Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-03-05 / 10. szám

ON IS NEZZE MEG! Lőwy butoráruház állandó kiállítását Győr, Gróf Tisza István tér 5. szám. Különösen az igen tekintélyes csizmadia iparosok tulajdonát képezte a vasúton túli szőllőhegy, amelyet ezért Csirizhegynek ne­veztek (mai Urdomb) el. A Kishegyen is voltak iparosok szőllői, amelyekben felejthetetlen emlékű szüretek és névnapok voltak. Felidéződik előttem a régi Obermayer kolompáros, Nagy István, Szili Ignác, Hajnóczky Béla, Szvoboda Vencel, Al­mersdorfer György, Kluge Ferenc s még szá­mos tekintélyes iparos emléke, akik nemcsak iparukban tűntek ki, de a város képviselőtes­tületében is számottevő szerepük volt és min­denkor irányítók is voltak a városi politi­kában. A mult iparosai nemcsak városunkban jutottak tekintélyes szerephez, de azt kivívták maguknak, ezt a tekintélyüket megőrizték az egész környéken is. Voltak annak az időszaknak olyan ipar­ágai is, amelyek utolsó mesterei is kihaltak városunkban. Ilyenek a fehértimárok, akik 70—80 segédet foglalkoztattak, a szürszabók, a magyar szűcsök, a gombkötők, a tarisznyá­sok, a csutorások stb., megszűnt a híres Bra­der-féle bőrgyár is. Különösen tekintélyt és megbecsülést szereztek maguknak a kékfestő iparban Kluge Ferenc, Blum Mór, Polcz Pál kékfestőiparo­sok, akik nagyszerű munkáikat mindig csen­gős, hármas fogataikon vitték a vásárra és az iparosmesterek külön kis fogataikon mentek szállítmányuk után. Érdemessé tették magukat Obermayer kolompáros, a régi szürszabók és magyar szű­csök közkedvelt készítményeikkel. A régi asztalos iparban kitűnik a híres Freiszberger asztalos műhelye, ahol állan­dóan 15—20 asztalossegéd dolgozott. W altér Sándor, Qaál János, Huber János stb. asz­talos-mesterek, akiknek tanítványaiból az or­szág és a külföld nagy városaiban sok kiváló iparos folytat ma is ipart. A molnárság a város iparostársadalmá­nak olyan értékes része volt, hogy annak te­vékenységéről és életéről külön közlemény­ben fogok megemlékezni. Ha ezeket az emlékeimet, az iparosság akkori pozícióját és vagyoni viszonyait a je­lennel összehasonlítom, kétségbeesve figye­lem a mai helyzetet s fájó szívvel látom, ha hamarosan a bajt fel nem ismerik és alkalmas módon nem gátolják meg, Pápa város — sőt az egész ország — vagyonos, tekintélyes és hajdan virágzó kisipara a porba hullik, el­sorvad. Mint az iparostársadalom egyik nesz­tora, éber figyelemmel kisérem a jelenlegi iparostársadalom helyzetét. Panaszkodnak nap­nap után, panaszkodnak a gazdasági viszo­nyok okozta óriás munkahiány miatt, az el­viselhetetlen közterhek következtében meg­élhetésük, létfenntartásuk veszélyben van. Teherbiróképességük lecsökkent, lelki egyensúlyuk bizonytalan, kötelességüket tel­jesíteni képtelenek. Megjelenik a végrehajtó, mindennapo­sak lettek az árverések és a kétségbeesésbe viszik az iparost. És én, a régi iparostársadalom megma­radt régi tagja, mikor így fájó szívvel hason­lítom össze az iparosság fénykorát, dicső múltját a szomorú jelennel, magam is elérzé­kenyülök és csak türelemre, kitartásra buzdí­tom a fiatal generációt, azzal a hittel, azzal a hő óhajjal, hogy virradjon fel ismét a jobb idő a magyar iparostársadalomra. Adja Isten, hogy minél előbb elkövetkezzék a jobb és bol­dogabb jövendő. Pápa, 1932 február 25. Böhm Samu esztergályos mester, kamarai kültag. A „Tókertiek" levele. Tekintetes Szerkesztő Űr! B. lapja mult heti, 9. folyó számában közzétett közérdekű panaszunk leközléséért fogadja köszönetünket. Ez alkalommal kérjük az alábbi