Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-12-23 / 51. szám

Gyomrunkon út vezet Az egészség útja, Ha néha elromlik B « ! i javítja. Igmándi Miska AfeínlJcoi^é nélkül nincs dasági egyesületnek és a Nemzeti Múzeum arcképcsarnokának részvényese lett. Magyar művészeknek állandóan nyújtott anyagi segítséget s Rózsavölgyi Márkus és Maszák Hugó egy-egy szerzeményét hálából a Pápai Kaszinónak ajánlotta. Támogatta a pesti műkiállításokat. Sőt az ország határán is túlért keze, segélyezte a bécsi műkiállítást. A Pápai Kaszinó ezeket a pompás eredményeket olyan emberek munkájával érte el, akik a Kaszinót elsősorban nem szórakozó helynek, hanem munkatérnek tekintették. Dolgoztak a haladásért és ebbe a munkába a legfiatalabb generációt is bevonták: a diákemberek ingyen látogathatták a Kaszinó helyiségeit. Munkában, nehéz napokkal, sőt elnyomással küzdve eljutott alapításának évszázados fordulójához. De a mai Kaszinó már nem a 100 év előtti. A Kaszinó képe 100 év alatt megváltozott. A Kaszinó ma ipkább kellemes klub és kedélyes otthona a pápai uraknak, mint a kultúra, művészetek, vagy a haladás támogatója. Igaz ugyan, hogy 100 esztendő alatt a város képe, élete is sokat változott,' s olyan feladatok elvégzése, amelyek abban az időben egyedül a Kaszinó vállaira nehezedtek, ma egy sereg kultúr-, jótékonysági meg más egyesület munkaprogrammja között oszlik meg. Másrészről méltánytalanság volna olyan megmozdulásokról tudomást nem venni, amelyek éppen az utóbbi időben történtek a Kaszinó részéről. (Revíziós mozgalom.) Mégis meg kell állapítani, hogy az a tervszerű tevékenység, amely a haladást, a nemzeti vagy városi kultúra fejlesztésére törekednék, hiányzik. De ezért nem vádolható senki sem hanyagsággal vagy rosszhiszeműséggel. Ez az állapot nem egy ember, nem egy vezetőség hibája, még csak nem is egy generációé. Ez száz esztendő eredménye és minden emberi M&m jmmi, É í / - - Mm$m/ legyen az ajándék szép, praktikus és olcsó, hogy öröme legyen annak, aki kapja, de az is örüljön, aki adja. A nagy karácsonyi vá sár m eg kezdődött. Kirakataimban II Hü . ijpra

a leszállított árucikkek nagyrésze már megtekinthető. rövidáru, úri és tiői divatáruháza Telefon: 174. utca ©. intézmény sorsa. Kifejlődött úgy, hogy a Kaszinó életének megszabott irányától mindig eltért egy kissé s a kitűzött célból mindig kevesebbet valósított meg. És ehhez hozzájárult az, hogy az egymásután keletkező egyesületek mindegyike elvett valamit a Kaszinó programmjáből; leemelt valamit a Kaszinó megterhelt vállairól. Végül is a nagyszerű eszme elhomályosodott, s a Kaszinó kettős hivatásából úgyszólván csak az egyik maradt meg: lett társaskör, klub, szórakozóhely. Megváltozott a Kaszinó képe abban is, hogy a fiatalabb nemzedék elidegenedett a Kaszinótól. A vezetők természetszerűleg mindig az idősebbek voltak, a fiatalabbak mindjobban kevesebb közösséget éreztek az öregebb korosztállyal és ki tudja még milyen okok következményeként lassanként elhidegedtek, végül is teljesen kiszorultak. A Pápai Kaszinó képe ennyiben változott meg. Ma tehát, amikor fennállásának centenáriumát üli, Széchenyi szellemét idézem, azzal a kívánsággal, hogy írja ismét homlokára Széchenyi eszméit és azzal a reménnyel, hogy a jubileum a Kaszinó újjászületését is eredményezi — az ő szellemében. Legyen ismét a nemzeti és városi haladás apostola. És ez joggal remélhető most, amikor az élen olyan kitűnő vezetőség áll. De ehhez át kell alakulnia, friss szellemre, új, illetőleg az eredeti célkitűzésekre van szükség. Ehhez a feladathoz pedig a fiatalság belekapcsolása is szükséges. A fiatalság bevezetésére a Kaszinó