Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-02-25 / 8. szám
8.- szám. - Ref F, ^ FőÍS k« Z MINDEN SZOMBATON. a i Kö "yvtái EJSfizetési ár negyedévre 2 pc^,.. Telefon. 131. wára. H e'yben. culajdonoc főszerkesztő: KÖRÖS ENDRE. Ugyanakkor, amikor egy álló héten keresztül — s valószínűleg majd még folytatólag is — hangosak voltak és hangosak lesznek nagy és kisantanték sajtóberkei a hirtenbergi ócska puskák zajától, ugyanakkor, mikor a béke és a leszerelés, magyarán: a hatalom és az erőszak jegyében olyan tónusú jegyzékben fordult a francia és az angol kormány az osztrákokhoz, aminő hangon a Fidsi szigetek barbár lakóival tárgyaltak annak idején a gyarmatosítók, pont tehát ugyanezen időpontban a béke és leszerelés szellemét hirdető franciákról és angolokról a lapok kissé eldugottabb részében érdekes hirek voltak olvashatók. A franciáknál kimondta a kamara utján a szienátus is, hogy az egész vonalon érvényesíti a takarékosság elvét, de a hadügyi kiadásoknál csak elvileg, elméletileg cselekszi meg ugyanezt, aminek szimbolikus jeléül 1000, mondd és irdd ezer frankot töröl a milliárdos költségvetésből. A másik békehirdető nagyhatalomról pedig a japán-kínai háborúval kapcsolatban tudjuk meg, hogy fegyver és hadifelszerelő gyárai teljes gőzzel üzemben vannak s csak a clardfurdi telep december óta harminc tankot szállított a japánoknak, folytatólag pedig annyi a munkája, hogy hadseregnyi munkásságát még éjjeli munkára is be kell rendelnie. Kell-e rámutatnunk arra, micsoda kirívó ellentét ez: egyik oldalon bíróként lépni fel az önvédelem legprimitívebb módja ellen, megfosztani a legyőzöttet még halvány lehetőségétől is annak, hogy valaha szembe tudjon szállni állig felfegyverkezett szomszédai ádáz gyűlölködésével, addig a másik oldalon viszont a leszerelés és az általános béke állandó hangoztatása mellett a végletekig fokozni a felszerelés őrületét és ugyanakkor hasznot húzni abból, hogy a gazdagabb és erősebb tartományokat akar elrabolni a szegényebbtől és tehetetlenebbtől. Azt hiszi vájjon Franciaország és Anglia, hogy ezeket a kirívó ellentéteket nincs senki, aki észrevegye? Nem, Nagyon jól tudják a világ urai, hogy ma már semmi nem marad titokban s hogy a kétféle eljárás szembeállítása nekik nem szolgál erkölcsi szempontból különös előnyükre. Ámde amiben viszont biztosak, az, hogy őket, a had és a pénz urait) senki ezért felelősségre vonni nem fogja. Még ha akadna is a Népszövetség nevü alakulatban egy újabb Apponyi, aki az igazságot a szemükbe vágná, soha akár csak erkölcsileg is kompromittáló határozatot nem hozhatna ott senki ellenük, ahol a társaság 9/ 1 0-ed része vagy érdekközösségben vagy anyagi függésben van tőlük. Valóban nekik arra a polcra sikerült felkapaszkodniok, ahol senki hozzájuk nem férhet, senki őket bármilyen egymásnak ellentmondó tettükért felelősségre nem vonhatja. Egyedül saját lelkiismeretük szólalhatna meg, de ilyen ócska és elcsépelt fogalmak ma már ismeretlenek a diplomáciában. Azelőtt sem állt a lelkiismeret valami nagy becsületben, de amióta a nemzetek szövetségét sikerült megalakítani, azóta ennek áldásos működése a lelkiismeret szerepét teljesen feleslegessé tette. Elv íez lett: utánunk az özönvíz, mi azt csináljuk mindig, ami nekünk hasznunkra van! Kiadóhivatalt Petőfi-atca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- ét papirkereskedésében. A tél nyomorúsága. Február vége felé járunk már és még mindig benne vagyunk a tél közepében. Szürke az ég felettünk és szakad a hó, elborítva utcákat, uttestet, el az egész tájat. De frissen pendülnek meg a vidáman sikló szánok csengői és munkanélküliek százai jutnak munkához a hó eltakarítása által. Nincs rossz, amiből jó ne származnék. Al'g van viszont fény, aminek árnyoldala ne lenne. A hosszú és rideg tél bizony erős próbára teszi a szegénységet. Fűtetlen hideg szobában nehezebb kivárni a tavaszodást, mint ha fűtetlen bár a szoba, de elviselhető a hőmérséklete. És mégis azt látjuk, hogy