Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-05-12 / 19. szám

£ MINDEN SZOMBATON. Tp. Te

k, főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. L Laptulajdonos főszerkesztő: KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Peíőfi-utca 13. szára, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Városi közgyűlés. — 1934 május 5. — Régen volt városunk életében oly fontos közgyűlésünk, mint mult szombaton, amikor a képviselőtestület vízmüvünk tovább fejlesztése érdiekében hozott határozatot., A közgyűlést, melyen á városatyák 2/

3 része jelen volt, Hamuth János polgármester nyitotta meg s áttérve az egyetlen tárgyria, részletesen ismertette vízmüvünk mai állapotáét s a fejlesztésre vonatkozó (lapunkban már közölt) tervet. Kiegészítéséül ennek Geba András műszaki tanácsos előadta a nyomásfokozógépek működése tekintetében több vidéki városban és a fővárosban is szerzett tapaszatalatait. Ezek alapján bátran ajánlhatja a nyomásfokozógép beállítását, mely nagyon hosszú időre eleget fog tenni az egész város vizelletásának. A megindult vitában Kovács Sándor szólalt fel elsőnek, aki szerint a vizmű fejlesztése nem egyetemes érdek és legjobban a földmívesosztályt sujtj'a. Dr. Fehér Dezső a propozíciót teljes egészében elfogadja, csak a fedezeti részt, a vízdíjak tervezett felemelését nem. A vízmű nem lehet jövedelmező vállalat, a kiadások a mai vízdíj, ak mellett is a fogyasztás automatikus növekedésével megtérülnek. Dr. Sulyok Dezső kimutatja, hogy ha a vízdíjak a p. ü. biz. által megállapított nagyon szerény méretben nem emeltetnek, akkor a pótadót kellene emelni, ami érzékenyen sújtaná a vízvezetéket nem élvezőket is. Rámutat ária, hogy a már elfogadott vizdíjszabályzatban a most tervezett díjaknál sokkal magasabbak vannak megállapítva s azért kimondandónak tartja, hogy ha vizdíjszabályzat jóváhagyva visszaérkezik, nem az azokban foglalt, de a most megállapított alacsonyabb díjtételíek maradnak érvényben. Dr. Jílek József dr. Fehér indítványát támogatja, igazságtalannak tartja, hogy azok a vizfogyasztók, akik 100 méteres körzetből hordják a vizet, a mainál több vízdíjat fizessenek, az istállók vízdíjának felemelését is helyteleníti, viszont felhívja a figyelmet ,a kerti csapok pazarló használatára. Dr. Pongrácz József a vizmű áldásáról szól s arról, hogy mi a jó vizet más városokhoz kép'est nagyon olcsón kapjuk. Dr. Hoffnier Sándor aggályát nyilvánította a szabályrendeletváltoztatásnak birtokon kivüli fellebbezés kimondásával történő megváltoztatása iránt, amire a polgármester kijelentette, hogy erre az 1929-es törvény sürgős esetekben módot nyújt. Némi napirendi vita után a képviselőtestület névszerinti szavazással 42 szóval 4 ellenében birtokon kivüli fellebbezés kimondásával elfogadta a polgármester javaslatát, a nyomásfokozógép tervezésével az egész munka ellenőrzésével Zárka Elemért, vízmüvünk tervezőjét megbízta, a polgármestert felhatalmazta a képviselőtestület, ho;gy amíg a munkálatok be nem fejeztetnek, a vizplazarlás meggátlására saját hatáskörében intézkedjék. Rendezzük a Főteret!* Aki figyelemmel kísérte annak idején az egyik legnagyobb papírkereskedés kirakatában közszemlére kitett református templom tervrajzát, örömmel állapíthatta meg, hogy városunk egy szép templommal lesz gazdagabb. Az eredeti rajzon azt is láttuk, hogy a templom körül fennmaradó területen parkot terveznek. Ez a rendezés nemcsak a templom szépségét emeli, hanem gyönyörű látványt nyújt a hozzánk érkező idegeneknek is. A Pápa és Vidéke 1913. évi 23. számában egy közleményem jelent meg, melyben azt fejtegettem, hogy a város szépítő- és utcarendező bizottsága keresse meg gróf Esterházy Pált, az akkori kegyurat, miszerint a kastély kapubejárójától a „tüzesmalom" előtti Nep. SzentJános szoborig a kastély és a várfal közötti részt parkiroztatná, s hogy a várfalat kb. egy méter magasságig lebontva, a fal fölé valami díszesebb vaskerítést állíttatna. Ez a művelet nemcsak a kastélyt emelné ki a rendezetlen lombok közül, hanem a városnak ezt a részét kiemelné a régi jobbágyvilágra emlékeztető rendszerből. Az itt kiképzett virágágyak közepére (a Győri-út felőli részre) idővel elhelyezhető lenne gróf Esterházy Károly volt egri püspök szobra, aki a nagytemplomot építtette. ,

