Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-09-09 / 36. szám

Csakhamar kiderült azonban, hogy ez a felfogás nem találhat hivatalos megerősítésre. Hiába tétettek kísérletek annak bizonyítására, hogy a városnak egész utcái vannak, amelyekben a »szemetes kocsikat« még elvétve sem látták, hiába tétettek kísérletek az irányban is, hogy az ilyen utcák, vagy utcarészek lakóinak fizetési kötelezettségei egyenes arányba hozassanak a nekik nyújtott fuvarozási szolgáltatásokkal, ma még mindig az a hivatalos felfogás, hogy a múltra nézve nem a fuvarozási munka tényleges elvégzése, hanem a szabályrendelet merev rendelkezései a mérvadók. Igaz, hogy a régi szabályrendelet nem rendelkezik kifejezetten akként, hogy akik szolgáltatást nem élveznek, azok az ellenszolgáltatás alól is kivétetnek, de ez a következtetés annyira jogos és természetes, mint amily magától értetődő az, hogy a fuvarozás munkájának állandó ellenőrzése hivatalos tényezők feladata volna s ha e tekintetben a múltban netán mulasztás történt, annak kizárólagos károsultjai az érdekelt utcák lakosai nem lehetnek. Sürgős revízió alá kell tehát venni azt a kérdést, hogy melyek azok az utcák és személy szerint is kik azok a polgárok, akikkel szemben a háziszemét kifuvarozási munkájának elvégzése a múltban meg sem kiséreltetett s ennek lelkiismeretes megállapítása után az ily lakosokkal szemben a hátralékos szemétfuvarozási díjakat el kell engedni, illetve le kell írni. Helytelen lenne ezt a kérdést csupán a számok megvilágítása alá helyezni és csak arra lenni tekintettel, hogy mit jelentene ez az engedmény pénzügyileg a város — elismerem — nehéz helyzettel küzdő pénztárára nézve. Figyelemmel kellene lennünk az igazság, a méltányosság magasabb szempontjaira és nem utolsó sorban arra is, hogy a szabályrendelet mégis csak abban az elgondolásban született, hogy a város közérdekű munkát nyújt s la polgár e munka ellenértékét fizeti meg. Sűrű panasz és számos közgyűlési interpelláció mutatott rá ezekre a visszáságokra. Mindenki érezte, hogy a szabályrendelet helyes irányú módosítása, tüzetes átdolgozása elől kitérni nem lehet. Tényként kell megállapítanunk, hogy a város jelenlegi vezetősége a módosítások sürgős keresztülvitele elől kitérni nem is kívánt. Sőt a tekintetbein is tétettek intézkedések, hogy a hibák legalább a lehetőséghez mért kis részben az új szabályrendelet megalkotásának idejéig is kiküszöböltessenek. Ily helyzet mellett és előzmények után került az új szabályrendelet tervezete a város szeptember 2.-ára összehívott közgyűléssé elé. A tervezet bizonyos vonatkozásokban! megegyezik ugyan a régi szabályzattal, alapgondolata ettől lényeges kérdésekben mégis különbözik. A leglényegesebb változás talán akként volna kifejezhető, hogy az érvényben levővel szemben a város minden lakosára kiterjeszti az illetéknek nevezett fizetés kötelezettségét, ennek ellenében pedig ugyancsak mindenkire kiterjedő, tehát általános szemétfuvarozást, utcaseprést és öntözést igér. Nincs okom kételkedni abban, hogy ez az ígéret a jelenlegi ellenőrzés precizitása mellett — a jelen s különösen a múlttal ellentétben — nagyrészben meg is valósíttatnék. Dacára annak, az új szabályrendelet részletes rendelkezései mégsem alkalmasak teljes egészükben arra, hogy közmegnyugvást keltsenek, még ha elismerjük is, hogy általános elgondolásai figyelmet érdemelnek. A szabályrendelet — mint a régi is — kivételt tesz az általános szabály alól. Nem kötelez mindenkit arra, hogy házi szemetét és esetleg egyéb trágyaanyagát kiszolgáltassa, hanem ezen kötelezettség alól kiveszi a hivatásos földmíveseket és azokat, akik ló- vagy szarvasmarha-állománnyal és istállóval rendelkeznek. Ennél az elhatározásnál feltétlenül

1 Készíl auiókarosszériái, luxus és gazdaság! kocsikat. Javításokat és átalakításokat a leggyorsabban végez az a helyes és természetes érzés vezette a szabályrendelet alkotóját, hogy a földmívesnek, az állattartó gazdának magának is szüksége van trágyaanyágára, ezt az anyagot elvenni tehát nem lehet és nem is szabad. De helyes és méltányos elvenni ugyanezen anyagot attól, aki hivatásszerűen és hivatalos megjelölés szerint nem kifejezetten és kizárólag földmíveléssel foglalkozik ugyan, de aki ténylegesen földet művel, mert föld Vagy kert területtel rendelkezik, vagy földet művel talán azért, mert a kisiparos, a napszámos, a nyugdíjasmegjelölés ma sok esetben csak tényleges megjelölés, munkaalkalmat magába foglaló tartalom nélkül. Hiszen az ilyen tényleges földet művelő, de hivatalosan nem ilyenként számon tartott kis ekzisztenciák igavonó állat és istállóval a köztudomás szerint épen azért nem rendelkeznek, mert náluk ezen beruházások anyagi előfeltétele hiányzik. A képviselőtestület közgyűlése úgy