Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-05-12 / 19. szám

a világ legjobb Egy éveg Igmándi mindig oítho legyen, Gyomrunkon át vezet az egészség utja, hogy ha szükség van rá, gyorsan segíthessen! ha néha elromlik, Igmándi javítja! Figyelem! Az Igmándi keserűvíz kas, három és féJ decis üvegekben is kapható! Aki megfontolja, az gyermekek játékszenvedélyének kielégítésére | alkalmas és sehogy se tudják megérteni, hogy i a bélyeggyüjtés igen komoly, tudományos foglalkozás is lehet, amely kétségtelen szórakoztató erején felül értéket jelentő vagyongyűjtés is és rendszeres munkával és csekély áldozatkészséggel állandóan emelkedő értéket jelent, néha pedig meglepő eredményt is hozhat. Ha azonban látjuk, hogy az egész világon sok millió ember foglalkozik bélyeggyűjtéssel, hogy a legelőkelőbb társadalmi állásban [evő férfiak, államfők, miniszterek, grófok, bírák, magasrangú katonatisztek stb. között is tekintélyes számban találkozunk riagy leiismert gyűjtőkkel, akik értékelni, becsülni iés élvezni tudják azt a tiszta örömöt, amelyet ez a sok tekintetben változatos, kedélyt nemesítő és tanulságos foglalkozás nyújt, akkor talán meggyőzhetjük a kétkedőket, hogy bélyeggyüjtéssel foglalkozni nem megvetendő dolog. A mult vasárnap József főherceg nyitotta meg Budapesten az országos II. jubiláris bélyegkiállítást, amelyen hazánk egész történelme, f.öldrajza és néprajza vonul el a látogatók szeme előtt. A kiállítók között inem restel résztvenni Stockinger osztrák kereskedelmi miniszter sem nagyértékű gyűjteményével és a társadalom minden rétegéből kikerülő kiállítók a legcsaládiasabb egyetakarásban terjesztik itt is a mi csonka, megtépett hazáink jó hirét, mert világszerte sok millió ember olvassa a budapesti bélyegkiállításról szóló jeleintéseket. A Pápai Bélyeggyűjtők Egyesülete is szerény keretekben ezt a célt akarja szolgálni. A kiállítás fényét és előrelátható sikerét biztosítja, hogy dr. Antal Géza püspök a legnagyobb készséggel nemcsak elvállalta a kiállítás fővédmökségét, hanem résztvesz Hollandia és Holland-gyarmatok bélyeggyüjteméInyének egy részével a pápai első bélyegkiállításon, hogy nevének varázsával is támogassa az egyesület törekvését. Hamuth János, városunk polgármestere fogja megnyitni a kiállítást, amelynek Fejes Zsigmond főgimnáziumi igazgató is meleg pártfogója. Ha még felemlítjük, hogy városunk három legkiválóbb bélyegszakiértője: Blau Henrik, dr. Földy József és dr. Rosti József" j a kiállításon népszerű előadásokat fognak tartani, ha figyelembe vesszük a több oldalról felajánlott értékes jutalmakat, amelyeket pártatlan biráló bizottság juttat a legérdemesebb kiállítóknak és végül ha figyelembe vesszük a csekély belépti díjat, előre láthlató, hogy mindenki meg fogja tekinteni a városunkban első izben rendezett, nagyon érdekes és értékes bélyegkiállítást, amelyről részletes felvilágosítást a sokfelé kifüggesztett meghívó plakátok adnak. Lőwy-oéE vesz Győr, Gr. Tisza i. tér 5. U A Pápa városi iparostanonc=iskoIa története. Irta: Bodolay Jenő, az iskola igazgatója. II. Nagyobb átalakulás történt a következő 1893—94. tanévben, amidőn is a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kibocsátotta „Az ipariskolák szervezete" cimű rendeletét. Ezen rendelkezés külön, önálló rajzcsoportokat alkotott szakmák szerint. Nálunk a keresztülvitele roppant nehéz volt, mert csak egy rajzterem állott rendelkezésre. Megoldani csak úgy lehetett, hogy egész vasárnap folyt a rajztanítás, szakmák szerint váltakozva. Az elméleti órák pedig hétköznapokon este tartattak. 