Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-07-29 / 30. szám

T P' Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131- szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Rómára tekintett a héten a világ szeme, ahol a magyar miniszterelnök és a magyar külügyminiszter folytattak tanácskozásokat az olasz miniszterelnökkel és az olasz külügyek vezetőjével. A tanácskozásokról aránylag szűk­szavú hivatalos jelentések láttak eddig nap­világot. A világlapok tehát inkább saját jól ér­tesült helyeik információja alapján írtak a római látogatásokról s ennek várható fejlemé­nyeiről. A jól értesült hely természetesen igen gyakran nem egyéb, mint a helyzet he­lyes felismerése és az ebből való következ­tetni tudás. A helyzet pedig a jelen esetben egészen világosnak látszik. Nincs 10 napja annak, hogy ugyancsak Rómában és ugyan­csak Mussolini kezdeményezésére aláírták a négyhatalmi paktumot. Ez a paktum tudva­levőleg a béke és ugyanakkor a békés revízió jegyében született meg. Ha most folytatól-agl annak az országnak vezérével kivánt Musso­lini személyes eszmecserét folytatni, amely ebben a békés revízióban a legközelebbről érdekelve van, akkor a legegyszerűbb logiká­val ki lehet találni, hogy igenis a ránk nézve nagyon fontos és becses gazdasági kapcsola­tok megszilárdításán kívül, az a békés hadi­terv kerülhetett megbeszélésre, amellyel a négyhatalmi paktumnak ez a pontja végre az álmodozások ködéből a megvalósulás útjára léphet. És valóban: olasz, angol, francia sajtó egyaránt a revízióról beszél, mint ami kétség­telenül fő tárgya lehetett a római megbeszé­lésnek. A lehetőséget természetesen különböző­kép ítélik meg. Ámde többé a francia közvé­lemény sem tanúsítja azt a ridegen vissza­utasító álláspontot, mint annak előtte, a »szer­ződések szentségének« (értsd: az erőszak örök j érvényének) elvét már ők sem emlegetik, már maguk is belátják, mert másfél évtized tanul­sága alapján be kell látniok, hogy védenceik érdekeit is jobban szolgálják, ha a mai lehe­tetlen helyzetet végre megszüntetik. A ma­gyar revízió az idő parancsa, amit még en­nek a nemzedéknek kötelessége teljesíteni. Évtizedek óta nem egy ízben emeltük fel e helyen szavunkat a névmagyarosítás érdeké­ben. Beszéltünk az ügy nemzeti jelentőségéről már akkor, mikor nem tétetett hivatalos bel­ügyi programmponttá, amikor még sokan, mondhatni a többség lenézte, sőt gúnyolta a magyar név választásának és viselésének fon­tosságát, amikor olcsó vicceket faragtak az »ötvenkrajcáros« nevekről. Ahhoz is a mi rette­netes katasztrófánknak kellett bekövetkeznie, hogy az emberek végre belássák, hogy forma dat case rei, a dolog lényegét kielégíti annak külső formája is. Aki szívben-lélekben ma­gyarnak érzi és vallja magát, aki sorsát bele­olvadónak tartja a történeti nagy magyar sors­közösségbe, az hazájának tesz szolgálatot vele, ha külsőleg neve által is dokumentálja a maga magyarságát. Hány ezrek és hány száz­ezrek vannak ma tőlünk elszakítva magyarok, akiket hivatalosan nem fogadnak el magyar­nak, mert nékik tót vagy bármifajta más, de idegen hangzású a neve. És mennyit érvelnek ellenünk ellenségeink idegen hangzású ne­veinkkel, amikor a csonka haza magyarságának százalékszámát akarjuk megállapítani. Ne fe­lejtsük el azonban, hogy e tekintetben leg­könnyebben előkaphatok az élen levőknek ne­vei és mi csak akkor tudnók a belügymi­niszter népszerűsítő rendeletét igazán érté­kelni, ha a legmagasabb pozíciókban levők sem restellenék a maguk idegenhangzású ne­vét, amelyet már tán az ősapa is magyarként hordott, végre a magyarságot szemmel látha­tólag is bizonyító magyar névvel felcserélni. Mert lehet, hogy azok között a tízezrek között, akik most magyarral cserélik fel idegen ne­vüket, lappang egynehány jövendő államférfi, miniszter, hitelszövetkezeti vezérigazgató, bank­vezér, nagy gyáros s más élpozició.ba kerülő tehetség, de ez csupán a jövő ígérete és a jövő haszna. Biztatásául a jövőnek és bizony­ságául a jelennek, magyarosítsák meg nevüket a mai vezetők is! Polgármesteri jelentés a város háztartásáról és közigazgatásáról az év első felében. 