Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.
1932-03-05 / 10. szám
XXIX. évfolyam . 10. szám . Pápa, 1932 március 5. — — — - — — — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Sföfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fiBéf. Telefoni 181. macám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Még fel sem ocsúdott a közönség a kispesti gyilkosság borzalmaiból, már újabb szörnytette az ember gonosz indulatainak ejtette borzalomba a közönséget. A ráckevei gyilkosság olyan volt, amilyent bestialitásban hasonlót keveset mutathat fel a bünügyi krónika. S még meg sem szikkadt a hant a kispesti gonosztevők sirja fölött, máris a föld alá került egy olyan, aki valóban nem érdemelte meg, hogy a földön maradjon. Mikor látja az ember az erkölcsöknek ilyen borzasztó sülyedését, isteni és emberi törvényeknek ilyen esztelen lábbaltiprását, mikor látja, hogy hiába van a hóhér állandóan munkában, újabb és újabb rémtettek születnek meg, akkor önkénytelenül felmerül lelkében a kérdés, vájjon mi az oka annak, hogy semmi elrettentő példa nem használ és ez az ölés és rablás borzalmas ragályként látszik mindjobban elterjedni? Sokan hajlamosak arra, hogy a gonosztetteket kizárólag a szociális nyomor számlájára irják. Csak a legközelebbi két eset i is biztos cáfolata ennek a feltevésnek. A két katona rendes ellátásban részesült, élelmük, zsoldjuk volt, mégis gyilkoltak. A ráckevei irnok, igaz, állás nélkül volt, de saját hibájából, a nyomorúságba még nem kóstolt bele, de a. kártyázásba annál inkább. A kártya és a bosszú ördöge fűtötte lelkét. A szociális nyomorúság, az általános tapasztalat szerint, inkább szokott tolvajlásokat, tömegmozgalmakat előidézni, semmint ilyen bestiális gyilkosságokat. Egyéni oka van tehát inkább a statáriális Ítélkezés alá kerülő gonosztetteknek, viszont azonban az egyéni indulat abból az általános laza erkölcsi felfogásból táplálkozik, mely a háború utáni időkben lett úrrá a lelkeken. Az a kérdés: ha nem rettent a példa, fenntartandó-e a példaadás rendi szere? Habozás nélkül felelhetjük reá, hogy igen, mert ha könnyelműen az ellenkező rendeltetnék el, akkor a vad szenvedélyek még bátrabban mernének tombolni, mint az ma történik. Bármily iszonytató is a látvány, mely, sajnos, oly gyakran megismétlődik szemünk előtt, mégsem szabad álhumanizmusból megengedni, hogy a pokol minden szörnyei garázdálkodhassanak kényük-kedvük szerint. Ám bizonyos az is, hogy ugyanakkor minden nevelő munkának, minden missziói tevékenységnek arra kell irányulnia, hogy tisztább erkölcsök üdébb légköréhez szokjék az emberiség és krisztusi szeretet lépjen a korlátot nem ismerő szenvedéllyel kitörő gyűlölet helyébe, így munkálkodva, talán megkímélve maradunk azoktól a látványoktól, amitől most oly gyakran niegborzad és összeszorul a lelkünk. Az adósok védelme. Minduntalan hallani, hogy a megszorult adósok ellen sok a per, az árverés, amelyeken az ingóságok is, a földek is potom áron kerülnek leiadásra, továbbá, hogy a nagy költségek felemésztik az árverési vételárat, úgy hogy az adós minden vagyona elúszik és adósságai mégsem csökkennek. A bajbajutott adósok a törvényhozás és a kormány védelmét sürgetik és panaszkodnak, hogy bajukkal senki sem törődik. Jogos-e ez a panasz? A törvény egyik alaptétele, hogy az adósnak fizetnie kell és ha nem fizet magától, a hitelező végrehajtás útján is behajthatja rajta követelését. Nincsen olyan jogrendszer, amely ettől az elvtől eltérhetne, mert ez minden hitelforgalmat megölne, hitel nélkül pedig nincs virágzó gazdálkodás. Még azt sem keresheti a bíróság, hogy az adós képes-e vállalt kötelezettségét teljesíteni, mert mindenI kinek, aki kötelezettséget vállal, magának kell arra ügyelnie, hogy csak azt vállalja, aminek eleget is tud tenni. Minthogy azonban sok gazdát egészen kivételes, előre nem látott bajok tettek képtelenné arra, hogy vállalt kötelezettségeit idejében teljesítse, az államhatalom is egészen kivételes kedvezményt adott a gazdáknak, módot adván az októberben megjelent hitelügyi rendeletben a bíróságnak, hogy a gazdák ellen folyó árverést és az ingatlan haszonélvezetére vezetett zárlatot 1932 október 31-ig elhalassza. A nehéz viszonyok közt felszaporodó j kamatterhek enyhítése végett pedig kimondotta ez a rendelet — és ezt már nemcsak a gazdák, hanem minden adós javára —, hogy a rendelet megjelenése előtti