyula ág. h. ev. tanító Vargha József rk, el. isk. tanító Pfeiffer Mór izr. el. isk. tanító Pintér Gyula rk. el. isk. tanító Proszt Ignác rk. el. isk. tanító Mátz József rk. el. isk. tanító Blau Henrii: polg. isk. igazgató K. Tóth Pál ref. gimn. tornatanár Szutter Dániel ág. h. ev. el. isk. igazgató Józsa Károly áll. tan. képzői rajztanár Cserkuthy Sándor ref. el. isk. tajnító Nagy Pál ág. h. ev. el. isk. tanító Széptóth János rk. el. isk. tanító Buxbaum Lipót izr. el. isk. igazgató Egresits János rk. el. isk. tanító Manheim Ármin cipész-mester Vágó Dezső szabó-mester Gergely Ferenc ref. el. isk. tanító Sándor Pál -ref. gimn. tanár Turner Nándor rk. el. isk. tanító Zsilavy Sándor rk. el. isk. tanító Pados Antal ref. el. isk. tanító Grátzer János rk. el. isk. igazgató Sághi Tamás áll. tan. képzői tanár Buday Lajos áll. tan. képzői tanár Süle Gábor rk. gimn. tornatanár Moravecz Károly ref. gimn. tanár Faragó Adolf oki. polg. isk. tanár Láng Károly oki. polg. isk. tanár Závory Zoltán oki. középisk. rajztanár (Vége.) Aki megfontolja, az Lőwy-íiéS vesz őr, Gr. Tisza L tér 5. KAMELEON. Az állatok a szememre vetik, Hogy kapaszkodom, kúszom, mint a gyik, S becsapnom őket, áhított gyönyör — Nos és az Ember, ki magasba tör? Nyelvem ragadós, nyálkás és harap, Hiszékény rovar rászáll, s ott marad, Ezek csábiinak fogaim falán — Az Ember kiméli társait talán ? Célom a zsákmány és a telt gyomor, Minden mindegy: morál, törvény, nyomor, Fö, hogy jóllakva nyújtózzak az ágon — Nos, hol történik máskép a világon ? Gúnyolnak, hogy a szinem változó, Vörös, fekete, fehér, mint a hó, Vagy rózsaszínű, telve rejtelemmel — Nos és az Ember, hány szinű az Ember? Kiss Menyhért. Színészet* A harmadik színházi hét kiemelkedő ese­ménye volt, hogy Paxy Teri, a társulat ked­velt szubrettprimadonnája betegségéből fel­épülve, szombaton fellépett a »Csipetke« című operettben. A közönség szeretettel fogadta kedvencét, sűrű tapsaival halmozta el, mit ő játékának legjavával viszonzott. Immár tehát teljes a társulat; csak még a teljes számú kö­zönség hiányzik. Vannak esték, .amikor a lá­togatottság miatt nem lehet panasz, ám a legtöbb előadás bevétele nem fedezi a rezsit, amivel a nagy társulat fenntartása jár. A hátra­levő két hétben — reméljük — e tekintetben is javulás áll be, hisz a társulat valóban meg­érdemli ,a pártfogást nívós előadásaival. Az e heti előadások közül külön elisme­réssel kell szótanunk a »Helyíet iaz ifjúság­inak hétfői és keddi előadásáról. Ritkán lá­tunk ilyen szerencsés kézzel megalkotott víg­játékot. Ötleteinek kifogyhatatlansága, a bank­| életben dívó félszegségeket kipellengérező sza­Í tírája, a fonák helyzetek pompás odavetítése, amelyeket egy mindenáron elhelyezkedni akaró merész ifjú teremtett maga körül, a színlap szavaival élve, minduntalan »kacagó-or­kán«-okat váltott ki a hálás közönségből. Ki­váló jellemszinészünk, Kőmíves Sándor, az agyalágyult bankelnök szerepében klasszikus alakítást nyújtott. Egy egész babérerdőt sze­retnők átnyújtani neki. Nem kisebb elismerés illeti Deák Lőrinc igazgatót, aki a vakmerő ifjút ragyogó művészettel és utolérhetetlen bon­homiával személyesítette meg. Általában az előadás a legsikerültebbek közé sorolható. Jövő heti műsor: Szombaton: »Egy csók és más semmk... újdonság, zenés komédia; v\xsárnap d. u. »Csipefke«, este »Sz'abad a csók«, táncos operett; hétfőn d. u. »Sárga; !ilom«, este »Fehérvári huszárok«, táncos ope­rett; kedden: »Mosoly országa« regényes ope­rett, Szedő Miklós operaénekes vendégfellép­tével; szerdán: »Tessék beszállnk, operettrevü­ujdonság; csütörtökön ugyanez. Keress egy pengőst, talalsz egy fényképezőgépet! Keresd az Agfa-bankót! Ez egy különleges, értékes 10 pengős, amelynek sorszámaiban, akár egymás mellett, akár külön-külön két 4-es szám fordul elő. A 44-es szám az Agfa Díj-box készülék gyári száma, amelyet egy benne levő 8 felvételes Agfa-filmmel együtt a szerencsésen megtalált Agfa-bankóért azonnal bevált a „KARCZAGHY" fotószalüzleí, fotólaboratórium Pápa, Kossuth Lajos utca 32. szára.

Next

/
Thumbnails
Contents