Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-12-23 / 51. szám

Meghűlés, nátha, Tel.: íoo. rekedtség ellen fertőtlenítők, teák, gyógycukorkák Városi Gyógyszertár Fő-utca 8 csinálhat, ha az egyes menetek belső fesfzl­távolsága 6.50 métert nem haladja meg. Nem történt jogfosztás a kisebb kőmí­vesiparosokra nézve sem, mert ezeknek mun­kaköre változatlanul a mai jogszabályoknak megfelelően volt megállapítva. Amikor a cikkíró azt akarja elhitetni,, hogy a kőmívesmesterek jogait megnyirbálni és megélhetési lehetőségét csökkenteni igye­keznek, Lafontaíne-nek azt a meséjét juttatja eszembe, amikor a farkas a patakviz felső folyásánál állva, az alul levő bárányt azzal vá­dolta meg, hogy a patak vizét felzavarja és ezért a bárányt el is pusztította. Ugyanez a helyzet a kőmívesmestereknél is. A kőmívejsí­mesterek is jogfosztást és a munkaalkalmak csökkentését akarják elhitetni a nagyközön­séggel csak azért, hogy az építőmesterek ro­vására jogkiterjesztéshez jussanak. (Vége a következő számban.) Fa Mihály építőmester, a pápai építőmesterek szövetkezetének elnöke. „Mezőgazdaságunk megszervezése és a mezőgazdasági kamarák.'* — Kiss Elemér tanulmánya. — Kiss Elemér, a Kaposvárott székelő Alsó­dunántúli Mezőgazdasági Kamara magytevé­kenységű igazgatója fenti címmel egy na­gyobb tanulmányt adott ki. Szerzőt, néhai Kis József ref. esperes fiát és a kollégium volt kitűnő növendékét szoros kapcsok fűzik váro­sunkhoz. Ez okból, de a szakkörökben általáj­nos elismerést aratott mű értékességére való tekintettel is érdemesnek találjuk azt a követ­kezőkben ismertetni. A munka bevezetése azzal foglalkozik, hogy a földmívelésügyi kormányzatnak ha­zánkban a háború óta nem állanak ^ olyam( anyagi eszközök rendelkezésére, amik a nagy világversenyben kimondott mezőgazdasági ál­lamunkban szükségesek lennének. Főként ezért, részben pedig más okokból nem ke­rültünk eddig a mezőgazdasági kultúrállamok élcsoportjába. Hogy nagyobb léptekkel jut­hassunk előre, ehhez az anyagi eszközökön kivül a társadalmi munka nagyobb igénybe­vételére és tervszerűségére, szervezettségére van szükség. Ezt a szervezettséget, tervszerűséget me­zőgazdaságunkba az 1920. évi XVIII. tc. ál­tal alakított mezőgazdasági érdekvédelmi szer­vezeten keresztül lehet legmegfelelőbben be­vinni. A mezőgazdasági kamarai szervezet azért alkalmas ennek a munkának az elvégzé­sére, mert a községekig lenyúló tagozatával és a földmunkástól a nagybirtokosig mindenkit egybefoglaló rendszerével tökéletes keretet nyújt az annyit hangoztatott egységes gazda­front kiépítésére. Hogy a szervezet az eddig eltelt 12 év alatt nem tudta ezt az egységet még megteremteni, annak az akadályait rész­letesen felsorolja a munka, majd megjelöli (azokat a főbb irányelveket, amelyek figjye­lembeveendők a jövő akadálytalan munka szempontjából és pedig: a közép- és nagy­birtokosság nagyobb részvétele a szervezet­ben, a földmívelésügyi igazgatás decentrali­zálása, megfelelő hatáskörök biztosítás^a,, a Gazdasági Egyesületekkel való szoros együtt­működés kiépítése, a mezőgazdasági bizottsá­gok munkábaállítása, kamarai külső tisztvise­lők alkalmazása és a kamarák anyagi helyze­tének rendezése. A »Szervezés« című fejezet főként a gaz­dakörök alakításával, azok gyakorlati műkö­désével és a falu társadalmi, gazdasági és kul­túrális életének gyakorlati megszervezésével foglalkozik. A termelés megszervezésére áttérve, szer­zőnek felfogása az, hogy nem annyira új el­méleteket kell a termelés megszervezésíénél felállítani, mint inkább termelésünknek már megállapított kirivó hibáit kell tervszerű, erő­teljes gyakorlati munkával kiküszöbölni. Ér­dekes párhuzamot von a szerző termelésünk és a külföldi mezőgazdasági kultúrállamok termelése között, majd meggyőző erővel mu­tat reá egyrészt arra, hogy mik a hibák, más­részt, hogy lehet a mai viszonyok között is nagy áldozatok nélkül, egyszerű eszközökkel kiküszöbölni ezen hibákat, amivel azután ren­geteg érték lesz előállítható, illetve meg­menthető mezőgazdaságunkban. Részletesen foglalkozik a munka a gyü­mölcs-, szőllő-, bor- és kertgazdaságunk kér­déseivel, a külföldön különösein nagy elter­jedtségnek örvendő termelési és kísérleti kör­zetek kérdésével, mintagazdaságok létesítésé­vel §tb. Nagy fejezet foglalkozik a mezőgazdasági értékesítés nehéz problémájával. Ennek kere­tében a márkázás, a nálunk eddig teljesen el­hanyagolt megfelelő csomagolás, katonák és egyéb közintézmények ellátása, a külföldi ag­rártermékek kiszorítása, a külföldi nyaralás és a vásározások csökkentése, az ártudósítás és piaci kutatás stb. kérdéseinek gyakorlati vo­natkozásaival. Talán a legrészletesebb fejezet az egész: munkában a »Szakoktatás« című fejezet, amely­nek a számadataiból szinte döbbentő kép tárul elénk arról, hogy a külföldi államokhoz viszo­nyítva, nálunk aránylag milyen keveset áldoz az állam a mezőgazdasági szakoktatás kérdé­sére és mennyire csak a földmívelésügyi mi­nisztérium ügyszeretetének köszönhető, hogy a mostoha anyagi elbánás elleinére az a ke­vés mezőgazdasági szakoktatásügyi és kisér­letügyi intézményünk, ami van, annyira minta­szerű. Územstatisztika és tanácsadás címen Ju­hos Lajos keszthelyi gazd. akad. tanárnak egy önálló tanulmánya van a munkába beillesztve, amely ennek a külföldön olyan nagy elter­jedtséget vett tudományágnak magyarországi megszervezését teljes szakszerűséggel tár­gyalja. j A kamarai szervezet hatáskörébe utalt mezőgazdasági munkáskérdés gyakorlati, idő­szerű problémáival is behatóan foglalkozik a tanulmány, legsürgősebb teendőknek a muin­káskataszter felvételét, földbérleti lehetőségek megteremtését, munkásszövetkezetek létesíté­sét, háziipar-, apró háziállatok tenyésztésének bevezetését, munkásközvetítés, munkástudósí­tás, munkaversenyek, munkatechnika, munkás­jutalmazások kérdésének rendezését jelölve meg, mint amelyek megoldásánál a kamarai munkásság ismét nem nélkülözhető. A munka befejező része rámutat arra, j hogy csakis »legfelsőbb, egysféges irányítás meliett meginduló egységes társadalmi erőkön j alapuló, katonás renddel és pontossággal ke- \ resztülvitt, ütemes, átfogó szervezeti munka j hozhat érdemleges eredményeket«. Ez a terv­szerű munka fogja visszaadni az emberekbe a hitet anyagi előrehaladásuk iránt. Ugyan­csak a befejező rész tárgyalja azt, hogy csak a mezőgazdaság tervszerű megszervezése az egyedüli módja annak, hogy képzett fiatalsá­gunk nagy tömegei termelői munkakörben he­lyezkedjenek el. Ehhez a tervszerű munkához azonban — habár szerény — anyagi megsegí­tésre is van szükség, amit a munka szerzője ma a legéletbevágóbb nemzeti érdeknek tart. A 160 oldalas szép kiállítású könyv ugyan elsősorban szakembereknek készült, de részben a mindenkit érdeklő fontos gazdasági problémák, részben pedig az anyagot átszövő statisztikai adatok nem kimondott szakembe­rek részére is érdekessé teszik a munkát, amelynek legnagyobb érdeme, hogy teljesen gyakorlatias alapon tárgyalja ezeket a nemzet életébe vágó nagy kérdéseket. (Auké&aUr éő Tökéletes vétel, abszolút szelektivitás, kristálytiszta hang jellemzi a Superolimpikon-t TELEFONGYÁR R. T. Tüz az árok-utcai fatelepen. Megjegyzések a tüzeset alkalmából. Az Árok-utcában levő Grünwald-féle fa­telep raktárában vasárnap délután fél -négy óra tájban tűz ütött ki. A tűzoltók szirénájá­nak felsikoltására óriási közönség sereglett össze a veszedelem színhelyén, amely bor­zadva szemlélte a magasba feltörő lángok pusztítását. Csakhamar megjelentek motor­fecskendőjükkel a tűzoltók is, és derekasan hozzáláttak a tűz lokalizálásához, amely jó két órai megfeszített munka után sikerült is nekik. A derékszögű, mintegy negyven méter hosszúságú épület úgyszólván teljesen a lán­gok martalékává l^tt, ugyanerre a sorsra ju­tott nagy részben a raktárban levő különböző faanyag is. A kár mintegy 10.000 pengő. Elképzelhetetlenül nagyobb lett volna azonban a baj, ha a telep többi épületének tetőzetét és a szomszédos házak tetejét fél méteres hó nem borítja, arra pedig igazán gondolni sem jó, hogy mi történt volna ak­kor, ha a tűz két órával később üt ki, amikor az égő épülettel szemben, hat-hét méternyi távolságban levő evangélikus tanácsteremben már kezdetét vette volna a gyermek-előadás, ami esti 6 órára volt jelezve. Micsoda pánik, zűrzavar keletkezett volna az egybesereglett gyermekek és szülők körében, amikor a lán­gok úgyszólván az emeletes tanácsterem fa­lait nyaldosták. Évekkel ezelőtt tanácsoltuk már, hogy te­lepítsék ki a város belterületéről a tűzveszé­lyes telepeket, üzemeket, hivatkoztunk a most veszedelemben forgott fatelepre is, de fel­szólalásunknak mindössze az lett az ered­ménye, hogy a helyszíni tűzbiztonsági szemle kapcsán elrendelték, hogy a teleptulajdonos köteles a telep közepén egy tűzcsapot fel­állítani. Ezzel altatták el a lelkiismeret sza­vát, amely nem szűnt meg figyelmeztetni^ akiket illet, hogy nem jó a tűzzel játszani s a város közönségét valami bekövetkezhető ka­tasztrófának kitenni. Hát helyes az, tűrhető tovább az, hogy a város közepén, iskola szomszédságában^ majd a Jókai-útra gondolva kórház közvet}-< len közelében faraktárak álljanak fenn? Ki vállalja ezekért a felelősséget? Pláne mikor MiodemraesMLÜ tüzelőanyago megbírható és líányos feeí^rer^ésI forrása Rauscher és Bodó cégnél Pápa, Oyöri~iií Üö. (Uradalmi fadepó.) — Telefon: 124.

Next

/
Thumbnails
Contents