Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-03-12 / 11. szám

denki számára. — Azegyik­nek minden erejét meg keii feszítenie, hogy hivatásában meg tudja áilni a helyét, a másik munka nélkül tengeti életét. — Ivíi lenne az ember* rel babkávé nélkül! Az egyiket a babkávé munkára serkenti és magas teljesít® menyekhez segíti, a másik* nak olcsó táplálékul szol* gál. A babkávé tehát segítő* cársa az embernek az élet küzdelmeiben. sági válság szempontjából fontos irányelvek ismertetése után rátért a speciális magyar gaz­dasági helyzetre. A foganatosításba veendő tennivalók között mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a külföldi államok példájához ha­sonlóan nálunk is törekedni kell az önellátás minél intenzivebb megvalósítására, amelyre nézve kereskedelmi mérlegünk adatai megfe­lelő útmutatást adnak. Ezzel kapcsolatban a tervszerű termelés és a javak eloszlásának, valamint a fogyasztás megszervezésének a kér­dését tárgyalta, melyek elsőrendű fontosság­gal birnak. A munkanélküliség levezetését, valamint a fogyasztóképesség emelését el lehet érni azon az úton, ha az állás és mun­kanélküli népességet és pedig tekintet nélkül arra, hogy az illetők szellemi vagy fizikai mun­kások-e, visszavezetjük a földhöz. E célból egy szerves és nagyovanalu agrárpolitikai pro­grammot kell kidolgozni, amelynek a legfon­tosabb része a megfelelő telepítési programm kidolgozása. Nézete szerint ennek a programúi­nak pénzügyi megoldása nem ütközik leküzd­hetetlen akadályokba, de vigyázni kell, hogy ne essünk ugyanabba a hibába, mint a föld­reform lebonyolítása alkalmával. Hangsú­lyozta, hogy miután a gazdasági kérdések elsőrangú fontosságúak, azoktól távol kell tar­tani minden politikát és különösen a párt­politikát. Ép ezért káros a hozzá nem értő em­bereknek sokszor jóhiszemű, de mindenesetre demagóg hatást kiváltó gazdasági propagan­dája, mint pl. az infláció hangsúlyozása, amely­nek a hozzá nem értő tömegek felülnek és at­tól gazdasági nyomoruságuknak a megoldását remélik, holott az infláció az országnak a vég­romlását idézné elő. Épen ezért előadásában ő maga is tartózkodott minden politikumtól és a célja az volt, hogy a közvélemény előtt bizonyítsa, miszerint nem a választójogi és egyéb közjogi, valamint politikai problémák feszegetésével kell a mai viszonyok között az időt tölteni, hanem konkrét, hosszú időre ki­ható és nagyszabású gazdasági tervek kidol­gozásával, megvalósításával és olyan irányú külpolitikai tevékenységnek következetes mun­kálásával, amelyek nagyobb gazdasági egy­ségnek a létrehozását célozzák. Mindehhez pe­dig mindenekelőtt az szükséges, hogy a ma­gyar nemzeti társadalom ne tagozódjék sem érdekképviseleti, sem osztály, vagy felekezeti szempontból, hanem igyekezzék a veszély pil­lanatában a legnagyobb egységre és együtt­működésre, mert csak a közös veszélyben való összetartás és egymásra utaltság fontos kér­désének a felismerése, a megértés és nem a visszavonás tudja a. nagy feladatok megoldá­sához szükséges egységet biztosítani. Dr. Ángyán Béla előadását többször megszakította a tetszés és elismerés nyilvání­tása, befejeztével pedig meleg ünneplésben részesítették a kitűnő előadót. A megjelentek köszönetét Karlovitz Adolf elnök juttatta ékes szavakban kifejezésre annak a hő óhajának kifejezése mellett, hogy képviselőnket minél előbb és minél többször üdvözölhessük kö­rünkben. ÚJDONSÁGOK. — Dr. Ángyán Béla képviselőnk vá­rosunkban. Dr. Ángyán Béla orsz. képviselőnk múlt pénteken este városunkba érkezett, hol Karlovitz Adolfnál, az egységespárt elnökénél szállott meg. Képviselőnk másnap és vasárnap a d. e. folyamán a legnagyobb készséggel a Griffben rendelkezésére állott választóinak, akik igen nagy számban keresték fel. A vidékre a rossz idő miatt nem mehetett el, de a ta­vasszal a kerületéhez