Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-03-05 / 10. szám

ON IS NEZZE MEG! Lőwy butoráruház állandó kiállítását Győr, Gróf Tisza István tér 5. szám. Különösen az igen tekintélyes csizmadia iparosok tulajdonát képezte a vasúton túli szőllőhegy, amelyet ezért Csirizhegynek neveztek (mai Urdomb) el. A Kishegyen is voltak iparosok szőllői, amelyekben felejthetetlen emlékű szüretek és névnapok voltak. Felidéződik előttem a régi Obermayer kolompáros, Nagy István, Szili Ignác, Hajnóczky Béla, Szvoboda Vencel, Almersdorfer György, Kluge Ferenc s még számos tekintélyes iparos emléke, akik nemcsak iparukban tűntek ki, de a város képviselőtestületében is számottevő szerepük volt és mindenkor irányítók is voltak a városi politikában. A mult iparosai nemcsak városunkban jutottak tekintélyes szerephez, de azt kivívták maguknak, ezt a tekintélyüket megőrizték az egész környéken is. Voltak annak az időszaknak olyan iparágai is, amelyek utolsó mesterei is kihaltak városunkban. Ilyenek a fehértimárok, akik 70—80 segédet foglalkoztattak, a szürszabók, a magyar szűcsök, a gombkötők, a tarisznyások, a csutorások stb., megszűnt a híres Brader-féle bőrgyár is. Különösen tekintélyt és megbecsülést szereztek maguknak a kékfestő iparban Kluge Ferenc, Blum Mór, Polcz Pál kékfestőiparosok, akik nagyszerű munkáikat mindig csengős, hármas fogataikon vitték a vásárra és az iparosmesterek külön kis fogataikon mentek szállítmányuk után. Érdemessé tették magukat Obermayer kolompáros, a régi szürszabók és magyar szűcsök közkedvelt készítményeikkel. A régi asztalos iparban kitűnik a híres Freiszberger asztalos műhelye, ahol állandóan 15—20 asztalossegéd dolgozott. W altér Sándor, Qaál János, Huber János stb. asztalos-mesterek, akiknek tanítványaiból az ország és a külföld nagy városaiban sok kiváló iparos folytat ma is ipart. A molnárság a város iparostársadalmának olyan értékes része volt, hogy annak tevékenységéről és életéről külön közleményben fogok megemlékezni. Ha ezeket az emlékeimet, az iparosság akkori pozícióját és vagyoni viszonyait a jelennel összehasonlítom, kétségbeesve figyelem a mai helyzetet s fájó szívvel látom, ha hamarosan a bajt fel nem ismerik és alkalmas módon nem gátolják meg, Pápa város — sőt az egész ország — vagyonos, tekintélyes és hajdan virágzó kisipara a porba hullik, elsorvad. Mint az iparostársadalom egyik nesztora, éber figyelemmel kisérem a jelenlegi iparostársadalom helyzetét. Panaszkodnak napnap után, panaszkodnak a gazdasági viszonyok okozta óriás munkahiány miatt, az elviselhetetlen közterhek következtében megélhetésük, létfenntartásuk veszélyben van. Teherbiróképességük lecsökkent, lelki egyensúlyuk bizonytalan, kötelességüket teljesíteni képtelenek. Megjelenik a végrehajtó, mindennaposak lettek az árverések és a kétségbeesésbe viszik az iparost. És én, a régi iparostársadalom megmaradt régi tagja, mikor így fájó szívvel hasonlítom össze az iparosság fénykorát, dicső múltját a szomorú jelennel, magam is elérzékenyülök és csak türelemre, kitartásra buzdítom a fiatal generációt, azzal a hittel, azzal a hő óhajjal, hogy virradjon fel ismét a jobb idő a magyar iparostársadalomra. Adja Isten, hogy minél előbb elkövetkezzék a jobb és boldogabb jövendő. Pápa, 1932 február 25. Böhm Samu esztergályos mester, kamarai kültag. A „Tókertiek" levele. Tekintetes Szerkesztő Űr! B. lapja mult heti, 9. folyó számában közzétett közérdekű panaszunk leközléséért fogadja köszönetünket. Ez alkalommal kérjük az alábbi