1895-ben elhagyta az iskolát Sebestyén Dávid igazgató és helyére Hercz Dávid rajztanárt választották meg, ki ezen tisztségét 25 évig viselte. Hercz Dávid mint igazgató, aki közben az ország majdnem minden hasonló iskoláját meglátogatta, szívvel-lélekkel hozzáfogott az oktatásnak minél intenzivebbé tételéhez. Mivel az analfabéták még mindig sokan voltak, beadvánnyal fordult a városhoz, hogy ezen tanulók részére külön oktatási órát állítsanak be. A város meg is adta és ezen órák ellátását Jílek Ferenc ref. elemi iskolai igazgatóra és 1896—97. évben Blau Henrik akkori izr. elemi iskolai tanítóra bízták. Ugyanekkor megszervezte a ruházati csoport kezdő-osztályát, melyet K, Tóth Pál rajztanfolyamot végzett gimn. tornatanár látott el. Az 1897—98. tanévben párhuzamosítani kellett az előkészítő-osztályt és ezen osztály óráinak ellátására Szutter Dániel ág. h. ev. elemi iskolai igazgató választatott meg. A következő tanévben csak a tantestületben történtek személyi változások. 1900-ban K. Tóth Pál helyére Józsa Károly állami tanítóképzői rajztanár, Varga József halála után pedig az ö óráinak ellátására Cserkuthy Sándor, Széptóth János és Nagy Pál tanítók kaptak megbízást. Cserkuthy Sándornak 1905-ben Pápáról történt elköltözése folytán helyét Buxbaum Lipót tanonciskolái tanfolyamokat végzett izr. elemi iskolai tanítóval töltötték be. Az évek folyamán, amennyiben az iskolai anyagi viszonyai engedték, a szertárakat is gyarapította az igazgatónak mindenre kiterjedő gondossága. Gyarapodott a fizikai szertár, továbbá kőzetgyüjteménnyel a technológiai szertár. Ács- és asztalos szerkezetek, lakatos modellek, lapminták, gipszöntvények szereztettek be a rajztanítás céljaira. A pápai ipariskolai bizottság kebeléből indult ki 1886-ban az első felterjesztés Gyurátz Ferenc ág. h. ev. püspök indítványára a vallásés közoktatásügyi minisztériumhoz a vallásoktatás kötelezővé tételére. 1903-ban létesített az iskola ifjúsági könyvtárat, melyet a tanoncok szorgalmasan használnak. Az 1905—906. tanévben a kőmives iparostanulók száma annyira emelkedett, hogy részükre külön osztályt kellett szervezni heti 16 órákban a téli hónapok alatt. Az 1907—908. tanévben a ruházati iparostanulók osztályában különválasztattak a szabók és cipészek. A szabók szakrajzainak ellátására Vágó Dezső helybeli szabómestert, a cipészek és czizmadiák szakrajztanítására pedig Manheim Ármin helybeli cipészmestert, aki érettségizett és a bécsi cipész-szakrajztanfolyamot végezte, választották meg. Hercz Dávid igazgató páratlan agilitásának köszönhető, hogy az 1908—909.-ik tanévben már arról lehet beszélni, hogy rövid idő alatt önálló iparostanonciskolája lesz Pápa városának, mert a város áldozatkészsége ezen iskola iránt oly nagy, hogy megvette a 300 m