közleményünket, mint a panaszain­kat tartalmazó cikknek kiegészítő részét, le­közölni. Panaszainknak ilyen úton-módon való nyilvánosságra hozásával, reméljük, elérjük azt, hogy a kellő tájékozottsággal nem bír­ható városi képviselő urak másképen látják majd a kéréseinknek, panaszainknak jogos­ságát, mint ahogyan azt eddig láthatták, ta­lán más elhatározásra jutnak. Mi az építkezéseink keresztülvitele al­kalmával, igaz ugyan nem közvetlenül, ha­nem csak közvetve, másokon (kereskedőkön) keresztül forgalmi adó címén számottevő ősz­szeget fizetünk be városunknak, mint édes anyánknak a pénztárába. A forgalmi adónak pedig 25o/o-a, vagyis egynegyed része városi pénztárunké, azt városunk saját kiadásai fe­dezésére használhatja fel, helyesebben, már fel is használta. A cement, tégla, épületfa, kerítés, ólak, fáskamra, illemhelyek fa­anyaga, tetőfedőcserép, vaskereskedelmi cik­kek, u. m. szegek, kapu- és ajtósarkok, zárak, fűtőtestek s ezek füstvezető csövei után, az azokkal való kereskedők közbenjöttével, a kő­míves, ács, cserepes, bádogos, asztalos, la­katos, üveges, szobafestő stb. mesterek mun­kái után, de ugyancsak azoknak közbevonásá­val, 15—20.000 P-re is felrugó összeg lehet az, amit már 6—7 év alatt befizettünk váro­sunk pénztárába. Lakhatási engedélyeink kiadásáért is je­lentékeny összegeket kellett 460 ház után már befizetnünk. Mi ezek után kijelenthetjük, azt, hogy nem kérünk semmi áldozatot az anyavárosban lakó nagyadófizető polgártársainktól, mi csak abból kérünk vissza valamit utcarendezés cí­mén, amit már 6—7 éven keresztül befizet­tünk. Nem álmodunk mi valami asphaltburko­latu utcákról, csak olyant óhajtunk, mint a Városmajor környéki, pl. az árok-utcai, ame­lyen télvíz idején kis tüzelőanyagunkat, bur­gonyánkat stb. a falusi eladók lakásainkra készségesen elszállítsák. Gyalogjárdáinkat, a részünkre átenge­dett kaviccsal már legnagyobb részben elké­szítettük, csak a hatósági kényszerítést várók vannak még hátra ezen kötelességük teljesí­tésével. Ne tartsanak túlkövetelőnek bennünket, mi csak azt óhajtjuk, hogy az általunk befi­zetett közmunka stb. díjak arányában utcáink évről évre, fokozatosan, ha másképen nem, egyenként javíttassanak, különösen a kocsi­közlekedésre rendelt utcatestek. A mult heti közlemény utolsó bekezdé­sében foglaltakra éppen a kertvárost szidal­mazó egy-két városi képviselő úr epés nyilat­kozata adott alkalmat. Végül megjegyezzük azt, hogy ha vá­rosunknak, mint anyánknak, rongyos cipő van a lábán, ne igyekezzünk mi sürü selyem fátyolt vonni a szemeire azért, hogy a lábát ne láthassa, hanem cipőt vegyünk a lá­bára, hogy bátran járhasson még a sárban is. Cifrálkodni majd ráér az arra alkalmasabb időkben is. Egy 1800 lélekkel lakott város­résznek minden időben használható kocsiköz­lekedésre alkalmas utcára égetőbb szüksége van, mint valamely régi, szépnek éppen nem mondható városrésznek — amely 30 éven ke­resztül még csúnyább volt — a mostani rend­kívüli terhes időkben való felszépítésére. Pápa, 1932 február 27. Kertvárosiak. Liget-utca 2. sz. házban májusra 3 és 2 szobás összkomfortos lakás. Értekezni lehet Gyurátz Ferenc utca 4. sz. alatt. — A vármegyei felsőházi tagságok. A dr. Révész Kálmán tiszáninneni ref. püspök elhunytával megüresedett és a ref. egyház püs­pökeit hivatalánál fogva megillető felsőházi tagsági helyre mint rangidősebb püspök dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök hivatott be. Dr. Antal Géza tudvalevőleg eddig mint Vesz­prém vármegye választottja volt tagja a felső­háznak. A vármegyei felsőházi