a jobb jövő reményében Isten hitével béketűrően viselik annyian és annyian azokat a megpróbáltatásokat, melyek elszenvedésére kijelöltetett nemzedékünk. Hogy a mi városunkban a tél nyomorúsága évek óta annyira amennyire elviselhetővé vált, abban jelentékeny része van annak a két nagy intézménynek: a dohánygyárnak és a Perutzféle szövő- és fonógyárnak, melynek télen úgy, mint nyáron át is keresethez juttatják túlnyomólag persze női munkásainkat. Bármilyen keserű is az az érzés, ami az apa, vagy férfitestvér szivét eltölti annak láttára, hogy ami kis pénz a házba kerül, azt nem az ő erős kezük, hanem a hitves, vagy nővér keze munkája szerzi meg, a családi közösség szent gondolata eloszlatja ezt a keserűséget és éleszti a reményt arra a boldogabb időre, amikor ismét lesz munka és kereset mindenkinek, aki munkálkodni és keresni akar. Érthető izgalmat keltett azért városunkban mult héten az a hir, amely a dohánygyár megszüntetésének rémét festette elénk. Elgondolni is borzasztó, mi lenne azokból a családokból, melyek ma talán teljesen dohánygyári keresetükre vannak utalva. Az inségegesek, a városi segélyre szorulók száma ez által megkétszereződött volna. Ugyanakkor^ amikor az ínségeseket segíteni tudók száma viszont lényegesen kevesebbedett volna, mert hisz az a. jövedelem, amit a dohánygyáriak! kapnak, nem maguknak a munkásoknak jövedelme, hanem éltető eleme a város iparánaki és kereskedelmének, egész gazdasági vérkeringésének. Mi a magunk részéről a hirt ebben az alakjában tisztára rémlátásnak tartjuk. A közönség felvevő képességének csökkenése nagyon erősen érezteti a maga hatását a dohányáru, főkép a szivar, de a cigaretta és pipadohány fogyasztásában is. Tudunk róla, hogy a dohánygyárak raktárai túlzsúfoltak s a kincstár módot keres arra, hogy kész áruit nagyobb tömegekben s persze olcsóbb áron külföldi piacra dobja, mind ez érthetővé teszi, hogy a munkatermelést immár nem első izben leszállítják, ami természetesen a kereseti öszszegekben fájóan érezteti a maga hatását. Ám mindez semmiképen sem tenné megokolttá és elfogadhatóvá az üzemek teljes beszüntetését. Erről beszélni sem lehet, mert ez nemcsak helyileg jelentelne mérhetetlen csapást, okozna egykönnyen alig jóvátehető felzúdu-* lást és elégedetlenséget, de az állami észszerűség szempontjából sem volna akár csak mint ideiglenes kényszereszköz sem, megnyugtató és elfogadható. A dohánygyárnak Pápán több mint négy évtizedes múltja van és ez a mult átnyúlva a jelenbe is, a maga nemében dicsőségesnek: mondható. A, pápai munkásság megbecsülte azt az áldást, amit számára a vasút mellett: létesült kincstári intézmény jelentett. Kiváló vezetők útmutatása alapján olyan termékeket produkált és produkál ma is, melyek a pápai szivar nevét az egész országban híressé és becsültté tették. Országos érdek, hogy az ország első dohánygyára a jelenlegi mintaszerű vezetés mellett állandóan üzemben maradjon, hogy átgázolván e tél nyomorúságát és kijutva annak a nagy télnek nyomorúságából, mely immár másfél évtized óta fekszi meg hazánkat, újabb, virítóbb életet kezdhessen. TÖ VIS. Gazok közt is te vagy legmegvetettebb. Félve lép át ember, állat feletted. Te pogány fű, te vad, növény-eretnek, talán csak én, egyedül én szeretlek, Mert csak veled kívánatos a rózsa, te adsz nyilalltató erőt a szóba, mitől a szívben gyémántok fogannak s te vagy nemzője büszke vágynak, dalnak. ízt adsz a létnek, mint só a kenyérnek, súlyt az ökölnek, hős tüzet a vérnek, tőled lendül a lélek ég-vívásra, te ösztökélsz, hogy ne tekintsünk hátra, te töltöd meg a földet gyötrelemmel s így válik el, hogy ember-e az ember? Áldott a hegyed, ha szívbe törött is és áldott vagy te a füvek között is, mert te simultál, növények pogánya, koronaként az Isten homlokára. Bódás János. Tűzifa, szén és épületanyag legjutányosabb beszerzési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám: 124. Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utca 3. szám alatt.