tartozó falvakat is fel fogja keresni. Tiszteletére Karlovitz pártelnök szom­baton délben ebédet adott, este Levente-Otthoni előadása után pedig a párt vezetőivel volt együtt a Böröczky-vendéglőben barátságos összejöve­telen. Ittlétét a helybeli sporttelep vezetősége is felhasználta arra, hogy köszönetét fejezze ki e válságos helyzetben levő kultúrintézményünk számára a kultuszminisztériumban kieszközölt segélyért, ki kell emelnünk e helyen azt a se­gítséget, mit ez ügyben dr. Lázár Andor, váro­sunk kiváló szülötte, az Országos Testnevelési Tanács elnöke nyújtott a kérés hathatós közben­járásával városunknak. Ugyancsak köszönetével kereste fel képviselőnket a város vezetősége is a városi inségakciónak felsőbb helyeken történt támogatásáért. Képviselőnk vasárnap délben utazott el városunkból vissza a fővárosba. — A Jókai-kör Goethe-ünnepe. A pá­pai Jókai-kör Goethe halálának századik év­fordulója alkalmából 1932 március hó 12-én, kivételesen szombaton délután 6 órakor a Nőnevelő-intézet dísztermében Goethe-emlék­ünnepet rendez a következő műsorral : 1. Elnöki megnyitó. Mondja dr. Antal Géza. 2. Goethe Az ember és a költő. Irta és felolvassa : Horváth Endre. 3 a) Liszt: Liebestraum; b) Chopin : Prélude. Zongorán előadja: Herrmann Ancsi 4 Goethe-dalok balladák. Fordította és előadja dr Kőrös Endre. 5 Goethe-Schubert: a) Pusztai rózsa; b) Mignon dala. Énekli Farkas Irma, zongorán kiséri Ritókh István. — A vármegyéről. A lefolyt héten a vár­megye közigazgatási bizottsága és kisgyülése ülést tartott. A kisgyűlés több Pápa városi határozatot hagyott jóvá. Az ülések befeje­zése után dr. Kenessey Pongrác főispán a két testület tagjait közös bizalmas tanácskozásra hivta össze, melyen a megüresedett felsőházi tagsági helyek ügyében tanácskoztak. Mint jó forrásból értesülünk, a rendes tagsági hely tekintetében a megjelentek egyhangúlag dr. Weszely Tibor nagybirtokos jelöltsége mel­lett foglaltak állást. A póttagsági helyekre a kisgazdák kérésére egyelőre nem történt je­lölés, akik előbb a maguk körében akarják a jelölés ügyét megbeszélni. — Márciusi ünnepek. A főiskolai képző­társaság a főiskolai énekkar, a főiskolai zene­kar és a kollégiumi vegyeskar közreműködésé­vel f. hó 15-én este 8 órai kezdettel 1848 március 15-ikének emlékére diszünnepélyt ren­dez a Levente-Otthonban. Az ének- és zene­számokon kívül Kovács Sándor ünnepi ódát szaval, a kollégium ifjúsága pedig felkért úr­leányok közreműködésével előadja az „Ocskay brigadéros" c. történelmi színművet. Az elő­adást 16-án megismétlik, 14-én este pedig ifjúsági előadás lesz. — A régi szokáshoz hiven a honvéd-szobornál is tart az ifjúság ünnepélyt. Itt beszédet mond Győr Sándor IV. éves theo­lógus, szavalnak Kovács Sándor és Molnár János. — A Petőfi-háznál az ünnepi beszédet Nagy Gyula II. éves theológus mondja. E két utóbbi helyen a kollégiumi vegyeskaron kívül közreműködik a Levente-zenekar is. A ref. nőnevelő-intézet március 15-én délután 4 órakor rendezi hazafias ünnepélyét. Alkalmi felolvasást Pentz Ilona tan. kép. tanár fog tartani; énekek, zeneszámok és szavalatok képezik a műsor többi részét. Az áll. tanítóképző-intézet márciusi ünne­pélyét az influenza-járvány miatt idén szűkebb körben, házilag tartja meg. x Meinl fodormenta-pralinee. Finom fodormenta-töltés csokoládéba mártva. — Költségvetésünk a pénzügyminisz­tériumban. Dr. Uzonyi Kálmán h. polgármestert a hét elején Schlosser Ernő főszámvevővel együtt a pénzügyminisztériumba rendelték be, ahol az illetékes ügyosztály a városi költség­vetést tárgyalta le velük. A minisztérium tájé­kozódott ez alkalomból a város függő és tör­lesztéses kölcsöneiről. Tudvalevőleg az a terv ugyanis, hogy az összes városok szanálása közös alapon hajtassák végre. — Elekes jószágigazgató ünneplése. Fel­emelő ünneplésben volt része