részéről már megindultak az örvendetes kezdő j lépések. De ez még nem elég, vonuljon be , tömegesebben városunk fiatalsága a Pápai j Kaszinóba. E/ a fiatalság frissieséget, új le- [ vegőt, mozgékony szellemet, munkakedvet és j munkát fog jelenteni. De ez a fiatalság ne i I ünnep csak a plüss fotőjök, kártyaasztalok otthonának tekintse a Kaszinót, hanem a város és nemzet fejlődésének, kultúrája kimélyítésének munkahelyéül. S ha ez a fiatalság föl tudja fogni feladatát és az idősebb generációval karöltve ismét a haladást tűzi ki jelszavául, akkor visszatért Széchenyi szelleméhez, s ez esetben nem csak jogot, hanem kötelességet is nyer újabb 100 esztendőre. Legyen tehát a Pápai Kaszinó ismét a haladás,, a kultúra őre. Erre Széchenyi szelleme kötelez. Horváth Eíek. Nem csorbítják meg a kőmivesmesterek jogait. A »Pápai Hirlap« november 25-iki számában »Ne csorbítsák meg a kőmívesmesterek jogaik cím alatt hosszabb cikk jelent meg, amely a kérdéssel ismeretlen közönséggel azt igyekszik elhitetni, hogy az új építőipari törvény a kőmívesmesterek jogait meg akarja csonkítani és a kőmívesmesterek, kőmívesiparosok, sőt az építőiparral kapcsolatos többi iparosokat is megélhetésükben korlátozni fogja. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a cikkíró vagy tájékozatlan a fennálló építőipari jogszokások és az új építőipari törvény tekintetében, vagy pedig tendenciózusan akarja beállítani a kérdést, de az sincs kizárva, hogy mindkét eset fennforog. Mindjárt bevezetésében azt állítja, hogy úgy a kőm ívesmesteri kart, mint a kisebb kőmívesiparosokat az elmúlt 50 esztendő alatt többszörös jogfosztás érte a munkakörök szabályozása alkalmával. E lap hasábjain nem lehet kellő részletességgel feltárni az építőipari jogrend szabályozása tekintetében történteket, mindamellett a nagyközönség is Ítéletet mondhat, hogy jogf osztás érte-e a kőm ívesmestereket az idők folyamán, ha összehasonlítjuk a kőmívesmesterek 1884. évben szabályozott és ezidőszerint érvényben levő munkakörét. Áz 1884. évi szabályozás szerint a kőmívesmester egyszerű szerkezetű földszintes lakóházakat és gazdasági épületeket építhetett az ott előforduló összes munkákkal együtt. Hatósági szabályrendelettel azonban az ilyen egyszerű szerkezetű lakóházak építése is kivehető volt a kőm ívesmester hatásköre alól. Ezen megszorítás alapján meg is történt, hogy egyik délmagyarországi város a kőmívesmestert eltiltotta a földszintes házak építésétől. Ezért 1913-ban kiadott és ma is érvényben levő rendelet újból szabályozta a kőmívesmester munkakörét olyképen, hogy a kőmívesmester 15 méter fesztávolságon belül három traktusban építkezhet, ha az egyes menetek belső fesztávola a hat métert meg nem haladja. 4ddig tehát, amig a régi szabályozás szerint kőm ív esmester csak egészen alárendelt egyszerű lakóházakat és gazdasági épületeket építhetett, ma már három traktussal biró földszintes házakat építhet. Tárgyilagos gondolkozással erre a szabályozásra nem lehet azt mondani, hogy a kőm ívesmestereket jogfosztás érte. De n„em akarja az új törvénytervezeí! sem csorbítani a kőmívesmesterek jogát, sőt ellenkezőleg, két irányban is még kiterjesztést javasol ezek részére. A mai jogrend szerint ugyanis kőm ívesmester cs|ak hat méter belső fesztávolságon belül három traktusban építkezhet, amellyel szemben a tervezet ezt a hat métert 6.50 méterre emeli, azt a korlátozást pedig megszünteti, hogy 15 méter fesztávolságon felül építhessen csak. A 6.50 méteres fesztávolságot a kőmíveslímester akárhányszor egymásmellé rakhatja és így a jövőben — ha a javaslat törvényerőre emelkedik — igen nagy terjedelmű gyárépítkezéseket