látta, hogy a földmíves foglalkozás tágabb értelemben vett és megígért körvonalazása elég alkalmas leMiért ellenőrzi az Excelsioa* gyár az általa megállapított eladási árakat ^ • Mert a gyár csak igy nyugtathatja meg vevőit arról, hogy pénzéért azt kapja, amit neki nyújtani akar. het az e kérdés körüli aggodalmak eloszlatására. Ezzel szemben áll az a felfogás, hogy magában a szabályrendeletben lett volna a mentesítés mindazokra kiterjesztendő, akik ténylegesen földet müveinek, tekintet nélkül arra, hogy pillanatnyilag földmívesként vannak-e hivatalosan nyilvántartva. Amíg azonban a fent elmondottak lényegileg csak a legkisebb földmunkáló egyedek érdekeit érintik, addig az illeték megfizetése tekintetében hozott határozat mindazokat sújtja, akik istállóval,, ló- vagy szarvasmarha-állománnyal rendelkeznek, földmíveléssel foglalkoznak s így a szabályrendelet szerint is mentesek a házi szemét kiadásának kötelezettsége alól. Ez a rendelkezés ép oly méltánytalan, mint amily kevéssé igazságos. A hivatkozott kategória, nagy általánosságban a földmívesosztály nem köteleztetett a szemét kiadására, de a város sem köteleztetett annak kihordására. Ha figyelembe vesszük, hogy a város által szedendő illeték mégis csak bizonyos munka ellenértéke kell, hogy legyen, igen természetesnek látszik, hogy a munka elvégzése nélkül az illeték kivetésének lehetősége is jogalapját vesztette. Ha elfogadjuk azt az ellenvetést, hogy a város a kivetendő illeték ellenében nemcsak a házi szemetet fuvaroztatja el, hanem az összes utcákat is sepretni fogja és azok öntözéséről sem fog a jövőben megfeledkezni, akkor viszont azt kell kérdeznünk, hogy miért nem állapíttatott meg az érdekelt földmíves lakossággal szemben az általánosnál legalább lényegesen kisebb illeték s miért nem állapíttatott meg a fizetési kötelezettség oly arányban, amilyenben ezek a lakosok a köz eme szolgálatait igénybe is veszik? Ennek a kérdésnek aktualitását jogi okokon kívül a közgyűlés által elfogadott szabályrendelet egyik rendelkezéséből veszem. A hivatkozott rendelkezés az üresen álló lakások után kivetendő illeték összegszerűségével foglalkozik és kimondja, hogy az üres lakások illetéke a rendes illeték felét képezi. Az indok nem lehet egyéb, minthogy az üres lakásból nem 1 TI házi szemetet kifuvaMQLDANKÉNT 10 KILÓ VETŐMAGOT TAKARÍT MEG AR70PAC • PORZOLKtt ANTIN PORPÁCOLÁSSAL ÜSZÖGMENTaSSÉG T.ERMÉ5TÖB0LET UESZALUTOTT ÁRON BESZEREZHETŐ Városi Gyógyszertár Pápa VIGYÁZZON A NÉVRE-MÁSSAL NS.M HELYETTESÍTHETŐ CSAKfiREOEIt GYÁRILAG LE ZÁRT DOBOZBAN VALÓDI l rozni. A város vagy vállalkozó, tehát munkát takarít meg. De hiszen ugyanez a helyzet az állattartó, istállóval rendelkező gazdánál, a földmívesnél is! Az illeték leszállításának indokát helyesen találta meg a közgyűlés az üres lakás tulajdonosával, de elfelejtette alkalmazni a gazdával szemben. Az egyenlő mérték alkalmazása, az egyenlő elbánás elve követeli meg, hogy ez a szembeötlő hiányosság sürgősen kiküszötessék. De más hibát is ki kell küszöbölnünk az új, bár nem jogerős szabályrendeletből. Ha a város minden lakosát illeték fizetésére kötelezzük, körül kell néznünk,, hogy képesek leszünk-e teljesíteni maradék nélkül azokat a kötelezettségeket, amelyeket a szabályrendeletben mint munkateljesítményeket, ilyenekül tüztünk ki? Az a meggyőződésem, hogy az adott viszonyok között az igért munkák elvégzése a legjobb akarat mellett sem sikerülhet. Az akadályt abban látom, hogy a munkák elvégzéséhez nem elég rendelkeznünk az ahhoz szükséges eszközökkel, de rendelkeznünk kell legalább minimális jókarban levő utcatestekkel is. Ma még nem egy utcánk van, melynek lakosai nagyon boldogok lennének, ha utjuk oly karban volna, hogy azon saját maguk és járműveik fennakadás nélkül közlekedhetnének. Nem tudom elképzelni, hogy az ilyen utcákban mit jelentene az lutcaseprés, hogy nézne ki az öntözés, ha feltételezem is, hogy az öntöző jármű az ilyen utcában egyáltalán Miért olcsó az EXCELSIOR HARISNYA f • Mert a gyár közvetlenül saját bizományi lerakata útján juttatja el a fogyasztóhoz. járni képes és hajlandó. Ha ehhez hozzáveszem, hogy ezekben az utcákban földmívesek is szép számban akadhatnak, akik a szemét kifuvarozására sem reflektálnak, úgy nagyon nehéz lenne megállapítani, hogy ezektől milyen oknál fogva fog »köztisztasági illeték« követeltetni. A tapasztalat azt látszik igazolni, hogy a jó szándék nem volt teljesen elég, a speciális helyzetekkel való előzetes foglalkozás pedig nem volt elég széleskörű ahhoz, hogy az új szabályrendelet lényegesebb hibáktól mentesen legyen tető alá hozható. Dr. Jílek József. Aranyéréit nel kitUnieíve! ISTVÁN géperőre berendezett aulókarosszéria és kocsigyártó üzeme PÁPA. VÁSÁR-UTCA 9. Deszkafuiányos áron vállal.