Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-06-10 / 23. szám

r 60 éven túl is Élhetsz még sok évet, Csak vízzel Rendezd emésztésed! Igmándi Miska A Somló kiállítása. A Somló pünkösdi kiállítása fontos mozzanatot jelent a somlai bor életében. A somlóvidék e kiállítással hangsúlyozni akarta, hogy a magyar élet ütőerét jelenti, bemutatta tehát gazdasági és kulturális értékeit és megkóstoltatta hires-neves borát, hogy a »legjobb« magyar bornak tartott Tokaji mellett méltó helyet szerezzen magának a »legegészségesebb« magyar bor, a Somlai. Ragyogón köszöntött a pünkösd Somlóvásárhelyre. A máskor csendes falu nyüzsgő méhkas képét mutatta. Utcán volt az egész falu és az ideözönlő vidékiek és mindenki izgalommal várta a kiállítás megnyitására jövő József kir. herceget, aki fél 12 körül érkezett meg. A falu szélétől lovasbandériumos küldöttséggel gyönyörű négyesfogaton hajtatott a községbe. A templom előtti téren történt az ünnepélyes fogadtatás. A községi biró szavai után Antal Lajos tb. kanonok köszöntötte a kir. herceget nemesveretü beszédben, majd dr. Schandl Károly tartotta meg frappáns ünnepi beszédét. Őfensége meleg szavakban ölelte magához a Somló népét, a kiállítást megnyitotta és annak megtekintésére indult. A Kultúrházban volt a kiállítás legfontosabb csoportja, a szőlészet és borászat és a borvásár. 180 féle Somlai pályázott itt az elsőségért, mindmegannyi pompás zamatúbor, melyek erős próbára tették a bíráló bizottság tagjait. Itt volt még az erdészeti és vadászati csoport és a háziipari és ipari szakcsoport egy rcsze. Az iskola adott otthont az iskolaügyi csoportnak, melyben az elemi-, gazdasági ismétlőés polgári iskolai növendékek által készített kézimunkák, rajzok, slöjd-munkák és más kézügyességi tárgyak voltak gazdag csoportosításban. Rendkívül finom volt a női kézimunkák csoportja, a legváltozatosabb fajták és formák gazdag gyűjteménye. Végül a népművészeti csoport, népművészeti, népies fafaragásokkal, kézimunkákkal, sok-sok értékes darabbal. A fogyasztási szövetkezetben az ipari, háziipari és kereskedői, a növénytermelési és nemesítési csoport kapott elhelyezést, a községi vásártéren pedig az állattenyésztési szakcsoport. A szarvasmarha-, ló-, sertés- és baromfiállomány pompás példányai a somlóvidéki állattenyésztés magas fejlettségéről tett tanúbizonyságot. Az egyes csoportokban számtalan arany és ezüst éremt, okleveleket és pénzadományt adott a Faluszövetség, az eredményt azonban még hivatalosan nem publikálta. A kiállítás megtekintése után József kir. herceg a tiszteletére adott társasebéden vett részt, utána a levente-ünnepélyt nézte végig és a délutáni órák folyamán visszautazott a fővárosba. A kiállítás nem volt nagyszabású, de hát a hangsúly úgyis a Somlón és a somlai boron volt, A délelőtti nyüzsgés-mozgás azonban a délután folyamán megenyhült, mert a poros faluból mindenki a Somló árnyas fái alá és hűvös pincéibe menekült. Pünkösd hétfőn, a kiállítás másodnapjának mozgalmassága pedig az első napét is erősen felülmulta. E napon érkezett ugyanis Somlóvásárhelyre a budapesti filléres gyors 1500 utasa és az egyébként tágas falu most szűknek bizonyult. De hát sok ember nem is volt kíváncsi a kiállításra és a vonat megérkezése után rögtön nekivágott a hegynek. Annyi ember mászta meg e napon a Somló hátát, amennyire az alig emlékezett. Minden pince árulta a nektárt, s a hatás nyomában járt. Jókedvtől és daltól volt hangos a Somló, szines ruhák tarkasága tette élénkké a hegy zöld hátát. A kialudt tűzhányó ma ismét tüzes volt, érezte azt mindenki. Nehéz volt este elhagyni a Somlót, kinek a jókedve, kinek a lába miatt. A kiállítás harmadik és utolsó napja jóval csendesebb volt az előzőkinél. A Faluszövetség részéről dr. Schandl Károly h. elnök és Wieser Béla titkár, a helyi rendezőségben Antal Lajos tb. kanonok és Schlőgl György káplán és Ughy Albert tanító és az egyes szakcsoportok rendezői sokat dolgoztak. A Faluszövetség munkáján azonban nem látszott meg, hogy már annyi kiállítás megrendezése áll mögötte. A helyi viszonyok nem ismerését is elárulták, úgylátszik, nem nagyon hallgattak annak ismerőinek tanácsaira. Pápa városát teljesen mellőzték, pedig talán több közünk van a Somlóhoz, mint Mezőkövesdnek! A somlai bor propagandája azonban mindenesetre megindult." H. E. Pedagógiai szeminárium városunkban. Vármegyénk új tanfelügyelője, Kehrer Károly e hó 8-ára összehívta a tanítóságot, hogy egy pedagógiai szeminárium keretében megtárgyalja velük a nevelés és tanítás ügyének legújabb kérdéseit. Az állami tanítóképző tágas tornaterme egészen megtelt csütörtök reggelre a tíelyi és környékbeli tanítók seregével, kik kb. 180-a;n jöttek össze, de képviseltették magukat az egyházi hatóságok és középfokú tanintézetek is. Kraft József, a tanítóképző h. igazgatója üdvözölte a tanfelügyelőt, majd Grátzer János ig.