Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-06-10 / 23. szám

Tek. °isko] a k- róth F e r„ Foi^ T heo l Önk ePzőkö r MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szára. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Lángok Erdély felől. A közel mult napokban a körülöttünk fekvő országok a revizióellenes gyűlések tüntetésé­től voltak hangosak. A szónokok mindenfelé kemény szóval és heves fogadkozással tilta­koztak a revizió gondolata ellen. Erdélyben odáig fajultak a dolgok, hogy — mint azt mult héten megirtuk — az erőszakoskodó csőcselék magyar falvakat gyűjtött fel és ártatlan magyar gazdákat vert félholtra. Meg­felelően az oláh gyávaságnak, amely min­dig szívesen erőszakoskodik a védtelennel és örömest kegyetlenkedik, ahol nem kell félni a megtorlástól. Az erőszakoskodások még e héten is folytatódtak. Minket ezeknek a gyűléseknek hangos zene-bonája nem ijeszt meg. Jól tudjuk, hogy minél élesebben dörögnek a szónokok Ma­gyarország ellen, annál inkább reménykedhe­tünk a revizió bekövetkezésében. Politikusok és tömegek nem foglalkoznak olyan dolgok­kal, amelyek teljesen jelentéktelenek és nem szerveznek gyűléseket olyan eszme legázolá­sára, amelynek megvalósulásától nem félnek. A felgyújtott magyar falvak lángja a jobb jö­vőt világítja be s minél durvább az erőszak, amely a magyar revizió belső feszítőereje s a revíziós gondolat állandó diadalmenete el­len szegül, annál biztosabbak vagyunk benne, hogy a világ közvéleménye kezd teljesen más állásponton lenni a trianoni békeszerződés megváltoztatásával kapcsolatban. Még Fran­ciaországból is, amely természetszerűleg a legélesebben foglal állást a békeszerződések igazságtalanságainak kiküszöbölése ellen, már hangok emelkednek, amelyek sürgetik, hogy Európa jobb jövője s a népek igazi kibékü­lése érdekében változtassanak azon a lehetet­len helyzeten, amelybe Európát a páriskör­nyéki erőszakos békék döntötték. A föld más országaiban, beleértve Amerikát is, légiónyi azoknak a jelentős politikusoknak és közéleti férfiaknak a száma, akik szóban és Írásban szinte nap-nap mellett hitvallást tesznek a békeszerződések megváltoztatása érdekében abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a világ békés fejlődésének a biztosítását nem lehet az erőszakra, ravaszságra, a meghódított zsákmány minden eszközzel való megvédésére alapítani. Éppen, mert jól látjuk ezt a hangulat­változást és mert tudjuk a megszállt területen rendezett revizióellenes gyűlések kulissza­titkait, nem tulajdonítunk ezeknek túlságos nagy jelentőséget. Hirek érkeztek hozzánk, amelyek hűen lefestették az erőszaknak, a megvesztegetésnek és megfélemlítésnek a megvásárolható tömegek összecsődítésére al­kalmazott módszereit. A szavak csak szavak maradnak s nem szeghetik nyakát az igazság­nak, amely előbb-utóbb le fogja gázolni a demagóg népszónokok hitványul összetákolt és hazug érveit. Ne felejtsük el azt sem, hogy a revizióellenes gyűlések hangulata nem volt egységes. Akik részt vettek a gyűléseken, azok természetesen a revizió ellen beszéltek és tüntettek, de az ellensúlyt azok adják meg, akik nem voltak ott ezeken a gyűléseken. A Slovak cimű tót lap megírja, hogy a revizió­ellenes tüntetés résztvevői számára útiköltség­megtérítést és díjtalan elszállásolást ígértek. Még így is kevés siker mutatkozott, mert a meghívott tótok nagy többsége nem ült fel a csalogatásnak, a tüntetők túlnyomó része cseh volt. Állítsuk e mellé a valóság mellé azt a másik tényt, hogy Romániában a nemzeti pa­rasztpárt temesvári lapját elkobozták Bocu Sever volt miniszter nyilatkozata miatt, aki kijelentette, hogy a revizióellenes magatar­tást általában nem helyesli, hiszen Románia ezzel saját maga alatt is vágja a fát. Romániá­nak szüksége van a Bánságra, szüksége van azoknak a barátsági szerződéseknek a megvál­toztatására, amelyeket a szerbekkel kötött. Nem lehet letagadni, hogy Románia és Szerbia között súlyos nézeteltérések forognak fenn a határ kérdésében s ha Románia nem akar le­mondani jogairól, akkor Szerbiával szemben igenis fel kell vetni a revizió kérdését. - A revizióellenes gyűléseknek a gyönge erkölcsi háttere és ezek a belső frontról el­hangzott megjegyzések és leleplezések bizo­nyítják a legjobban, hogy nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik. A magyar revizió kérdését sokkal nagyobb erők emelik a világpolitika érdeklődésének előterébe, sem­hogy pénzzel és megfélemlítéssel összetobor­zott csőcselék elvághatná annak diadalmas útját. Kettős jubileum. Az Iparos Ifjak Önképző Egyletének 50 éves- és Kinizsi Testedző Osztályának lO éves fennállási jubileuma. Pelle István olimpiai bajnok városunkban. Pünkösd két napján ünnepelte az Iparos