március 1-én albisi Elekes Gyula gazdasági tanácsosnak, a rédei gróf Esterházy Pál nagybirtokos jószág­igazgatójának 25 éves szolgálati jubileuma al­1 kalmából. A bakonyi uradalmak házi ünne­i pében kivették részüket a dunántúli egyesüle­tek, a Győri Mezőgazdasági Kamara, az OMGE, az Erdőtisztek és Gazdatisztek Orsz. Egyesülete is, mely intézmények vagy kép­viseltették magukat, vagy levélbelileg juttat­ták kifejezésre üdvözletüket. A grófi család és a teljes tisztikar jelenlétében lefolyt ün­nepen elsőnek az uradalom gazdatisztjei és erdőmérnökei fejezték ki hódolatukat; nevük­ben Baranyay József szalmavári intéző meleg szavak kíséretében adta át a tisztelgők érté­kes emléktárgyát, a magyar gondolat, a ma­gyar akarat és magyar erő stilizált ősmada­rának, a sasnak bronzba öntött szimbólumát. Elekes Gyula a Székelyföld szülötte, aki a sasok hónából a Bakonyba hozta el a magyar föld rajongó szeretetét, meghatva köszönte meg a meleg szavakat és a tisztikar összefo­gását, együttműködését kérte. Ha egyéb ér­deme nem is lenne — úgymond — csak az, hogy az uradalom a legválságosabb és leg­keservesebb napjaiban sem volt kénytelen egyetlen egy alkalmazottját is elbocsájtani, oly eredmény, amelynek lelke mélyéből ör­vend és amiért a legnagyobb küzdelem sem volt sok. A tisztelgő küldöttségek hosszú sora következett, amit a grófi család részvételével a tisztikar bankettje követett. Lélekemelő volt a földesúr, gróf Esterházy Pál messze hal­latszó szava, amelyben elsőnek köszöntötte fel az ünnepeltet és amely szavak 25 év munkájá­nak ércbe foglalt elismerése és köszönete volt. Majd dr. Pintér Lajos, az uradalom jog­tanácsosa ünnepi beszédében a grófi családra, a grófi család első zászlótartójára: Elekes Gyulára és családjára mondott felköszöntőt. Elekes Gyula 1907-ben került, mint fiatal se­i gédtiszt az uradalomhoz, ahol abban az idő­| ben, szokatlanul rövid idő alatt, alig három ! év .nulva intéző lett. 1916-ban került az ura­i dalom élére. Rendkívüli agilitása, merész aka­í rása, jó üzleti érzéke a bakonyi uradalmakat annyira felvirágoztatta, hogy a sorozatos gaz­dasági krízist már virágzó gyáripar, halgaz­daság, fürésztelep, magnemesítő üzem, szesz­gyár tették anyagilag elviselhetővé. Rédén a mezőgazdasági üzem mellett a környék lakos­sága a rédei keményítőgyár, dextringyár és szirupgyárban talál éven át biztos kenyeret. Nem messze Rédétől, az addig szerény kis Hajmás pataka hatalmas tavakká duzasztotta az egykor sást és kákát termő, hasznot alig hajtó völgyeket. A kis Bakonyszentlászlón szeszgyár kéménye füstölög és a Bakony fája, mesze, faszene, ipartelepén feldolgozott épü­let- és butoranyaga sok falu munkás kezét látja el kenyérrel. Mindezek, nem is szólva a legjobb kezekben levő növénynemesítő telep­ről, a magas színvonalon álló tehenészetekről, mind Elekes Gyula 15 évi igazgatásának elvi­tathatatlan érdeme és az uradalomnak, de a magyar gazdasági életnek is igazi értéke. — Hogyan segíthetünk magunkon a jelenlegi katasztrofális gazdasági és pénzügyi helyzetben, melyhez hasonló emberemlékezet óta nem volt. A gazda és kertészkedő nem várhat máshonnét segítséget: saját erejéből kell a javuláshoz vezető eszközöket előteremtenie. Ez csak úgy érhető el, ha minden tekintetben kiváló, magas hozamot biztosító vetőmagot használ, melynek legismertebb beszerzési for­rása az 58 év óta fennálló világhírű Mauthner Ödön magtermelő r-t. Budapest, Rottenbiller­utca 33 és Kossuth Lajos utca 4, a Ferenciek templomával szemben. A cég új főárjegyzékét érdeklődőknek ingyen és bérmentve küldi. — Előadás a Munkás-Otthonban. A Batthyány-utcai Munkás-Otthonban ma, szom­baton este, Deák Lajos tart előadást A magyar munkásmozgalom problémái cimmel. Vendégeket szívesen látnak. — Kezdete 8 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents