Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-08-26 / 34. szám

Olcsó citelcete Meinlnél! Gyomrunkon át vezet Az egészség útja, Ha néha elromlik javltja. Igmándi Miska ságok szövődtek. Az ebben a korban kötött barátságoknak megvan az a különös tulajdonságuk, hogy mindig mélyebbé és őszintébbé válnak és az idő távlata, ha csak talán mint emléket is, még jobban kimélyíti. A jamboree egy grandiózus példa Volt. Példa volt egyrészt arra, hogy a magyar cserkészeknek a múltban elért sikerei olyan elismerésre találtak, hogy a negyedik világ-tábor megrendezésével Magyarországot bízták meg; példa másrészt arra, hogy az emberek szivéhez a szeretet útjain kell hozzáférkőzni, mert a példa ragadós és a táborozó cserkészek egymás iránti barátsága, ugyanezt az érzést ébreszti fel a szemlélőkben is. A jamboreen sorompóba álltak mindazok, akik itt, az országban számítanak; elsősorban a Kormányzó úr őfőméltósága, a magyar cserkészet fővédnöke, akiről különös hálával kell megemlékezni. És utána, kivétel nélkül, az összes közjogi méltóságok és az összes igazi magyar. A tábor képezte az aktív részt és a megszámlálhatatlan látogató-sereg, passzivitásában is, a hatalmas lendítő erőt. Itt láttuk meg, hogy kik azok, akik őszintén dolgoznak a nagy cél érdekében és a cserkészet mindjobban fejlődő, erőteljes mozgálmát felkarolják. Felvetődött az a kérdés is, hogy mit használt nekünk a jamboree? Vájjon a reá fordított tenger sok munka és fáradság jó befektetés volt-e, meghozza-e a gyümölcsét? Azt hiszszük, hogy feltétlenül jó befektetés volt és igen gyümölcsöző. Sokkal eredményesebb lesz, mint az eddig folytatott propaganda. Mert valahogy a zöld asztal mellett hozzá vannak szokva a tárgyaló felek, hogy sohasem őszinték egymáshoz, sőt ha valaki, a szokástól eltérően, mégis teljesen őszinte lenne, akkor sem hinnék el neki. De a jamboree-n a külföldi a saját szemeivel győződhetett meg a magyarok őszinte és becsületes törekvéseinek jogos voltáról, áldozatkészségéről a béke érde- | kében. Mert azt a sok kis és nagy magyar cserkészt sem lehetett volna, semmiféle furfanggal kitanítani; az mindegyik azt adta, ami lényege. Szivet adott és reméljük szivet kapott. A jamboreenek ez volt a vetése és talán nemsokára következhet az — aratás. A jamboree a legnagyobb szabású propaganda volt, nemcsak a "külföldön, hanem bent az országban is. Felébresztette talán az eddig szunnyadó lelkeket és a drága emberbimbók iránti féltő, óvó szeretetet. Mert ezekinek a fiúknak a kezébe van letéve az egész világ jövője, élete, vagy pusztulása. És jó kézben van, mert a cserkészetnél konstruktívabb,

; átfogóbb eszme még nem született; ez az, ami sohaserrrakar rombolni, csak építeni. És, ha ez a sokezer apró munkás megkezdi a maga munkáját: mihamar életbe szökken az új, diadalmas, emberies világ tiszta virága. K. Th. B. Zivatarok hatása az áramszolgáltatásra. Annakidején, amikor vármegyénk területén még nem volt villamosenergiaszolgáltatás, gyakran különösebben nem is vettük tudomásul a zivatar, vihar felléptét, mert esetleg nem is volt a mi vidékünkön, vagy semmi különösebb hatást nem váltott ki nálunk. Most azonban a villanylámpák esetleg néhány perces kialvása figyelmeztet minket, hogy a 800 km. hosszúságot is meghaladó nagyfeszültségű távvezeték mentén valahol erős zivatar, sűrű villámcsapások következtek be. Az ezek miatt esetleg bekövetkező rövid áramszüneteket, amelyek emberileg el nem háríthatók és amelyek természeti, isteni erők következményei, zúgolódás nélkül kell tudomásul vennünk. Néha az emberi meggondolatlanság következményeképen is léphetnek fel ily üzemzavarok. Vármegyénk területén f. hó 12-én délután pl. egy 14 éves fiú az egyik nagyfeszültségű vezetéktartó oszlopra nyilván pajkosságból, vagy pedig azért, hogy másoknak merészségét, bátorságát bemutassa, felmászott. Sőt nem elégedett meg ezzel, hanem az oszlop tetejére érve, végigfeküdt az egyik tartókaron. Meggondolatlan tettéért a fiú életével lakolt, a nagyfeszültségű áram azonnal agyonsújtotta, borzalmasan megcsonkította, mert egyik lába majdnem teljesen elégett, feje, agyveleje teljesen összeroncsolódott. így tettéért súlyosan bűnhődött, azonban ezenkívül egész vármegyénk területére kihatóan súlyos természetű üzemzavart is okozott. Érthetetlen előttünk, hogy akkor, amikor a vezetéktartó oszlopok mind figyelmeztető felirattal vannak ellátva_, amikor az egyes községekben többizben lett közhírré téve, hogy az oszlopokra való felmászás, azoknak és az egyéb villamosberendezési tárgyaknak érintése szigorúan tilos, ily sajnálatos esetek mégis előfordulhatnak. Szolgáljon ez mindenkinek figyelmeztetésül. Elektrotechnikus. ALSÓGÖRZSÖNY. Nem több, mint egy porszem a viharban