időre 8o/o-nál magasabb kamatot, ha pedig az adós késedelemben volt, a késedelem idejére 12o/ 0nál magasabb kamatot nem kell fizetni, ha több volt is kikötve. A jövőre pedig a kamatmaximumot 12o/o-ban állapította meg. Sőt 1932 január 25-től kezdve a bíróilag érvényesíthető kamatmaximum 11%, a Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó pénzintézetek által nyújtott kölcsönök után pedig a maximális kamat 10.5o/o. Kimondja ez a rendelet azt is, hogy ezeket a határokat a kamat még a mindenféle cimen szedett melléktartozásokkal (kötbér, üzletdíj, folyósítási, forgalmi jutalék stb.) együtt sem haladhatja meg. Való igaz, hogy a legújabb időkig sok árverésen értékes ingóságokat potom áron kótyavetyélték el. De a mult októberben megjelent, előbb említett hitelügyi rendelet kimondja, hogy az ingókat a kikiáltási ár kétharmadán alul elárverezni nem lehet. Az adós a községi elöljáróságtól kérhet a valódi értékről bizonyítványt és a bizonyítványban kitüntetett érték lesz a kikiáltási ár, amelynek kétharmadán alul nem lehet az ingókat eladni. Termények értékét tőzsdei árjegyzékkel is igazolhatja az adós. Még hatásosabb eszköz a potom áron való elárverezés ellen a lefoglalt termény szabadkézből való eladása. Ezt olyankor engedi meg egy új törvény, ha a lefoglalt terménynek piaci, vagy tőzsdei ára van. Ilyenkor tehát keressen az adós vevőt a maga búzájára, vagy egyéb lefoglalt terményére. Ha talál olyan vevőt, aki a piaci árnak legalább 9/ 1 0 részét megadja és készpénzzel meg is fizeti, jelentkezzék vele, akár a végrehajtónál, akár a rendőrségnél, vagy a községi elöljáróságnál; ezek elintézik a dolgot. így olyan vételárat lehet elérni, amilyent az árverésen aligha lehetne megkapni. Kár, hogy a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvénynek ezzel az újításával az adósok csak igen ritkán élnek. A felsorolt rendelkezések csak szemelvények az adós védelmére alkotott újabb szabályokból. Van ezenkívül még sok olyan rendelkezés, mely a pernek és végrehajtásnak költségeit iparkodik csökkenteni. Eléggé kitűnik ezekből a szemelvényekből is, hogy a törvényhozás és a kormány komolyan törekedett arra, hogy az adóst minden elkerülhető károsodástól megóvja. A közönség feladata, hogy hasznukat vegye az itt biztosított jogoknak. Ha valaki maga nem ért jogai megvédéséhez, forduljon ügyvédhez, vagy, ha erre nem akar költeni, menjen el a bíróság panaszirodájába, ahol ki fogják tanítani, hogy mit kell tennie és szóbeli kérelmeit jegyzőkönyvbe is veszik. Visszatekintés a régi Iparos világra. Ha egy kissé visszatekintünk a régi boldog időre, amikor még az iparosasszonyok csak nagyasszonyok voltak, elém tárul a pápai iparostársadalom 50 évvel ezelőtti képe, amelyet joggal nevezhetek az iparosság dicső korának. Lelki szemeimet végigvonultatom a mult Szél-utcáján, jelen Kossuth-utcáján és azt találom, hogy ott a legértékesebb épületek iparosok tulajdonát képezték. Gaál Gyula hentes-mester építtette a Deák-utca sarkán álló tornyos házat, szomszédságában Iglauer János palotája, Nagy István bábsütő háza, szemben Doktorics molnár háza. Odább Nobel Ármin nyomdász és könyvkötő háza, a régi 48-as párt elnöke, Koczka László háza, Kende Ignác pékmester háza, Kluge Ferenc kékfestő háza, Mosinger üveges háza, szemben ezzel a Dobosi gombkötő, Schneider molnár háza, szomszédságukban a régi nagyhírű Matus szappanos, Altstádter cipész háza, Fellner kőfaragó háza. Néhmann és Szeglethy szíjgyártók főtéri házai, Bánóczy Pál egész utcasor házai, Besenbach Károly építőmester ingatlanai, köztük a nagy terjedelmű volt Női Kórház. Ezek mellett az iparosságnak a város más helyein is voltak ingatlanai, úgy hogy alig volt a városban valamire való éjpület, amely ne iparos tulajdona lett volna. Majdnem minden valamirevaló iparosnak meg volt a kis házikóján túl egy kisebb szőllője is, ahol a nyári hónapokban fáradalmas munkájuk után, legalább ünnepen és üres óráikban családjukkal együtt kipihenhették fáradalmaikat. KÉSZ PARKOT KAP A telep tölgyes és fenyves. n . .. ,,, Árak n-Slenkint 4 P-től 10 Mg. a MlMOn-AIMül Előnyös részletfizetés. » Felvilágosítás! nyújt ós telek- KÁPTALAN" előjegyzést elfogad PETHE JÁNOS TRLEPEN Budapest, VI., Aradi-utca 11. 1 u u u 1 u I0ZÁIKLAF0K és mintás cementlapok. Legújabb gépekkel gyártja tökéletes kivitelben modern mintákban KOHN JÓZSEF cementárugyár Pápa. • Iroda: Fö-tér 18.