tagságra Holitscher Károly nagybirtokos póttag következnék, ő azon­ban országgyűlési képviselő és kérdés, hogy nem ezen a cimen óhajt-e továbbra is a törvény­hozás tagja maradni. Minthogy a második vár­megyei póttag, dr. Magyar Károly ny. főispán elhunyt, a legközelebbi vármegyei közgyűlésnek valószínűleg egy rendes és két pót felsőházi tagot kell választania. — A városi inségakció. Dr. Kenessey Pongrác, vármegyénk főispánja, e héten csütörtö­kön a népjóléti minisztérium két tisztviselője kíséretében városunkban időzött és a polgár­mesteri hivatalban ellenőrizte az inségakció eddigi lefolytatására vonatkozó adatokat. A fő­ispán mindent teljesen rendben talált. Ugyan­akkor közölte a város vezetőségével, hogy az akció tovább folytatására a kormány további készpénz- és gabonasegélyt engedélyezett. Ennek segítségével valószínűleg sikerülni fog az arra legjobban rászorulókat kb. április közepéig munkába juttatni. — Képviselőnk választókerületében. Dr. Ángyán Béla országgyűlési képviselőnk betegségéből felépülvén, a mult hétre tervezett látogatására ma, pénteken este városunkba ér­kezik. Holnap, szombaton d. e. 10 órától a Griff-szállóban választóinak rendelkezésére áll. Ugyanaznap este 6 órakor a Levente-Otthon­ban az egységespárt nagyválasztmányát fogja az aktuális kérdésekről tájékoztatni. — Goethe-emlékünnep. Világszerte megkezdődtek a Goethe halála százados évfor­dulója alkalmából rendezett Goethe-ünnepek. A hazai irodalmunk fejlődése szempontjából is nagy jelentőséggel bíró világirodalmi nagyság ünnepléséből helybeli irodalmi egyesületünk, nagy sikerrel működő Jókai körünk is ki akar­ván venni a maga részét, e hó 12-én, szomba­ton tartandó előadó-ülését irodalmi és művészi részében is teljesen Goethe emlékének szenteli. Az ünnepi előadó-ülés műsorát legközelebbi számunkban közöljük. — A Pápai Takarékpénztár köz­gyűlése. Békeévekre emlékeztető méltósággal és eredménnyel zajlott le vasárnap, február hó 28-án a Pápai Takarékpénztár ez évi közgyűlése az intézeti székház nagytermében. A mai zilált, kuszált gazdasági viszonyok mellett jóleső ér­zéssel tapasztalhattuk, hogy az intézet akkor is, amikor a vidéki pénzintézetek kereseti lehető­sége minimálisra van szorítva, békeidőknek megfelelő lépésekben növeli tőkéit, s honorálja azt a bizalmat, mellyel a részvényesek viseltet­nek városunk ezen legrégibb intézete iránt. A Pápai Takarékpénztár azon kevés intézetek közé tartozik, amely ma is a mult évivel azonos ösz­szegü osztalékot fizetett, s részvényenkint 10—10 pengőt juttatva a részvényeseknek, 66.500 pen­gőt tartalékolt. Ez is mutatja azt a szilárd bá­zist, amelyre a Pápai Takarékpénztár építve van. A közgyűlés a zárszámadás megvizsgálása és a fölmentvény megadása után felügyelőbizott­sági tagjává választotta Iglauer István mérnök, gyártulajdonost, akinek közgazdasági tudása nagy nyereséget jelent a takarékpénztárra. A közgyűlés végén a részvényesek nevében Töreky Árpád esperes, vaszari plébános köszönte meg Karlovitz Adolf elnöknek s az igazgatóságnak odaadó munkásságukat s az egész évi fárado­zásukkal produkált kiváló eredményt. — Március 15. A Ref. Főisk. Ifj. Képző­társaság a hagyományos módon ünnepli meg az idén is márc. 15-ét. A szokásos esti elő­adáson Herczeg Ferenc „Ocskay brigaderos"-a kerül színre a Levente-Otthonban. A műsor többi részét szavalat, énekkari és zenekari számok képezik. Jegyeket a jövő héttől kezdve Kis Tivadar könyvkereskedésében lehet elő­jegyeztetni. A teljes műsort a következő számban hozzuk.

Next

/
Thumbnails
Contents