És énnékem mégis a legnagyobb! Gyermekének hív, én őt anyámnak; Ha valahol jó, itt még a legjobb. Szárnyaimat, ha a vágy útrakészt, Megtöri a szülőföld varázsa; Mert a szivem hozzá húz legjobban, És vágyaim köntösét lerázza. Az utolsó kökényfa-bokor is Gyermekkori régi ismerősöm; Ismerős a patak csobogása, Nefelejcses partján elidőzöm. Alsógörzsöny, édes szülőföldem, Ne félts engem, a tied maradok; Nem vágyom a láthatáron kívül, Itt is van lány és vannak csillagok. Itt él az én szivem választottja, Itt élek és itt ér el végzetem! Bár nincsen egy talpalatnyi földem, Mégis védem, a sirig szeretem. Györffy Sándor. ÚJDONSÁGOK. — A dörnölki apátság jubileumi záróünnepélye. Mint ismeretes, a dömölki bencésapátság tz évben tartotta meg sorozatos és impozáns ünnepségek keretében a fennállásának 800 éves jubileumát. A jubileumi év záróünnepélyét szeptember hó 8-án Kisboldog-asszony napján tartja meg impozáns keretek között az apátság. Az ünnepély fényét nagyban emelni fogják személyes megjelenéseikkel Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás, Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, de ugyancsak, mivel az ünnepély egybeesik a hires „kiscelli Mária-napi búcsúval", a zarándokok ezreinek VB kg. pörköltkávé-keverék 1'— 5 dkg. indiai tea-keverék —~70 1 nagy tábla csokoládé —*40 V8 kg. tiszta kakaó —"36 Vé kg. maltinkakaó —'73 1 doboz bácskai lecsó —~64 1 kis doboz szardínia —*40 1 tubus szardellapaszta —*50 Mustár kb. 10 dkg. ~'20 Kapható az összes Meinl-üzletekben! érkezését várják Dunántúl mintegy 50—60 községéből és Budapestről is, ahonnan Celldömölkre zarándok-vonat fog indulni. Az ünnepi misét Serédi Jusztinián hercegprímás, a szentbeszédet pedig Mikes János szombathelyi püspök mondja. — Pápa a rádióban. A rádió igazgatósága programmjába vette a magyar városok ismertetését, hogy az egész ország lakosságának alkalma legyen megismerni — legalább elméletben — az ország városait. Csütörtök délelőtt Pápa városa volt soron. Háromnegyed órán keresztül hallgathatták — és sokan hallgatták is — a rádió előfizetői városunk színesen, vonzó stílusban megírt történetét, amelyből megtudhatták, hogy itt a Bakony tövében egy dicsőséges múlttal és szép jelennel dicsekedhető, nagyra hivatott város terül el. A történet írója, aki maga is végighallgatta a stúdióból szerteröpített felolvasást, lapunk munkatársa, Horváth Elek jogszigorló, aki fiatalos ambícióval búvárkodik városunk történelmi emlékei között, hogy annak múltját minél igazabb megvilágításba helyezze a jelen nemzedék előtt. Fáradozását siker koronázta, megírt történetében sok új dolgot tár elénk, ami eddig történetíróink figyelmét elkerülte. A sejtelmes múltra vonatkozó feltevései a valóság színezetével hatottak, amikor pedig már okmányokra hivatkozhatott, megdönthetetlen bizonyítékokat sorakoztatott fel megállapításai mellett. De talán az ismertetésnek legszebb része volt mégis az újabbkori Pápa, amelynek képét belletristának is dicséretére váló eleven színekkel, bájjal és közvetlenséggel rajzolta meg, hogy éppenséggel nem csodálkozunk egy előadás-hallgatónak ajkáról elszaladt azon megjegyzésen, hogy: »nem is tudtam, hogy ilyen szép Pápa és hogy ennyi érdekes látnivaló van benne«. Ha itt-ott mutatkoztak is az ismertetésben hézagok, ezek a műnek bizonyára megtörténő kinyomatásánál könnyen pótolhatók lesznek. — Gondos polgármesterünk a városház tanácstermébe ez alkalomra rádiót állíttatott be, s a közvetített felolvasásra meghívta a városatyákat, akik a meghívásnak szép számban tettek eleget, s figyelmesen végighallgatván városunk érdekes történetét, fiatal írójának melegen gratuláltak. * * * Az előadással kapcsolatban felkérettünk a következő sorok közlésére: Igen tisztelt Szerkesztőség! Nagy érdeklődéssel vártam városunk múltjának és jelenének a rádió útján ismertetését s nem kritikai megjegyzést akarok fűzni hozzá (bár bizonyos egyoldalúságot így rövidesen is konstatálnom kell), hanem egy kirívó történeti tévedést kell szóvátennem. Azt állította ugyanis az ismertetés készítője, hogy Séllyei István püspök és Kocsi Csergő Bálint a Wesselényi-féle összeesküvés részeseiül ítéltettek gályára. Honnan vette ezt az adatot? A pozsonyi delegatum iudicium tárgyalásának jegyzőkönyvéből semmi esetre sem, pedig — ha már egyáltalán érinti valaki múltunknak ezt a sötét lapját, csakis a jelzett okmányból merítő történészeket lehet követnie. Ne féljünk kimondani az igazságot, mégha kellemetlen érzéseket újít is az fel, mert csak ekkor lesz a »his,toria magistra vitae«. Hol van az a magyar (Gömbös szerint kötözni kellene), aki ma vallási villongásokban lelné kedvét, de viszont ki tudná letagadni, hogy voltak vallásüldözések! Nos, hát