Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-04-22 / 16. szám

Solc millió ember Sszenvedí gyomor-bajban, Z>e iíi asz I t 09 GyógyQatás háromság jegyében munkálkodjék. Ólé Sándor annak a pápai egyháznak nevében szólt,, melynek karjaiból kinőtt ugyan a 'főiskola,^ de amely ma is egynek érzi magát azzal, ennek jeléül is kívánja templomát a főiskola és nőnevelő-intézet mellé építeni. Németh József az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület üdvözletét tolmácsolva hálával emlékezik vissza pápai diákságára és volt tanáraira. Végül dr. Böhm Dezső az evangélikus tanáregyesület üdvözletét hozva, a testvéries összetartásról szólt, mit mint a kolozsvári ref. kollégium növendéke kétszeres erővel érez. A nagy hatást keltett üdvözlések befejezése után a közgyűlés tárgysorának rendjén dr. Soós Béla debreceni tanítónőképző-intézeti tanár tartott szabad előadást A tanárság belső és külső kritikája cimmel. A cim megmondja az előadás tartalmát, a felsőbb hatóságok, a szülők, a társadalom és a tanítványok részéről. Szellemes és szines fejtegetéseinek konklúziója az volt,, hogy a magyar tanárság jövője a gyermekkel áll vagy bukik, ennek szivét megnyerve érheti el a maga céljait Most dr. Nagy Jenő pápai gimn. tanár tartott igen érdekes. előadást arról, mit tehet a tanárság az elszakított területekkel való kapcsolatok elmélyítése terén. Az eddigi munkába rendszerességet kivan hozni és új módokat, pl. pályatételek kiírását is ajánl az irredentizmus ápolására, dolgozatul kitűzhető témákat. Meggyőződése, hogy fókép az erdélyi és felvidéki magyarság kulturális munkájának megismerése nagyon üdvös volna jövőnk érdekében.. -V Mindkét előadást osztatlan tetszés kisérte, a Nagy Jenő ajánlotta módokat elszakított testvéreinkkel való kapcsolataink elmélyítésére a tanárkarok figyelmébe ajánlták. Dr. Papp Ferenc főjegyző terjesztette be ezután tartalmas főjegyzői jelentését. Jakuts István pedig a pénzügyi helyzetről számolt be. Dr. Kun Sándor központi jegyző a megejtett tisztújítás eredményét közölte, melynek során Pápáról alelnöknek dr. Pongrácz József, jegyzőnek dr. Trócsányi Dezső választattak meg. Még a szakosztályok elnökei tették meg a maguk jelentéseit, ezek során dr. Nagy Miklós szeghalmi igazgató a tantervrevizióval kapcsolatban a természettudományok nagyobb érvényesülése érdekében szólalt fel. A tárgysor befejeztével, ami d. u. 2 óra tájban volt, dr. Bessenyey elnök fejezte ki köszönetét az egyesület tagjainak nem lankadó érdeklődésükért, a pápaiaknak a tapasztalt vendégszeretetért és kérte Isten áldását az egyesület s a tanári karok további munkájára. Két óra után a konviktuson 150 terítékes közebéd volt a közgyűlés tagjainak és Pápa város társadalmának részvételével. A kitűnően sikerült közebéden az első nagyhatású felköszöntőt dr. Antal Géza püspök mondta a kormányzóra, dr. Bessenyey Lajos az egyház és iskola harmonikus együttműködésére ürítette poharát, dr. Pongrácz József dr. Hóman kultuszminisztert éltette, dr. Papp Ferenc alelnök Pápa városát köszöntötte, dr. Hermann László a város díszpolgárát, Antal püspököt éltette, Kónya Sándor a többi tanáregyesületek kiküldötteit köszöntötte fel, Fejes Zsigmond Bessenyey elnököt éltette, dr. Kun Sándor főjegyző a helyi rendező-bizottság vezetőinek fejezte ki hálás köszönetüket, Medgyasszay Vince ehker. főjegyző a megjelent tanárnékat üdvözölte, dr. Bene Kálmán csurgói igazgató Faragó János főigazgatót éltettje, aki viszont az egyesület egyik alapítójáról, S. Szabó Józsefről emlékezett meg. A társaság a legjobb hangulatban d. u. 2—4-ig maradt együtt. Sajnos, a tervezett tapoloafő-farkasgyepüi kirándulás a rossz idő miatt elmaradt. így aztán a résztvevők nagyobb része már a délutáni vonatokkal, maga az elnökség azonban csak másnap reggel — mindnyájan a legjobb benyomásokkal és kedves emlékekkel — utaztak el városunkból. Levél a szerkesztőséghez. • n A Pápai Hirlap Tekintetes Szerkesztőségének Helyben. Tisztelettel kérjük t. Cimet, szíveskedjék jelen sorainkkal a f. hó 15-én nb. lapjában megjelent »Vállalkozók és iparosok« és »Iparosok és a város« cim alatt megjelent cikket kiigazítani, mert ezek nem mindenben felelnek meg a valóságnak és könnyein rosszhiszeműségre adhatnak okot. Építtető hatóságoknak az építési munkák kiadásánál az alvállalkozók követelésének biztosításán kivül arra is kellene vigyázni, hogy a fővállalkozó olyan árat kapjon munkájáért, amiből fizetési kötelezettségének eleget tud tenni és hogy csak olyan munkát kívánjon, amit a vállalati összegből elő is lehet állítani. Legtöbbször közmunkánál a nehézséges fizetés, az állandó utasításokra való várakozás, ebből kifolyólag az építés