2 telekkel biró Matkovich-féle házat az Annatéren. A tervek el is készültek, úgyhogy a miniszteri jóváhagyás és az építkezési államsegély megérkezése után a következő évben az építkezés is kezdetét vette. Hercz Dávid igazgató által az 1910—11. iskolai évről kiadott értesítőben az új iskoláról a következőket olvashatjuk: „Az 1910—11. iskolai év végével nagy öröm érte iskolánkat, oly öröm, amilyenben csak akkor részesülünk, ha hosszú évek forró óhajtásainak teljesedését, ha vágyódással telt legszebb kívánságunk megvalósulását érjük el. Akinek része volt ily örömben, csakis az értheti meg azon érzést, mely szivemet, lelkemet hatotta át, midőn június 11-én először végeztem hivatalos funkciót, új, manjdnem teljesen kész önálló ipar- és kereskedelmi tanonciskolánk gyönyörű kis palotájában. Az meg fogja érteni azt is, hogy első szavam, hálával telt első fohászom Istenemhez küldtem, megköszönve végtelen jóságát és azt a nagy kegyelmet, hogy 35 évi munkálkodásomnak az iparoktatás terén ilyen szép befejezést engedélyezett." Óriási haladást jelentett ez abban az időben, amikor még talán nem volt város Magyarországban, mely önálló iparostanonc-iskolával dicsekedhetett volna. Az iskolaépület meg lévén, Hercz Dávid igazgató hozzáfog a tanítás teljes szakszerűvé tételéhez. Bizonyára akadt néhány mester, aki el akarta vonni tanoncát az iskolábajárástól, mert az 1912—13-ban kiadott értesítőben felhívást •intéz' a munkaadókhoz, arra kérvén őket, hogy ne azbn legyenek, hogy a tanoncot kivonják az iskolábajárás alól, hanem engedjék oda, mert csak így lehet a szakszerű tanítás révén eredményt elérni. Ebben az évben a tanoncok száma már 478 volt. (Folyt, köv.) Színészet* A színié vad második hete aggasztóan rosszul indult. Három estén tátongott a színház az ürességtől. Változást Jávor Pál, a Vígszínház kiváló tagjának vendégszereplése hozott, aki hétfőn este az »Aranyiíjú«-han lépett fel, amelyet már szépszámú közönség nézett végig. A darab kiválasztását nem mondhatjuk valami szerencsésnek. A bűnügyi történet a vendégművésznek nem igen nyújtott alkalmat tehetsége megcsillogtatására. Megállapíthatjuk azonban, hogy a művész impozáns szép férfi-alak, amilyeneket csak a mozi férfi-sztárjai között láthatunk. Hogy játszani nagyszerűen tud, azt felesleges mondanunk. A »Sárga liliom« revü-operett aztán meghozta a legteljesebb kasszasikert. Kedden, szerdán és csütörtökön táblás ház. A pompás operett, amely szentimentális meséjével, mozgalmas jeleneteivel, kacagtató humorával minduntalan a tetszés zajos megnyilvánulásait provokálta ki a közönségből, azt hisszük, huzamosabb ideig műsoron marad nálunk is, aminthogy a fővárosban egymásután több, mint száz előadást ért meg. Színészeink a legteljesebb elismerést érdemlik meg; szinte versenyre keltek egymással a darab sikerének biztosításáért. De elismerés illeti az igazgatóságot is, amiért a lehetőség határai között méltó keretet igyekezett adni a látványos darabnak és a színészek elsőrendű játékának. Kifogásunk csak a színház ellen lehet. Nincs szellőztető készüléke, s a nyári melegben — különösen ha telve van közönséggel — ia benne való tartózkodás szinte elviselhetetlen. Ezen a bajon mielőbb radikálisan segíteni kell. De soká nem halasztható a színpad, az öltözők megnagyobbítása sem, mert így csak sajnálni tudjuk a színészeket, akiknek a helyszűke miatt sokszor sziszifuszi munkát kell végezniök. Polgármesterünk gyakorlati érzékű ember, hisszük, mire a színészek újból eljönnek hozzánk, már kellemesebb otthonra táplálnák. A jövő heti szinházi műsort itt adjuk; Május 11-én, pénteken: Ember a hid alatt, színmű; május 12-én, szombaton, Paxy Teri primadonna felléptével: Csipétk\e, táncos oplerett; május 13-án, Vasárnap délután olcsó hely árakkal: Drótostót, táncos operett; máijlus 14-én és 15-én, hétfőn és kedden: Heb