Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-03-12 / 11. szám

XXIX, évfolyam. 11. szám. Pápa, 1932 március 12. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. £S85zetésí ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 BDéx. Telefon 131. szám. DR. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A gazdasági válság problémája — Dr. Ángyán Béla képviselőnk előadása. — A francia szenátus 260 szóval 1 ellenében hivatalosan állapította meg róla, amiben mi a magunk részéről igazán nem kételkedünk, hogy: »Aristide Briand jól szolgálta hazáját«. Hazája nagyságának, hatalmának, győzelmének, dicsőségének, befolyásának, gazdagságának egyaránt nagy és becses szolgálatokat tett; semmi kétség, Aristide Briand hazáját valóban jól szolgálta. Ám ne feledjük el: a ma már sirban pihenő nagy férfiúnak ennél az elismerésnél nagyobb, messzebbmenő^ ambíciója is volt. Ő azt szerette volna, ha mindenki, mindenhol, minden szenátus, minderi parlament az egész világon azt mondta volna ki róla, hogy Aristide Briand jól szolgálta az emberiséget. Messze hangzó beszédeivel erre látszott törekedni, a fegyvertelen béke propagálásával az emberiség üdvére kívánt dolgozni. Ám, hogy mindez nem volt-e csupán a győztesnek nagylelküségi gesztusa, hogy rejlett-e a szép mondatok mögött csak egy szikrája is a megértésnek, azt a jelen még nem Ítélheti meg, arról a jövő lesz hivatott dönteni. Béke az erősebb fegyvere jogán nem igazi béke. Ha majd a kölcsönös megértés békéjének korát sikerül megérnünk (meg lesz-e vájjon valaha is ez?), ha majd a nemzetek közötti válaszfalak valóban ledőlnek, akkor tudjuk megmondani, hogy Aristide Briand jól és őszintén szolgálta-e az egész emberiséget s őszintén jól nem szolgálta-e egyedül a saját hazáját? Ezerszer mondhatják, hogy nagyszerű és csodálatos, zenghetik közgazdák, műszaki emberek, világjáró dámák a dicsőségét, lehet a szabadság rajongóinak — hisz Washingtont szülte! — szintén eszményképe, a szédítő sugárzó fény mellett ott van a lesújtó, sötét árnyék is, — én nem tudok lelkesedni Amerikáért. Mivelhogy ahol minden olyan remek nagyméretüségben szervezett, ott ugyanígy ívan j szervezve a bűn is s hogy ebbe a sötét szer- i vezetbe nem kapcsolódnak-e bele olyan szer- ! vezetek tagjai is, amik pedig ép ellenkezőleg, a bűn éber ellenőrzésére, könyörtelen kiirtására volnának hivatva, ki tudná azt vájjon megmondani? Hogy ennek a sejtelemnek aZ egész világot egy hete izgalomban tartó Lindbergh baby-eset adta az impulzust, azt könnyű kitalálni. Elképzelhető volna-e az a gyermekrablási történet a maga összes járulékaival, a szabadlábon levő és fogságban ülő rablók összes megnyilatkozásaival, rendőrtelenített területeken történő titkos tárgyalásával és még sok egyéb kuriozitásával egyetemben ezen a mi elmaradt, ócska glóbusunkon? Nem, mindaz, ami itt folyik, az egészen speciális, egészen amerikai. Csupán egyetlen valami van az egész ügyben, ami ugyanolyan, mint aminő minálunk lenne és ez a szenvedő, a senyvedő anyai sziv, amelynek minden vonaglás a vádbeszéd a nagy, a hatalmas, a dicső Amerika erkölcsisége ellen. — Előzetes jelentés. A Pápai Leányegyesület március hó 21-én, hétfőn este tartja idei egyetlen müvészestélyét, melyen Heimlich Lajos, a külföldön is elismert zongoraművész gazdag műsorral szerepel. A programm többi része méltó lesz a kiváló művész játékához. Mult szombaton d. u. 6 órakor a Levente-Otthonban a pápai választókerület egységes pártja mintegy 300 tagjának jelenlétében rendkívüli érdeklődést keltő nagyválasztmányi ülést tartott Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos, a párt elnökének vezetésével. A nagy érdeklődést a kerület országgyűlési kép- * viselőjének, dr. Ángyán Béla v. államtitkárnak megjelenése idézte elő, aki az elnök üdvözlő szavai és felkérése után a gazdasági válság általános és hazai vonatkozásairól tartott egy teljes óráig tartó, mindvégig feszült figyelemmel hallgatott, hatalmas prespektiváju előadást. A nagy értékű előadás eszmemenetét az alábbiakban, a rendelkezésünkre álló helynek megfelelőleg röviden ismertetjük. Megelőzőleg csupán annyit kívánunk megjegyezni, hogy képviselőnk ezúttal szándékosan kerülni kívánt előadásában minden politikumot, bizonyára azt akarván ezzel kifejezni, hogy a helyzet kulcsa elsősorban a