Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-04-22 / 16. szám

XXX. évfolyam. 16. szám. Pápa, 1933 április 22. n/vn \ T Tek. Tóth Ferenc Theol. önképzőkör Főiskola. Helyben. MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. L.dptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. (my.) A háború utáni világpolitikának egyik legfontosabb törekvése a biztonság fenntartása. A nagy államok a háborús veszedelem elhárítása érdekében különböző paktumokkal és szerződésekkel igyekeztek már a múltban is megvetni a biztonság alapját, ami végeredményben minden nemzetnek kell, hogy legfőbb törekvése legyen. Az az őszinte irtózat, ami a mai generációt eltölti a háborús gondolattal kapcsolatban, teljesen érthető, mert a lezajlott világháború szörnyű vér- és anyagi áldozattal járt. A biztonság nekünk, magyaroknak is problémánk s nemrégiben Gömbös Gyula miniszterelnök olyan megrázó szavakkal hangoztatta nagyszabású békenyilatkozatában a magyar törekvések irányát, hogy azt bátran tekinthetjük a magyar politika sarokkövének. A világ békés rendjének fenntartása azonban igen sok körülménytől függ. Mindenekelőtt azokat a vérig sértő momentumokat kell kiküszöbölni, amelyek a gyűlölet szellemében megalkotott békeszerződések paragrafusaiban öltöttek testet, de amelyeket éppen a biztonság fenntartása szempontjából nem lehet elismerni olyanoknak, amelyek a népek és nemzetek sorsának egyszersmindenkorra megpecsételői lehetnek. Gömbös Gyula miniszterelnök a húsvéti ünnepek alkalmából a magyar kormány célkitűzéseiről közléseket tett a Telegraphenunion munkatársa előtt, amikor a leszerelés és jogegyenlőség kérdéseinek tárgyalásai során kifejtette a magyar álláspontot, Gömbös Gyula felfogása visszatükrözi az egész magyarság gondolkodását. Amikor a békeszerződések szellemében végrehajtották a leszerelés parancsoló paragrafusait, Európa országai két félre tagozva állottak szemben. Az egyik oldalon helyet foglaltak a győzők s cézári gesztussal diktálták a parancs-békének paragrafusait a másik félnek. Ebben a szellemben hajtották végre a leszerelést is, amiből önként adódott az a tarthatatlan állapot, hogy amig a győztes államok teljes fegyverzetben,, sőt hadfelszerelésben növekedve rendezkedtek be a jövőre nézve, addig a legyőzöttekre, közöttük Magyarországra is, könyörtelenül alkalmazták a leszerelés paragrafusait. Magyarország,, mint békés szándékú állam, egyetlen zokszót sem ejtene amiatt, hogy nem kénytelen a fegyverkezés versenyében súlyos milliókat áldozni hadicélokra, de ha a népek biztonsági I szempontjait tekintjük, tűrhetetlen atmoszférát teremt az a helyzet, hogy szuronyerdők környezetében kényszerülünk szemlélni a külpolitika sakkhuzásait s ugyanekkor a felszerelt népek politikai csalogányai leszerelésről és egyenjogúságról beszélnek. A magyar hivatalos külpolitika nagyon helyesen emlékezteti a győztes államokat a békeszerződések határozmányaira. Mert amikor a háborúban vesztes országokat leszerelésre kényszerítették, — ezt azzal a megjegyzéssel tették, hogy ez a tény csak első lépés az általános leszerelés felé. A leszerelt államok most azt szeretnék tapasztalni, hogy a rajtuk végrehajtott határozmányokat más irányban is érvényesítik. Ma, hogy bizonyos államok részéről újabb biztosítékok követelése merült fel a nemzetközi biztonság tekintetében, Magyarország hűségesen