Ifjak Önképző Egylete 50 éves, sportszakosz­tálya, a Kinizsi T. O. pedig 10 éves fennállá­sát. A kétnapos jubileumi ünnepségek méltóak voltak a félszázados múlthoz és olyan esemé­nyei voltak városunk sport- és kultúréletének, amely biztosítéka és záloga az egyesület fejlő­désének. Az az egyesület, amely élni akarásá­ról és tevékenységéről ilyen fényes tanúbi­zonyságot teíz, az nem pusztulhat el és biz­tos úton halad a százéves jubileum felé. Az ünnepségek pimftGod első napján dél­előtt fél 12 órakor a Levente-Otthonban tar­tott díszközgyűléssel vették kezídetüket. Az Iparos dalkör Németh Döme karnagy vezeté­sével elzengvén a Hiszekegyet, Szűcs Dezső egyesületi elnök nyitotta meg szépszámú és díszes közönség jelenlétében a díszközgyű­lést és ismertette az egyesület félszázados múltját. Előadásából megtudtuk, hogy az egyesületet 1883-ban Kotzka József szabó­mester alapította, aki első elnöke is volt az egyesületnek. Utána boldogemlékü Gyurátz Ferencpüspök vezette hosszú időn át az egye­sület ügyeit, majd mikor munkaköre másfelé szólította, Faragó János főigazgató töltötte be az elnöki tisztséget egészen 1926-ig, amióta Sziics Dezső áll az egyesület élén. 1923-ban Kalmár Imre, Vasvári Gyula, Király István és mások megvetik alapját a Kinizsi T. O.-nak, mely hat évi nehéz küzde­lem után bejutott az első osztályba. A Kinizsi első csapatából ma már csak Potya, Király és Kovács aktiv játékosok, de bennük még mindig meg van a Kinizsi első csapatának lelkesedése, küzdeni tudása és erős akarata, ők mindenkor példaképei az igazi játékosnak. Az elnöki megnyitó után elsőnek Hamuth Fordson, Cormick, Hoffer és más gyártmányú traktor-alkatrészek. Tömítések, dobsinek, csapágy­fémek, olajozók, gépszíjak, var­rószíjak, szíjviasz, és gyanta. Motor- és gőzgépszerelvények. Gumitömlők és összes műszaki gumiáruk GOLYÓS ÉS GÖRGÖSCSAPÁGYAK Amerikai „Standard" autó- és traktorolaj. Bármely gépalkat­részt 24 órán belül szállítok. László Miklós műszaki szaküzlete Pápa, Fő-tér 20. Telefon: 145. János polgármester üdvözölte az egyesületet Pápa város nevében, majd a helybeli egyesüle­tek és intézmények fejezték ki az egyesület iránti rokonszenvüket. Fábián Károly társelnök zárószavai után a díszközgyűlés a Himnusz elén ekl és ével ért véget. Délután a Debreceni KASE és a Kinizsi játszottak barátságos mérkőzést, melyről la­punk más helyén számolunk be. Este a Gól cimü vígjáték került előadásra nagyszámú lel­kes közönség előtt. A szereplők közül Fülöp Lali raers/erüen alakí+o+ta p> ,testi ereiében DJ - " ' ' J bizó és azzal mindent meghódító sportfiút. Szabó Terus kedvesen játszotta a szerelmes kislányt, a Sági házaspár, Vinkler István, Ma­rék László, Kerekes Mihály és Tóth Terus nagyszerű humorukkal vitték sikerre a darabot. Hétfőn már kora délután elkezdődött a nagy felvonulás a ligeti sporttelepen tartott népünnepélyre, ahol már készen várta a közön­séget a sok mutatványos és élelmiszeres sá­tor. A közönség szórakoztatásáról bőségesen gondoskodás történt; de mindez csak előfu­tárja volt az ünnepség kiemelkedő eseményé­nek: Pelle István olimpiai bajnok tornabemu­tatójának. Öt órakor már mintegy 3000 főnyi közönség leste izgalommal érkezését. Megér­kezésekor zajos ovációval fogadták, aminek csillapultával Pápa város nevében dr. Her­mann László főjegyző, a jubiláló egyesület nevében pedig Szűcs Dezső elnök üdvözölte. Majd kezdetét vette a dísztorna. Pelle István bemutatta azt, amiről annyit hallottunk és ol­vastunk, de meggyőződhettünk arról, hogy az ő tudását betűvel visszaadni nem lehet, azt látni kell. Banális lenne minden dicséret vagy leírás mutatványainak ismertetésére; az em­beri tudásnak ezt a káprázatos produktumát csak a közvetlen látás utján tudjuk értékelni. Műszabadgyakorlatai, valamint a magas nyúj­tón, korláton és a lovon bemutatott gyakor­latai még a laikusoknak is olyan élvezetet nyújtottak, hogy a hatalmas közönség szinte lenyűgözve nézte minden egyes mutatványát s még a mutatványok befejezte után is szinte megbűvölve emlékezett a káprázatos teljesít­ményre. Hálás lehet az egész város közönsége a nemzet büszkeségének azért, hogy részére ezt a kivételes élvezetet megszerezte. Pelle István világbajnok mutatványainak pompás keretet adtak a kispesti lányok tizen­hattagu csapatának tornagyakorlatai és a le­venték ökölvívó mérkőzése, valamint a kollé­gium tornászcsaaptának gyakorlatai. A tornászbemutató után jól sikerült tánc­mulatság zárta be a nagy és sokáig emlékeze­tes jubileumi ünnepségeket, melyek egy időre visszavarázsolták a régi jó időket és rövid időre vidámságot loptak a csüggedt emberek szivébe és felkeltették bennük a szebb magyar jövő reménységét. B. F.

Next

/
Thumbnails
Contents