r Ő képeztette ki, több saját ház lebontásával, a mai templomteret. Ezt látszik bizonyítani az a körülmény is, hogy mikor az 189Ü-es években a Kohn cementes és Eisler üveges előtti piactér leszakadt, ott pincére bukkantak. Nem valószínű, hogy az építtető püspök piac céljaira szánta volna a mostani egész teret. Inkább helytálló lehet az a nézet, hogy a környékét akarta megszabadítani a neki nem tetsző épületektől, hogy az „Öregtemplom" ezáltal is jobban kiemelkedjék. Hogy aztán a templomtér, talán nem az ő elgondolásának megfelelően, vásártér lett: valószínű, a kath. egyházközség régi vezetőinek a mulasztása; ha pedig mégis valami hagyományozás, vagy elévülés címén jutott volna a tér a város tulajdonába, akkor a mai egyházközség, élén a minden szépért rajongó apátplebánossal, vegye kezébe az ügyet, hogy a nagytemplom környéke is parkírozva legyen, ehhez nekünk, katholikusoknak is jogunk van. A templom főbejárata elé pedig az alapjában elhibázott, s ritkán szökő kút helyére egy kath. jellegű szobrot kérünk. Az ügyet csak mozgatni kell, megoldása talán nem is olyan nehéz, mint azt sokan képzelik. Merjük reményleni, hogy a képviselőtestület a mai összetételében szintén megszavazná a rendezést, annál inkább, mert református testvéreink a velünk katholikusokkal kötött kölcsönös megegyezés alapján jutottak a * E cikket a szabad véleménynyilvánítás elve alapján azzal a megjegyzéssel közöljük, hogy nem minden tekintetben értünk vele egyet. Az ügyre alkalmilag még visszatérünk. Magyar aszíaíí - magyar porcelánnal díszítsünk! Ezt most lehetővé teszi a világhírű mert garantált ebédlő-, tea- és mokka-készleteket általunk rendkívül olcsó áron hoz forgalomba. 6 személyes ebédlőkészlet már pengőért, 12 személyes összeállításban arányosan olcsó áron. Vételkényszer nélkül tekintse meg mintáinkat! mai, építés alatt álló templomtérhez, épp úgy, mint mi a volt bencés kisgimnázium naggyá fejlesztéséhez. Nincs kizárva, hogy néhány kereskedő akadékoskodni próbál az ellen, hogy a piactér egy része esetleg máshova kerül. Ezeket megnyugtathatjuk a következő, megtörtént tényekkel: a fapiac ezelőtt pár évtizeddel a színháztéren volt; az ószeresek a Kardos-közben; a baromfipiac szintén a plebánia-közben, stb. Ma ezek mind másutt vannak és mégis, aki Pápa bármely részén vásárt áll, a pénzét itt költi el. Egyébként majd a mindenki által agilisnek ismert polgármesterünk segít azon is, hogy a templomtérről kiszoruló piac a kereskedelmi érdekeknek megfelelőleg helyeztessék el. Véleményem szerint erre a célra legalkalmasabbnak kínálkozna az úgynevezett „konyhakert" (a Gróf-út melletti vámnál). Gróf úr már több ízben kimutatta városunk iránti jóakaratát: átengedte a „gyümölcsös"-t, a svájcer-rétet az Erzsébet-város részére, a Tókertet és hogy mennyire kedvelője a szépnek, ezt élénken bizonyítja a strand előtti virágos kert. A nagytemplom-tér rendezésénél fennmaradó kavics, kő, stb. beleférne az új piactérbe, a kastély melleti rész parkírozásánál fennmaradó felesleges ősi televény pedig jó lenne a nagytemplom körül létesítendő virágágyakhoz. Ez nagy költségmegtakarítást jelentene mind a városnak, mind a kath. egyházközségnek. Nagyon kérjük a polgármester urat, vegye kezébe az ügyet és eszközölje ki gróf urunknál e kérdések megoldásához Pápa város részére a további jóindulatot. Cziller Péter. Bélyegkiállítás Pápán. A Pápai Bélyeggyűjtők Egyesülete pünkösd két napján és a rá következő kedden a pápai református főgimnázium rajztermében bélyeg-kiállítást rendez, amelyen nemcsak a helybeli és vidéki egyesületi tagok, hanem több egyesületein kivüli gyűjtő is bemutatja érdekes gyűjteményét a nagyközönségnek. Városunkban még sohasem volt bélyegkiállítás, ezért helyénvaló, hogy ezen első alkalomból a bélyeggyüjtésről megemlékezzünk. A mostani kiállítás célja: a közönséget a bélyeggyüjtés szórakoztató, de mindamellett komoly, tanulságos és hasznos voltáról felvilágosítani, valamint a tájékozatlanokat a bélyeggyűjtésre ránevelni, a gyűjtési kedvet terjeszteni. Mert hiába tagadnók, a legtöbb ember a bélyeggyüjtést valami haszontalan játéknak, időpocsékolásnak, érthetetlen szenve-L délynek, sőt talán ostobaságnak tartja, ami néhány dologtalan, munkakerülő, unatkozó felnőtt ember szórakozására, Vagy éretlen Férfi kai Fi világi m&r ka. ve^et. Egyedárusító SPIEUANN szűcsmester Pápa, Kossuth Lajos utca 5. Kalapokban, sapkákban, rókákban és prémek'oen dús választék.