kitartva eredeti álláspontja mellett, nem zárkózik el a népek biztonságának leggondosabb körülbástyázás^ elől, de a leghatározottabban tiltakozna az ellen, ha a biztonság kérdésének rendezését ürügyül akarnák felhasználni a jelenlegi, igazságtalannak tartott állapotok merev megörökítésére. Mussolini és MacDonald római tanácskozása igen bölcsen megtalálta azt az alapot, amelyen haladva, legközelebb lehetne jutni a nemzetek közötti ellentétek végleges kiküszöböléséhez. Ha az a gondolat, amit ez a két nagy államférfiú felvetett, megfelelő fórumok biztosító rendelkezése mellett gyakorlatba megy át, milliárd és milliárd értékű hadiszert takaríthatnak meg a békeszerződésiek kegyelt államai s mégis biztonságosabb jövő előtt állnának úgy ők, mint Európa minden nemzete, — mint a mai külpolitikai légkörben. Miniszterelnökünk igen jól választotta meg a témát, amikor a külföld felé nyilatkozatot tett kormánya s egyben a magyar nemzet gondolkozásáról. Ez a nyilatkozat bizonyára nagymértékben mélyíteni fogja a külföld előtt azt a helyes megítélést, amely a magyar nemzetet a való tényeknek megfelelően a béke és az európai rend legőszintébb és legigazabb hordozójának tünteti fel. A nagy francia forradalom idején három jelszót lobogtatott a demokrácia akkori eszmevilága. Szabadság, egyenlőség, testA magyar nemzeti kultúrának gyönyörű ünnepe volt e héten városunkban, amikor az Országos Ref. Tanáregyesület tartotta itt közgyűlését. Ennek súlyt és jelentőséget nemcsak az arra összejötteknek nagy száma, de főkép az elhangzott előadások és megnyilatkozások adtak, melyek mind a nemzeti egység és a nemzeti jövő nagy és szent ügyét szolgálták. Jelentős volt ez összejövetel városunk szempontjából is, mert a nagy távolságokból hozzánk eljött kedves vendégek túlnyomó része ezúttal először volt nálunk, most ismerte meg városunkat és annak intézményeit s a látottakról és tapasztaltakról őszinte elismeréssel nyilatkozván, emlékét szivükben elvivén, hírét bizonyára terjeszteni és öregbíteni fogják. A vendégek egy része már a keddi korábbi vonatokkal megjött, zöme azonban, élén az elnökséggel, d. u. 3/á 5-kor jött meg. Az érkezőket az állomáson a város nevében dr. Hermann László főjegyző üdvözölte meleg szavakban, melyeket vitéz dr. Bessenyey Lajos : elnök köszönt meg. A rendezőbizottság autó! buszon és autókon gondoskodott a vendégeknek szállásaikra való elszállításáról és egy órával az érkezés után már meg is kezdődtek a szakosztályi tanácskozások. A középiskolai nyelvi és mathematikai szakosztályok főkép tantervi problémákkal foglalkoztak, a tanítóképzői szakosztályban pápai előadó, Lux Lajos tanítónőképző-intézeti tanár tartott értékes előadást a fizikai gyakorlatok meghonosításának kérdéséről, a vallástanítási szakosztályban dr. Budai Gergely előadásával kapcsolatban nagy vita volt a középfokú intézetekben bevezetendő »csendes napok« problémájáról. Este 8 óra után a vendégek a Böröczky-vendéglőben ismerkedésre gyűltek össze, melyen tiszteletükre a pápai vendéglátók közül is számosan, élükön dr. Antal Géza püspökkel, megjelentek. Másnap szerdán már 8 órakor gyűlésezett az egyesült választmány, mely dr. Papp Ferenc főjegyzői és Jakuts István pénztárnoki jelentései alapján részletesen letárgyalta az egyesület szellemi és anyagi ügyeit. Előbbiek közül kiemeljük, hogy az egyesület