közleményünket, mint a panaszainkat tartalmazó cikknek kiegészítő részét, leközölni. Panaszainknak ilyen úton-módon való nyilvánosságra hozásával, reméljük, elérjük azt, hogy a kellő tájékozottsággal nem bírható városi képviselő urak másképen látják majd a kéréseinknek, panaszainknak jogosságát, mint ahogyan azt eddig láthatták, talán más elhatározásra jutnak. Mi az építkezéseink keresztülvitele alkalmával, igaz ugyan nem közvetlenül, hanem csak közvetve, másokon (kereskedőkön) keresztül forgalmi adó címén számottevő őszszeget fizetünk be városunknak, mint édes anyánknak a pénztárába. A forgalmi adónak pedig 25o/o-a, vagyis egynegyed része városi pénztárunké, azt városunk saját kiadásai fedezésére használhatja fel, helyesebben, már fel is használta. A cement, tégla, épületfa, kerítés, ólak, fáskamra, illemhelyek faanyaga, tetőfedőcserép, vaskereskedelmi cikkek, u. m. szegek, kapu- és ajtósarkok, zárak, fűtőtestek s ezek füstvezető csövei után, az azokkal való kereskedők közbenjöttével, a kőmíves, ács, cserepes, bádogos, asztalos, lakatos, üveges, szobafestő stb. mesterek munkái után, de ugyancsak azoknak közbevonásával, 15—20.000 P-re is felrugó összeg lehet az, amit már 6—7 év alatt befizettünk városunk pénztárába. Lakhatási engedélyeink kiadásáért is jelentékeny összegeket kellett 460 ház után már befizetnünk. Mi ezek után kijelenthetjük, azt, hogy nem kérünk semmi áldozatot az anyavárosban lakó nagyadófizető polgártársainktól, mi csak abból kérünk vissza valamit utcarendezés címén, amit már 6—7 éven keresztül befizettünk. Nem álmodunk mi valami asphaltburkolatu utcákról, csak olyant óhajtunk, mint a Városmajor környéki, pl. az árok-utcai, amelyen télvíz idején kis tüzelőanyagunkat, burgonyánkat stb. a falusi eladók lakásainkra készségesen elszállítsák. Gyalogjárdáinkat, a részünkre átengedett kaviccsal már legnagyobb részben elkészítettük, csak a hatósági kényszerítést várók vannak még hátra ezen kötelességük teljesítésével. Ne tartsanak túlkövetelőnek bennünket, mi csak azt óhajtjuk, hogy az általunk befizetett közmunka stb. díjak arányában utcáink évről évre, fokozatosan, ha másképen nem, egyenként javíttassanak, különösen a kocsiközlekedésre rendelt utcatestek. A mult heti közlemény utolsó bekezdésében foglaltakra éppen a kertvárost szidalmazó egy-két városi képviselő úr epés nyilatkozata adott alkalmat. Végül megjegyezzük azt, hogy ha városunknak, mint anyánknak, rongyos cipő van a lábán, ne igyekezzünk mi sürü selyem fátyolt vonni a szemeire azért, hogy a lábát ne láthassa, hanem cipőt vegyünk a lábára, hogy bátran járhasson még a sárban is. Cifrálkodni majd ráér az arra alkalmasabb időkben is. Egy 1800 lélekkel lakott városrésznek minden időben használható kocsiközlekedésre alkalmas utcára égetőbb szüksége van, mint valamely régi, szépnek éppen nem mondható városrésznek — amely 30 éven keresztül még csúnyább volt — a mostani rendkívüli terhes időkben való felszépítésére. Pápa, 1932 február 27. Kertvárosiak. Liget-utca 2. sz. házban májusra 3 és 2 szobás összkomfortos lakás. Értekezni lehet Gyurátz Ferenc utca 4. sz. alatt. — A vármegyei felsőházi tagságok. A dr. Révész Kálmán tiszáninneni ref. püspök elhunytával megüresedett és a ref. egyház püspökeit hivatalánál fogva megillető felsőházi tagsági helyre mint rangidősebb püspök dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök hivatott be. Dr. Antal Géza tudvalevőleg eddig mint Veszprém vármegye választottja volt tagja a felsőháznak. A vármegyei felsőházi