gazdasági válság megoldásában rejlik. Későbbi időpontban —• mint azt kilátásba is helyezte — módot és alkalmat fog bizonyára találni arra is, hogy politikai beszámolóját megtartsa. Dr. Ángyán Béla azzal kezdte előadását, hogy a gazdasági válság okainak kellő ismertetése nélkül a kibontakozás útját sem jelölheti meg. A válság okai tekintetében különböző felfogások uralkodnak és ezek közül két felfogás a legáltalánosabb. Az egyik, amelyik a világválság okait túlnyomó részben gazdasági okokra vezeti vissza és magát a válságot egy átmeneti konjunktura-válságnak képzeli, mint amilyen válságok az utolsó 100 év történelmében többizben fordultak elő és a gazdasági erők szabad érvényesülése és verseny révén fog megoldást találni. A másik felfogás a válság okait túlnyomó részben politikai okokra vezeti vissza. Ezek között elsősorban szerepelnek a háború, az azt követő békeszerződések, a reparáció, Középeurópa feldarabolása stb. és nézetük szerint a válság politikai eszközökkel oldandó meg, amelyek között els

kői helyen a békeszerződések reviziója, a reparáció törlése, az általános leszerelés és ehhez hasonló politikai eszközök veendők igénybe. Nézete szerint e két felfogás külön-külön nem állja meg a helyét, de mindkét felfogásnak meg van a maga jogosultsága, csakhogy a javasolt eszközök ,a válságot még megszüntetni nem fogják, mert annak okai sokkal mélyebben feküsznek és pedig abban a körülményben, hogy a világ gazdasági szervezetének alapjaiban történt az utolsó félszázadban nagymérvű eltolódás. A mi generációnk valósággal új történelmi korszak kiin- > duló pontjában él és a gazdasági rend megváltozott alapjai új eszközök igénybevételét kívánják. A válság semmiesetre sem oldható meg azokkal a módszerekkel, amelyek a háború előtti gazdasági rend szolgálatában állottak és abban kitűnő szerepet is töltöttek be. Hogy milyen irányban tolódtak el a világ gazdasági rendjének az alapjai, e tekintetben több példával illusztrálta felfogását. Rámutatott arra, hogy amíg a háború előtti időben a népesség szaporodása emelkedő irányzatot mutatott, addig ma Európa több államánál előre megállapítható az az időpont, amikor a népszaporodásban visszafejlődés fog bekövetkezni, már pedig a termelés rendjének ezzel a faktorral számolni kell. Lényegesen befolyásolja az egész gazdasági életet a nemzeti államoknak és ennek következtében a zárt kereskedelmi egységeknek a kifejlődése, amelyek úgy az egyes államok belső gazdasági életében, de különösen világgazdasági vonatkozásokban lényeges változásokat idéztek elő. A gazdasági együttműködés, az egyes gazdasági ágaknak közös munkában való egyesülése, a szervezkedés, a szövetkezeti gondolat lényeges eltolódásokat idéztek elő a gazdasági élet alapjaiban. Amig a mult* ban a gazdasági tevékenység kizárólag az egyéni kezdeményezés és magántevékenységre tartozott és az állam csupán közigazgatási funkciót végzett, addig az újabb fejlődés az államnak és egyéb közületeknek hatékonyabb részvételét kívánja a gazdasági életben és ma már nem is vitás az, hogy a közérdeknek meg kell előzni a magángazdasági érdeket, s csupán a felett lehet vitázni, hogy az állam és egyéb erkölcsi közületek által kifejtett gazdasági tevékenység és a magángazdasági tevékenység között hol lehet a helyes határvonalat megvonni. Számos hasonló és a gazdasági élet alapjaira átalakító hatást gyakorló példa felsorolása után rátért előadásában annak a taglalására, hogy mely irányokra mutat a gazdasági válságból kibontakozásnak az útja. így elsősorban foglalkozott az önellátás kérdésével, amely ma már a tengerentúli államok gazdaságpolitikájának is egyik főtörekvése. Rámutatott az ipari, de a mezőgazdasági államok kiviteli kooperációjának a kérdésére. Ismertette azokat a törekvéseket, amelyek egyes államok, mint gazdasági egységek területén belül a tervszerű termelés megvalósítása irányában mozognak. Hangsúlyozta a termelés és fogyasztás megszervezésének és irányításának a szükségességét. Majd pedig azon véleményének adott kifejezést, hogy az állam és a jegybankok viszonyának is meg kell változnia és hogy a bankjegy-kibocsájtás szempontjából ismert fedezeti és egyéb elméleteknek milyen változásokon kell keresztülmenni ök. Az általános és az egész világgazdaKOHN JÓZSEF cementárugyár Pápa. • Iroda: Fő-tér 18.