-tanító az új népiskolai tanterv szelleméből kiindulva, a magyar kultúrpolitika jelentős eseményeit ismertette a Klebelsberg-féle célkitűzés alapján. Kehrer Károly, az új tanfelügyelő tartott ezután nagyszabású előadást a nevelés kérdéseiről. Szólt a környezet hatásáról, a nevelés akadályairól s arra a megállapításra jutott, hogy az a tanító, aki nincs meggyőződve, hogy nevelése eredményes lesz, csak közönséges napszámosmunkát végez, mert a tanítói munkához sziv, lélek és teljes odaadás kell. Ágoston József ev. tanító vezette azután be tanítványait az egybegyűltek elé és nagyszerűen sikerült mintatanítást tartott a természettan köréből: »Miért úszik a hajó a vízen?« cimmel. Az egészen egyszerű eszközök felhasználásával tartott tanítás nagy érdeklődést keltett és a fiatal pedagógust zajosan megtapsolták. Utánna Jáhny József róm. kath. tanító teljesen újszerű alapon, a grafikonos ábrázolás felhasználásával az Árpádok korát tanította növendékeinek, mindvégig lelkes, érdekfeszítő módon, hol a tanító és tanítvány egyöntetű munkássága már egymagában is a siker biztosítéka. A szintén nagyon érdekes mintatanítás után szakbirálat volt, midőn Farkas és Páhány tanítók tárgyilagos felszólalásai után a tanfelügyelő foglalta össáe a Mágnás keverék, középamerikai és columbiai kávéfajtákból összeállított erőteljes izü kávé 'UKq. . . 3-70 Meinl Gyula rí. Hortfiy Miklós Fő-utca 19. sz. bemutatott tanítások feletti észrevételeit. Szünet után az új Tantervről és annak végrehajtási utasításáról volt megbeszélés. A sikerült pedagógiai szeminárium, amely a megjelent tanítóság szakismereteit nagyban gazdagította, de a vendégeknek is igaz lelki gyönyörűséget szerzett, a déli órákban ért véget. (Eiká.) Ó, ASSZONY! Ó, asszony, aki szived alatt hordozod azt a kis parányi, lelkedből formált magzatot, ó, asszony, hogyan köszöntsem reád a megtestesült, dicső Jövendőt — a fölkelő napot? Hogyan hivjam a messzi órát, csodákkal teli, boldog, békés, fészekvirrasztó teherváltót ? Melyben minden szó örömszülte csurranó méz, mely melengeti a kis parányit — a hiányzót. Hogyan omoljon le elébed férfias büszke, megbocsátó, égbékltő alázatom ? Robotba vert, kalásszal ékes, verejtékkel csurranó nyárban két karom hogyan támogasson ? Ó, asszony, mert te nem lehetsz most fillért hajszoló nehéz napok sorában estig mezőt járó, nem, nem lehetsz a dolgosok közt piros arccal, nevető szájjal mint azelőtt első kapázó. A sors most életért élni hiv, mint még soha! Csendes magányban várva várás tüzét itatja... Ó, asszony, asszony s jő a nagy perc s forró csókod érett gyümölcsét kigyúlt hajnalon öledbe adja. Kapcsándy Sándor. ÚJDONSÁGOK.. — Évzáró ünnep a kollégiumban. A főiskola holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja tanévzáró ünnepélyét a főiskola tornatermében. Műsor: 1. Himnusz. Közének. 2. Dr. Tóth Endre főiskolai igazgató jelentése az 1932—33. iskolai évről. 3. Bocsor-Csekeő: Muzsadal. Előadja a Főiskolai Énékkar Tóth Lajos főiskolai ének- és zenetanár vezetésével. 4. Tóth Árpád: Április. Szavalja Böröczki Béla II. é. theol. 5. Jelentés a Főiskolai Ifjúsági Képzőtársaság 1932—33-ik iskolai évi működéséről. Felolvassa Nagy Gyula III. é. theol., a Társaság ifjúsági elnöke. 6. Arany János: Pázmán lovag. Szavalja: Babos Ferenc VIII. o. gimn. tanuló. 7. Rákóczi-induló. Előadja a Főiskolai Zenekar Kiss Árpád igazgató-tanító vezetésével. 8. Pályadíjak és jutalmak kiosztása. 9. Évzáró beszéd. Tartja Vargha Kálmán főiskolai gondnok. 10. Szózat. Közének. Az ünnepélyen a Főiskolai könyvtár Papensia gyűjteménye céljaira adományokat köszönettel fogadnak. — Délután 3 órakor a rajzkiállítás megnyitása a rajzteremben.