Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-09-09 / 36. szám

60 éven túl is Élhetsz még sok évet, Csak vízzel Rendezd emésztésed! Igmándi Miska József az árammérő órák bérének emelését helyteleníti, ami ,a fogyasztás csökkentésére vezethet. A polgármester kijelentette, hogy a díjak emelése a szociális szempont figye­lembevételével történt, ha ezt nem tették volna, a pótadót kellene 2o/ 0-kal emelni. A mozgófénykép-szinház ügyeinek tárgya­lása során tudomásul vették, hogy az igazgató havi fizetése 30 P, bruttó haszonrészesedése helyett 5o/o«os nettó haszonrészesedésben fog részesülni. A fizetéscsökkentésre nézve elfo­gadták dr. Fehér abbeli javaslatát, hogy az ne okt. l-jén, hanem jan. l-jén kezdődjék. A többi tételeknél dr. Fehér a nyugdíj­alap nagyobb dotálását sürgette, amit a pol­gármester a lehetőséghez képest megígért. Nánik Pál az iránt érdeklődik, hogy a feleke­zeti segély felosztása minő kulcs alapján tör­ténik. A polgármester utána néz s aztán ad fel­világosítást. Németh József az Anna-templom reparálását kéri. E célra 500 P-t fel is vesznek a költségvetésbe. A költségvetés részleteinek letárgyalása után az általános kereseti adó kulcsát újra 5o/o-ban, a pótadót ezzel szemben 51 o/ 0-ban állapították meg. Hétfői közgyűlés már 1/ 46-ra véget ért. á Pápai Leányegyesölet jubileuma. — Színházi ünnepély az ötvenedik év­forduló alkalmából. — A fennállásának félszázados évfordulójá­hoz eljutott, kultúrális életünkben jelentékeny szerepet vivő Pápai Leányegyesület hétfőn este a Jókai mozi-színházban méltó keretek között ünnepelte meg a fontos évfordulót. A nagy befogadó-képességű színházat zsú­folásig megtöltötte ez alkalomra a közönség, ezzel is dokumentálván, hogy a jubiláló egye­sület munkásságát, elért sikereit kellőleg mél­tányolja. Az egyesület a maga körében bizonyára megfelelő módon jegyezte fel jegyzőköny­vének lapjaira a küzdelmes, de annál dicsősé­gesebb mult határkövét jelző ötven esztendő­inek kulturális jelentőségét, — ám a ínyilvános­Miért becses a magyarnak az EXCELSIOR HARISNYA Mert dicsén a H magyar ipar fej­lettségét és a magyar munkáskéz alkotását. ságot olyan ünnepéllyel lepte meg, ami sokáig kedves emléke marad a rajta megjelenteknek. Sokszor az unalomba belenyúló ünnepi dik­ciók, véget érni nem akaró üdvözlések lánco­lata helyett kaptunk egy poétikus estét, ame­lyen Terpsichoré istenasszony vitte a fő szere­pet, frappánsan szimbolizálva a jubiláló leány­egyesületet, amely 50 évvel ezelőtt, 1883-ban gyermekcipőben indult el útjára a közművelő­dés állomásai felé. Minden állomáson bájos leánysereg csatlakozott hozzá, s szépült a lel­kük, gyarapodott a tudásuk és feslő virágként bontakoztak ki női erényeik. A leányegyesület életéről az idő króni­kása csak a legteljesebb elismeréssei nyilat­kozhatik. Minden szépből és nemesből bőven kivette a részét. Terjesztette a kultúrát, fino­mította az ízlést, s ha a sors úgy hozta magá­val, — könnyeket törölt. Számottevő tartozéka volt társadalmi életünknek, s nélküle szegé­nyebbek lettünk volna sok-sok értékkel, amiket nívós estélyein, hangversenyem, társas össze­jövetelein nyújtott. Amikor ezeket készséggel megállapítjuk, lehetetlen meg nem emlékeznünk az egyesület fínomlelkü megalapítójáról, a városszerte sze­retetteljes megbecsülésben részesült Rosenthal Franciskáról, aki e hazában az elsők között is­merte fel a női lélek kiművelésének fontossá­gát és a nemzet jövőjére gyakorolt hatását. A jubiláris évfordulót