elkészítette Tökéletes cipő és mindennemű bőrárufestés mechanikailag Ádler divatcipésznél Pápa, Szentlászlóutca 9. szám. vériség jelszava volt a zászlóra irva s ezekkel a gondolatokkal indult világhódító útjára a demokratikus polgári eszmeáramlat. Ma, a világháború után, amikor az emberiség törekvése arra irányul, hogy a gazdaságilag és politikailag szétszórt emberi hadállásokat a munka területeire koncentrálva összeszedje, a biztonság, a leszerelés és a jogegyenlőség elve foglalkoztatja leginkább a nemzetek irányítóit. A fogalmak szépen összecsendülő emberi kívánságokat fejeznek ki, de, sajnos, hosszú esztendőkön át azt kellett tapasztalnunk, hogy szörnyű kakofonia támadt mindannyiszor, ahányszor a fogalmak értelmezésbe kezdtek. Pedig mily egyszerű volna itt is megértésre jutni. Ennek irányát Gömbös Gyula miniszterelnök a kölcsönös őszinteségben és jóakaratban jelölte meg. az új egységes református középiskolai tantervet, az utóbbiaknál pedig, hogy az egyesület mult nyáron nyitotta meg balatonbogiári üdülőtelepét 5 hogy tanárgyermekeket 9000 P-nél nagyobb, összegű ösztöndíjban, illetve segélyben részesített. Fél 10/órakor a ref. templomban istenitisztelet vc^t Nagy Gábor pápai gimn. vallástanár belsoséges fohászával. Utána a közgyűlés tagjai a ref. nőnevelő-intézet dísztermébe vonultak fel, melyet a pápai hatóságok és intézmények kiküldötteivel együtt teljesen megtöltöttek. Nagy érdeklődés mellett fogott bele dr. Bessenyey Lajos elnök megnyitójába. A Madách falankszter jelenetének rajongóiból kiindulva azt fejtegette, hogy a kálvinista iskoláztatás ügye és a tanári munka mindig valami szent rajongásból merítette erejét. Ez munkált akkor, amikor Nagyenyed kollégiumát dúlták fel és tették földönfutóvá, ez építette meg a nagy tűzvész után újra és szebben, hatalma* sabban a debreceni kollégiumot, ez tartotta fenn a pápai iskolát, mikor évtizeken át a kis Adásztevelen volt kénytelen meghúzni magát. És ez a »sacro delrio« fűtötte azokat a tanárokat, kiknek keze alól a magyar közélet és irodalom nagyjai kikerültek s akik ma is ennek lázában égve vezetik az ifjúságot a magyar feltámadás útján. Bessenyey előkelő elokvenciával előadott gyönyörű megnyitója végén üdvözölte a jobbján ülő dr. Antal Géza püspököt, a kormány képviseletében megjelent dr. Bernát Géza min. o. tanácsost, valamint a város, a főiskola, a helybeli egyház, a bencésrend s a többi iskolák és intézmények megjelent képviselőit. Dr. Antal Géza püspök a dunántúli ref. egyházkerület nevében üdvözölvén az egyesületet, mélységes meghatottságot keltve emlékezett meg annak alapító elnökéről,, néhai Dóczi Imréről, majd pedig az elszakított tiz iskolát kereste fel lelkében, melynek tanárai 30 év előtt szintén lelkesedéssel tömörültek az egyesületben s akik ma, ha testben nem is, de lélekben velünk vannak és mindig is velünk maradnak. Dr. Bernát Géza min. o.-tanácsos Hóman Bálint kultuszminiszter üdvözletét tolmácsolta. Dr. Hermann László a hivatalosan távollevő polgármester nevében a kulturális intézményeivel egybeforrott Pápa város nevében köszöntötte az egyesületet. Varga Kálmán főisk. gondnok a főiskola és a nőnevelő nevében szólva a főiskola homlokzatának feliratából: »Istennek, hazának, tudománynak« kiindulva kívánta a tanárságnak, hogy mindig e Országos református tanárgyüíés városunkban. — 1933 április IS—19. —