1933 január 1-től 1933 június hó 30-ig bezárólag a háztartás bevételei s kiadásai a következőleg alakultak: Bevétel: 401.827.19 P, kiadás 368.144.81 P. 1933 június 30-án pénztári maradvány 33.682.38 P. Összehason­lítva az 1932. év I. felének eredményével, 1933. év I. felében a bevétel az 1932. év I. felének bevételével szemben 44.170.23 P többletet mutat. Az 1932. év hasonló időszaka 14.714.04 P deficittel zárult. A bevételi többlet kedvező alakulását hátrányosan befolyásolta március, április hónapokban s május első felében a kedvezőtlen adómegosztási kulcs, mely mint­egy 15—20.000 P-vel csökkentette a bevételt. Csökkentette a bevételt a kövezetvám díjtéte­leinek 1933 január 1-től leszállítása. A kö­vezetvám-bevétel mult év első felének bevéte­lével szemben 12.035.89 P csökkenést mutat A községi pótadó-bevételnél mult év hasonló időszakával szemben a bevételi többlet 150 o/o-ot mutat. Emelkedés mutatkozik vízdíjban, mintegy 100o/ 0-os, szemétfuvarozási díjnál be« vételi emelkedés mintegy ötszörös. A városi pótilletéknél, húsfogyasztási adónál, vágóhídi díjnál, szikvizadónál alig mutatkozik bevételi különbség. Tételes kereseti adónál a csökke­nés mintegy 20o/ 0-os, az általános kereseti adó­nál is csökkenés várható. A házbérjövedelem­nél a csökkenés már elég tekintélyes: 21.5o/ 0. A forgalmiadó-részesedésnél a csökkenés 17.466.14 P, melyet teljesen pótol az I. fél­évben kapott államsegély, úgy hogy végered­ményében az államsegély betudásával 2533.86 P bevételi többlet mutatkozik. A vasúti kö­vezetvámnál alig számbavehető a bevételi csökkenés. Tekintettel arra, hogy az év első része bevételek szempontjából mindig rosz­szabb, mint a II. félév, az I. félév bevételi eredményét eléggé kielégítőnek kell monda­nom, amely körülmény igazolja azt is, hogy a polgárok fizetőképességüknek határáig eleget tesznek adó- és egyéb köztartozások iránti fizetési kötelezettségüknek. A városi üzemek hozzájárulása a háztartáshoz szintén kielégítő volt. A villamosmű 22.011 P-vel, a jéggyár 3185 P-vel, a kertészet 787 P-vel járult hozzá a háztartáshoz. A jéggyár hozzájárulási ősz­szege: a hűvös és rossz időjárás miatt volt kisebb a reméltnél. A moziüzem, tekintettel arra, hogy a gépbeszerzésre még tartozás ál­lott fenn, továbbá arra, hogy pár ezer pengő értékű szelvényt kellett beváltani az első fél­évben, a háztartáshoz hozzájárulni nem tudott. Ez üzemnél a bevétel fokozása végett a hely­árakat a moziellenőrző bizottság leszállította. A leszállítástól remélt eredmény, a jövedelem emelkedése az eddigi tapasztalatok szerint be­következett. Az I. félév 368.144.85 P-t kitevő kiadásai a következőképen oszlottak meg: Tisztviselők és alkalmazottak illetményei: 151.419.17 P-t, a bevételeknek közel 38o/<>-át, a kiadásoknak közel 41 o/o-át tették ki. Kötelezvényen, váltón alapuló tartozásokra az I. félévben 113.725.48 P, anyag- és áruszámlákra 33.127.19 P, fele­kezeti, iskolai s egyéb segélyekre 26.665.45 P, vagyis nagyobb tartozásokra összesen 173.518.12 P, kisebb tartozásokra és szükség­letekre 44.216.52 P adatott ki. Megállapít­ható, hogy a bevételek nagyrészt a várost sú­lyosan terhelő tartozások tőke- és kamattör­lesztésére fordíttatott. A nagy tartozások ka­matai rendkívül súlyosan nehezednek a városra s a nagy tartozások miatt a költségvetésben előirányzott szükségleteknek kielégítését, a vá­rosfejlesztést, ha nem is lehetetlenné, de mindenesetre igen nehézzé teszi s még az elsőrendű szükségletek is csak kis mérték­ben elégíthetők ki. Nagy terhe a városnak a szegénygyógyszerellátás, mely a kormány azon rendelkezése .folytán, mely szerint a város a drágább gyógyszerek költségeit is, mint insu­lin, salvarsan, köteles fedezni, nemsokára ki­bírhatatlan terhet fog jelenteni, különösen ak­kor, ha a-szegénygyógyszerellátást olyanok is igénybeveszik, kik arra tulajdonképpen rá­utalva nincsenek. Állandó emelkedést mutat­nak a szegényügyi kiadások is, mely körül­mény kísérője annak a nagy nyomornak és munkanélküliségnek, mely tényleg fennáll s emelkedő tendenciát mutat. Lehetséges, hogy a jó terméseredmények s az ebből folyó ki­sebb fokú fellendülés némi, ha nem is szá­mottevő enyhülést fog hozni, E téren a kővet­kező inségakció idejére nehéz helyzet előtt áll a város. E téren is lehetséges ugyan a ta­karékosság, de a dolog természeténél fogva nem oly mértékben, mint az kívánatos volna. Az első félév végén a Speyer-kölcsönrefa pénz­ügyminiszter által kiadott nem egészen vilá­gos kimutatás miatt egy összegben 10.000 P-t kellett a Speyer-kölcsön első két hónapi annuitására befizetni, amely körülmény csak­nem felborította a nehezen helyreállított pénz­ügyi egyensúlyt. A Magyar Aszfalt R.-t. részé­ről a félév utolsó hónapjában 100.000 P-s per fenyegette a várost, amelyet csak nagy alkudo­zások után és a megállapítottnál magasabb heti törlesztési részlet felajánlásával lehetett elkerülni. A költségvetés végrehajtásaként a félév utolsó hónapjában kezdetét vette a város bér­és egyéb házainak tatarozása. A szűk hitel­keretek miatt a folyó évben a házaknak csak egy része tatarozható, bár a városnak minden DEUTSCH fakereskedő PAPA Bástya-utca 18. - Kisfaludy-utca 2. Telefon: 119. Telefon: 57. legjutányosabban ajánl, házhoz szállítva bükkhasáb tűzifát I a cserhasáb tűzifát I a aprított tűzifát elsőrendű hazai fütőszenet elsőrendű hazai brikettet.

Next

/
Thumbnails
Contents