Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-12-23 / 51. szám
Meghűlés, nátha, Tel.: íoo. rekedtség ellen fertőtlenítők, teák, gyógycukorkák Városi Gyógyszertár Fő-utca 8 csinálhat, ha az egyes menetek belső fesfzltávolsága 6.50 métert nem haladja meg. Nem történt jogfosztás a kisebb kőmívesiparosokra nézve sem, mert ezeknek munkaköre változatlanul a mai jogszabályoknak megfelelően volt megállapítva. Amikor a cikkíró azt akarja elhitetni,, hogy a kőmívesmesterek jogait megnyirbálni és megélhetési lehetőségét csökkenteni igyekeznek, Lafontaíne-nek azt a meséjét juttatja eszembe, amikor a farkas a patakviz felső folyásánál állva, az alul levő bárányt azzal vádolta meg, hogy a patak vizét felzavarja és ezért a bárányt el is pusztította. Ugyanez a helyzet a kőmívesmestereknél is. A kőmívejsímesterek is jogfosztást és a munkaalkalmak csökkentését akarják elhitetni a nagyközönséggel csak azért, hogy az építőmesterek rovására jogkiterjesztéshez jussanak. (Vége a következő számban.) Fa Mihály építőmester, a pápai építőmesterek szövetkezetének elnöke. „Mezőgazdaságunk megszervezése és a mezőgazdasági kamarák.'* — Kiss Elemér tanulmánya. — Kiss Elemér, a Kaposvárott székelő Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara magytevékenységű igazgatója fenti címmel egy nagyobb tanulmányt adott ki. Szerzőt, néhai Kis József ref. esperes fiát és a kollégium volt kitűnő növendékét szoros kapcsok fűzik városunkhoz. Ez okból, de a szakkörökben általájnos elismerést aratott mű értékességére való tekintettel is érdemesnek találjuk azt a következőkben ismertetni. A munka bevezetése azzal foglalkozik, hogy a földmívelésügyi kormányzatnak hazánkban a háború óta nem állanak ^ olyam( anyagi eszközök rendelkezésére, amik a nagy világversenyben kimondott mezőgazdasági államunkban szükségesek lennének. Főként ezért, részben pedig más okokból nem kerültünk eddig a mezőgazdasági kultúrállamok élcsoportjába. Hogy nagyobb léptekkel juthassunk előre, ehhez az anyagi eszközökön kivül a társadalmi munka nagyobb igénybevételére és tervszerűségére, szervezettségére van szükség. Ezt a szervezettséget, tervszerűséget mezőgazdaságunkba az 1920. évi XVIII. tc. által alakított mezőgazdasági érdekvédelmi szervezeten keresztül lehet legmegfelelőbben bevinni. A mezőgazdasági kamarai szervezet azért alkalmas ennek a munkának az elvégzésére, mert a községekig lenyúló tagozatával és a földmunkástól a nagybirtokosig mindenkit egybefoglaló rendszerével tökéletes keretet nyújt az annyit hangoztatott egységes gazdafront kiépítésére. Hogy a szervezet az eddig eltelt 12 év alatt nem tudta ezt az egységet még megteremteni, annak az akadályait részletesen felsorolja a munka, majd megjelöli (azokat a főbb irányelveket, amelyek figjyelembeveendők a jövő akadálytalan munka szempontjából és pedig: a közép- és nagybirtokosság nagyobb részvétele a szervezetben, a földmívelésügyi igazgatás decentralizálása, megfelelő hatáskörök biztosítás^a,, a Gazdasági Egyesületekkel való szoros együttműködés kiépítése, a mezőgazdasági bizottságok munkábaállítása, kamarai külső tisztviselők alkalmazása és a kamarák anyagi helyzetének rendezése. A »Szervezés« című fejezet főként a gazdakörök alakításával, azok gyakorlati működésével és a falu társadalmi, gazdasági és kultúrális életének gyakorlati megszervezésével foglalkozik. A termelés megszervezésére áttérve, szerzőnek felfogása az, hogy nem annyira új elméleteket kell a termelés megszervezésíénél felállítani, mint inkább termelésünknek már megállapított kirivó hibáit kell tervszerű, erőteljes gyakorlati munkával kiküszöbölni. Érdekes párhuzamot von a szerző termelésünk és a külföldi mezőgazdasági kultúrállamok termelése között, majd meggyőző erővel mutat reá egyrészt arra, hogy mik a hibák, másrészt, hogy lehet a mai viszonyok között is nagy áldozatok nélkül, egyszerű eszközökkel kiküszöbölni ezen hibákat, amivel azután rengeteg érték lesz előállítható, illetve megmenthető mezőgazdaságunkban. Részletesen foglalkozik a munka a gyümölcs-, szőllő-, bor- és kertgazdaságunk kérdéseivel, a külföldön különösein nagy elterjedtségnek örvendő termelési és kísérleti körzetek kérdésével, mintagazdaságok létesítésével §tb. Nagy fejezet foglalkozik a mezőgazdasági értékesítés nehéz problémájával. Ennek keretében a márkázás, a nálunk eddig teljesen elhanyagolt megfelelő csomagolás, katonák és egyéb közintézmények ellátása, a külföldi agrártermékek kiszorítása, a külföldi nyaralás és a vásározások csökkentése, az ártudósítás és piaci kutatás stb. kérdéseinek gyakorlati vonatkozásaival. Talán a legrészletesebb fejezet az