tagságra Holitscher Károly nagybirtokos póttag következnék, ő azonban országgyűlési képviselő és kérdés, hogy nem ezen a cimen óhajt-e továbbra is a törvényhozás tagja maradni. Minthogy a második vármegyei póttag, dr. Magyar Károly ny. főispán elhunyt, a legközelebbi vármegyei közgyűlésnek valószínűleg egy rendes és két pót felsőházi tagot kell választania. — A városi inségakció. Dr. Kenessey Pongrác, vármegyénk főispánja, e héten csütörtökön a népjóléti minisztérium két tisztviselője kíséretében városunkban időzött és a polgármesteri hivatalban ellenőrizte az inségakció eddigi lefolytatására vonatkozó adatokat. A főispán mindent teljesen rendben talált. Ugyanakkor közölte a város vezetőségével, hogy az akció tovább folytatására a kormány további készpénz- és gabonasegélyt engedélyezett. Ennek segítségével valószínűleg sikerülni fog az arra legjobban rászorulókat kb. április közepéig munkába juttatni. — Képviselőnk választókerületében. Dr. Ángyán Béla országgyűlési képviselőnk betegségéből felépülvén, a mult hétre tervezett látogatására ma, pénteken este városunkba érkezik. Holnap, szombaton d. e. 10 órától a Griff-szállóban választóinak rendelkezésére áll. Ugyanaznap este 6 órakor a Levente-Otthonban az egységespárt nagyválasztmányát fogja az aktuális kérdésekről tájékoztatni. — Goethe-emlékünnep. Világszerte megkezdődtek a Goethe halála százados évfordulója alkalmából rendezett Goethe-ünnepek. A hazai irodalmunk fejlődése szempontjából is nagy jelentőséggel bíró világirodalmi nagyság ünnepléséből helybeli irodalmi egyesületünk, nagy sikerrel működő Jókai körünk is ki akarván venni a maga részét, e hó 12-én, szombaton tartandó előadó-ülését irodalmi és művészi részében is teljesen Goethe emlékének szenteli. Az ünnepi előadó-ülés műsorát legközelebbi számunkban közöljük. — A Pápai Takarékpénztár közgyűlése. Békeévekre emlékeztető méltósággal és eredménnyel zajlott le vasárnap, február hó 28-án a Pápai Takarékpénztár ez évi közgyűlése az intézeti székház nagytermében. A mai zilált, kuszált gazdasági viszonyok mellett jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy az intézet akkor is, amikor a vidéki pénzintézetek kereseti lehetősége minimálisra van szorítva, békeidőknek megfelelő lépésekben növeli tőkéit, s honorálja azt a bizalmat, mellyel a részvényesek viseltetnek városunk ezen legrégibb intézete iránt. A Pápai Takarékpénztár azon kevés intézetek közé tartozik, amely ma is a mult évivel azonos öszszegü osztalékot fizetett, s részvényenkint 10—10 pengőt juttatva a részvényeseknek, 66.500 pengőt tartalékolt. Ez is mutatja azt a szilárd bázist, amelyre a Pápai Takarékpénztár építve van. A közgyűlés a zárszámadás megvizsgálása és a fölmentvény megadása után felügyelőbizottsági tagjává választotta Iglauer István mérnök, gyártulajdonost, akinek közgazdasági tudása nagy nyereséget jelent a takarékpénztárra. A közgyűlés végén a részvényesek nevében Töreky Árpád esperes, vaszari plébános köszönte meg Karlovitz Adolf elnöknek s az igazgatóságnak odaadó munkásságukat s az egész évi fáradozásukkal produkált kiváló eredményt. — Március 15. A Ref. Főisk. Ifj. Képzőtársaság a hagyományos módon ünnepli meg az idén is márc. 15-ét. A szokásos esti előadáson Herczeg Ferenc „Ocskay brigaderos"-a kerül színre a Levente-Otthonban. A műsor többi részét szavalat, énekkari és zenekari számok képezik. Jegyeket a jövő héttől kezdve Kis Tivadar könyvkereskedésében lehet előjegyeztetni. A teljes műsort a következő számban hozzuk.