nem érhette meg, de — úgy éreztük — szelleme, jóságos lelke ott járt az ünneplők között és boldogan tért vissza égi hónába, látván, hogy a mag, amit ötven évvel ezelőtt elhintett, termékeny talajra ta­lált és az egyesület, az általa megjelölt úton haladva, biztos léptekkel indul neki a második ötven esztendőnek... * * * Mint imént mondottuk, a műsort Ter­psichoré istenasszony uralta. Olyant kaptunk, amelyben mindenki — kivétel nélkül — gyö­nyörűségét találta. Mert hát ki ne gyönyör­ködnék a táncban, a tánc muzsikájában, ritmí­kájában. Kezdték a gyermekek, bájos aprósá­gok, akik ennivaló kedvességgel illegették ma­gukat a színpadon. Aztán jöttek a nagyobbacs­kák, fiuk, felnőtt leánykák, akik egész nem­zetközi kollekciót mutattak be a táncokból. A székely csürdüngölő, a valcer, polka, tiroli tánc, a spanyol tarantella, hollandi tánc, ga­vott, matróz-tánc, keleti, japán, kinai és orosz tánc, koronázva a magyar tánccal, feledhetet­len élmény marad. Csodálatos a kitartás és türelem, mellyel a nekik idegen táncokat a közreműködők betanulták és amellyel a tánco­kat F. Fodor Margit táncművésznő betanította. Minden egyes produkció után zúgó taps hang­zott fel, azonban ráadást nem kaptunk, mert hisz akkor hajnalig sem juthattunk volna ki a színházból. A hangulatos prológust egykori poéta­munkatársunk, Sósné Kohn Irma írta és Gerstl I Ilus mondotta el szívhez szóló közvetlenség­i gel. A táncokat bekonferáló, pompásan alkal­' mazkodó szöveget pedig Deutsch Szerén írta, I aki — mint az egyesület társelnöke — párat­j lan buzgalmat fejtett ki egyébként is az est si­! kere érdekében. A táncokhoz a zenét — Béldi Zoltán vezetésével — a Testvériség zenekara szolgáltatta igen jól. Zongorán pedig — a he­teken át tartó próbákon is — Appelf eld Magda játszott. De a sikerből sokat könyvelhet a maga javára az egyesület elnöknője: Fischer Gyuláné is, aki gondosan felügyelt arra, hogy az egyesület jubiláris estélye minden tekintet­ben méltó legyen a jubiláló egyesülethez. Az előadást másnap hasonló sikerrel meg­ismételték. N. P. figyelmébe i Diákok és diáklányok részére: Intézeti sapkák Tornatrikók Tornanadrágok Tornacipők Tornaövek Gyermekharssnyák Gyermekfehérnemüek Gyermek kötött kabátok Gyermek kötények Iskolatáskák és bőröndök legnagyobb választékban kaphatók: Raidl Ferenc űri és nőá divatcsarnokában Pápa, Kossuth Lajos utca 6- szám, — Telefon: 174 Miért érdemel bizalmat az EXCELSIOR HARISNYA o ? Mert a gyár szigorú osztályozással min­den egyes páron kétséget kizáró módon feltünteti a minőséget s így a vevő nem lehet tévedés vagy megtévesztés áldozata. Díjtalan szemfelszedést végzünk! Megjegyzések az új köztisztasági szabály­rendeletre. A szemétfuvarozás ügye az utóbbi időben sűrűn foglalkoztatta a közvéleményt s e kér­déssel mind gyakrabban volt kénytelen fog­lalkozni a város hivatalos vezetősége is. A panaszok akkor nyertek teljes aktuali­tást, mikor a szemétfuvarozási díjak hátraléko­saival szemben a behajtási lépések is folya­matba tétettek. Ekkor vált nyilvánvalóvá az, hogy a hátralékosok jelentékeny része nem megrögzött nem fizető, hanem azért mulasz­totta el kötelezettségének teljesítését, mert ab­ban a nagyon is méltánylandó felfogásban élt, hogy szemétfuvarozási díjat a házi szemét ki­fuvarozásának ellenértékeként kell és szokás fizetni s akit a szemétfuvarozó szolgálatával meg nem tisztel, annál fuvarozási díjakat végrehajtó közeg sem lesz nem szívesen látott í vendég.

Next

/
Thumbnails
Contents