egész: munkában a »Szakoktatás« című fejezet, amelynek a számadataiból szinte döbbentő kép tárul elénk arról, hogy a külföldi államokhoz viszonyítva, nálunk aránylag milyen keveset áldoz az állam a mezőgazdasági szakoktatás kérdésére és mennyire csak a földmívelésügyi minisztérium ügyszeretetének köszönhető, hogy a mostoha anyagi elbánás elleinére az a kevés mezőgazdasági szakoktatásügyi és kisérletügyi intézményünk, ami van, annyira mintaszerű. Územstatisztika és tanácsadás címen Juhos Lajos keszthelyi gazd. akad. tanárnak egy önálló tanulmánya van a munkába beillesztve, amely ennek a külföldön olyan nagy elterjedtséget vett tudományágnak magyarországi megszervezését teljes szakszerűséggel tárgyalja. j A kamarai szervezet hatáskörébe utalt mezőgazdasági munkáskérdés gyakorlati, időszerű problémáival is behatóan foglalkozik a tanulmány, legsürgősebb teendőknek a muinkáskataszter felvételét, földbérleti lehetőségek megteremtését, munkásszövetkezetek létesítését, háziipar-, apró háziállatok tenyésztésének bevezetését, munkásközvetítés, munkástudósítás, munkaversenyek, munkatechnika, munkásjutalmazások kérdésének rendezését jelölve meg, mint amelyek megoldásánál a kamarai munkásság ismét nem nélkülözhető. A munka befejező része rámutat arra, j hogy csakis »legfelsőbb, egysféges irányítás meliett meginduló egységes társadalmi erőkön j alapuló, katonás renddel és pontossággal ke- \ resztülvitt, ütemes, átfogó szervezeti munka j hozhat érdemleges eredményeket«. Ez a tervszerű munka fogja visszaadni az emberekbe a hitet anyagi előrehaladásuk iránt. Ugyancsak a befejező rész tárgyalja azt, hogy csak a mezőgazdaság tervszerű megszervezése az egyedüli módja annak, hogy képzett fiatalságunk nagy tömegei termelői munkakörben helyezkedjenek el. Ehhez a tervszerű munkához azonban — habár szerény — anyagi megsegítésre is van szükség, amit a munka szerzője ma a legéletbevágóbb nemzeti érdeknek tart. A 160 oldalas szép kiállítású könyv ugyan elsősorban szakembereknek készült, de részben a mindenkit érdeklő fontos gazdasági problémák, részben pedig az anyagot átszövő statisztikai adatok nem kimondott szakemberek részére is érdekessé teszik a munkát, amelynek legnagyobb érdeme, hogy teljesen gyakorlatias alapon tárgyalja ezeket a nemzet életébe vágó nagy kérdéseket. (Auké&aUr éő Tökéletes vétel, abszolút szelektivitás, kristálytiszta hang jellemzi a Superolimpikon-t TELEFONGYÁR R. T. Tüz az árok-utcai fatelepen. Megjegyzések a tüzeset alkalmából. Az Árok-utcában levő Grünwald-féle fatelep raktárában vasárnap délután fél -négy óra tájban tűz ütött ki. A tűzoltók szirénájának felsikoltására óriási közönség sereglett össze a veszedelem színhelyén, amely borzadva szemlélte a magasba feltörő lángok pusztítását. Csakhamar megjelentek motorfecskendőjükkel a tűzoltók is, és derekasan hozzáláttak a tűz lokalizálásához, amely jó két órai megfeszített munka után sikerült is nekik. A derékszögű, mintegy negyven méter hosszúságú épület úgyszólván teljesen a lángok martalékává l^tt, ugyanerre a sorsra jutott nagy részben a raktárban levő különböző faanyag is. A kár mintegy 10.000 pengő. Elképzelhetetlenül nagyobb lett volna azonban a baj, ha a telep többi épületének tetőzetét és a szomszédos házak tetejét fél méteres hó nem borítja, arra pedig igazán gondolni sem jó, hogy mi történt volna akkor, ha a tűz két órával később üt ki, amikor az égő épülettel szemben, hat-hét méternyi távolságban levő evangélikus tanácsteremben már kezdetét vette volna a gyermek-előadás, ami esti 6 órára volt jelezve. Micsoda pánik, zűrzavar keletkezett volna az egybesereglett gyermekek és szülők körében, amikor a lángok úgyszólván az emeletes tanácsterem falait nyaldosták. Évekkel ezelőtt tanácsoltuk már, hogy telepítsék ki a város belterületéről a tűzveszélyes telepeket, üzemeket, hivatkoztunk a most veszedelemben forgott fatelepre is, de felszólalásunknak mindössze az lett az eredménye, hogy a helyszíni tűzbiztonsági szemle kapcsán elrendelték, hogy a teleptulajdonos köteles a telep közepén egy tűzcsapot felállítani. Ezzel altatták el a lelkiismeret szavát, amely nem szűnt meg figyelmeztetni^ akiket illet, hogy nem jó a tűzzel játszani s a város közönségét valami bekövetkezhető katasztrófának kitenni. Hát helyes az, tűrhető tovább az, hogy a város közepén, iskola szomszédságában^ majd a Jókai-útra gondolva kórház közvet}-< len közelében faraktárak álljanak fenn? Ki vállalja ezekért a felelősséget? Pláne mikor MiodemraesMLÜ tüzelőanyago megbírható és líányos feeí^rer^ésI forrása Rauscher és Bodó cégnél Pápa, Oyöri~iií Üö. (Uradalmi fadepó.) — Telefon: 124.