elhúzódása, a regie növekedése és még számtalan ok az utóbbi időben, sajnos, igen sok vállalkozót hozott abba a helyzetbe, hogy vállalt fizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni. S hogy nb. lapjában megjelent cikk hangja mennyire nem fedi mindenhol teljesen a valóságot és hogy nem mindig csak a fővállalkozó a hibás akkor, mikor nem tud munkájával kijönni, mutatja a bíróság gyakorlata is, mikor nagyon sok esetben megítéli a vállalkozó ilyen cirnen támasztott követelését. Meg vagyunk győződve arról, hogy a mélyen tisztelt Szerkesztő Űr, ha részt vett volna azon a tárgyaláson, amin városunkban a legutolsó nagyobb közmunkát adták ki, a fővállalkozó helyzetét más megvilágításban látta volna. »Iparosok és a város« cim alatt megjelent cikk adatai pedig teljesen tévesek, amenynyiben az Egészségvédő Intézet székházának építése után az Asztalos Iparosok Szövetkezetének a 4072 pengő helyett semmi, Horváth István lakatosmesternek 2040 pengő helyett 1413 pengő, Krausz Lajos bádogosmesternek 1800 pengő helyett 197 peng'ő, Csordós Géza kőfaragómesternek 370 pengő helyett 270 pengő, ifj. Biró József és Jenő szobafestő- és mázoló-mestereknek pedig 347 pengő helyett 304 pengő követelése áll fenn s ezen fennálló követelések quotálisan lesznek kiegyenlítve. Özv. Dattler Szilárdné, Erdős és Szalay és Kummer János pedig nem is végeztek munkát az Egészségvédő Intézet székházának építésénél. A fenti iparosok az anyagbeszerzésért járó összeget minden megkapták. Közülük csupán Csordós Géza és ifj. Bíró József és Jenő alkalmaztak segédeket. Pápa, 1933 április 20-án. Teljes tisztelettel: Ifj. FA MIHÁLY és FIA építőmesterek építőipari és téglagyári vállalata PÁPA. Ifj. Fa Mihály Fa Sándor. * A »Vállalkozók és iparosok« cimü mult heti közleményünkben általánosságban hangoztatott elvi fejtegetéseink konklúzióját a fenti levélből nyert felvilágosítások után is fenntartjuk. Megingathatatlan álláspontunk ma is, hogy meg kell a módját találni íannak, hogy az építkezéseknél alvállalkozóként szereplő iparosok önhibájukon kivül károsodásokat ne szenvedjenek. £r/esí/és. Közöljük igen tisztelt vevőinkkel, hogy pápai fiólcüxletünltet folyó hó 23-án Horthy Miklós Fő-utca 19. ss. házba áttelepítjük. Ünnepélyes megnyitás 24-én, hétfőn kávépróbafőszés keretében. Meinl Gyula Ili. Még csak annyit jegyzünk meg, hogy az , alvállalkozó iparosok neveit és a nekik járó összegeket az ifj. Fa Mihály és Fia cég csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítását kérő kérvényéből irtuk ki. jyj. P. A kéményseprési díjak új megállapítása A súlyos gazdasági helyzet valamint a városok és községek területén lakó szegényebb lakosság érdekeinek védelme indokolttá tették a kéményseprési díjak újból való megállapítását. Ezek a díjak április 1-től a következők: I. csoport. (Csak kéményseprővel végeztethető munkák.) 1. Egy földszintes épület kéményének tisztítása tekintet nélkül a kémény szerkezetére és anyagára 16 f. 2. Minden további épületosztály (emelet) után 6 f. i 3. Az egész éven át rendszeres hasznáj latban levő kéményért (havonta egyszer^ ; évenkint tizenkétszer seperve) íaz 1., illetve | 2. tétel alatti díjak 12-szerese fizetendő. 4. Csak a téli, vagy csak a rtyári félévben 1 rendes használatban lévő kéményért (hatszori ! seprés) az 1., illetve 2. tétel alatti díjak hati szorosa fizetendő. 5. A 'gyakoribb tisztogatást igénylő kéményeknél az 1. és illetve 2. alatti díjak arányos többszöröse fizetendő. 6. Egy új kémény átvizsgálásáért (első tisztítás, lehúzás, legolyózás) 50 f. 7. A kéménytoldalék tisztításáért az első méter után méterenkint 6 f. 8. Füstcsatornák tisztításáért: két betorkolásnál 12 f, minden további betorkolásnál 6 f. II. csoport. A kéményseprő, vagy háztulajdonos, vagy cselédje által is végezhető munkálatok. 1. Takaréktűzhely tisztítása • 1 sütővel vagy sütő nélkül (2 m. hosszúságig a cső is bennfoglaltatik) 20 f. Takaréktűzhely tisztítása 1 sütővel és 1 üsttel vagy 2 sütővel 30 f. Ugyanaz 3 sütővel 40 f. Takaréktűzhely tisztítása nagyobb vendéglőkben, kórházakban, urasági konyhákban 60 f. 2. Kályha (szobafűtésre) tisztítása: beleértve 2 m. hosszú csőtisztítást: kisebb: 20 f, nagyobb 30 f. 3. Fürdőszobakályha tisztítása 30 f. 4. Csak a csövek tisztítása, vagy a 9., 11. t. alatt 2 méteren túl terjedő csövekért méterenkint 6 f. 5. Mosó vagy melegítő katlan tisztítása 30 f. 6. Gyárkémények egyszeri tisztításáért méterenkint 40 f. 7. Cserépkályhák, szárítók, fűtőházi füstforgók, gőzfűtőkazán, gyárüzemü gőzkazán, különleges szerkezetű kályhák és más itt fel nem sorolt fűtő vagy füstvezető szerkezet tisztítása egyesség szerint. i Megjegyezzük, hogy tanyai rendszerű