Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-12-24 / 52. szám

Tek. Theol.Tóth' *erenc önképzőköi N1K MINDEN SZOMBATON. Főiskola Helyb en Xeiefon szám. Kiadóhivatal s PeiŐfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Dr KÖRÖS ENDRE 1 Hirüetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésébea Békesség. »Békesség a főldÖn.« Ez a karácsonyi üzenet úgy csap ma a fülünkbe, mintha csupa gúnyolódás volna, hogy még jobban elkeserítse az embereket. Mit csalfátok a vi­lágot, mit ámítjátok egymást a békesség jel­szavával? Ki veszi ma ezt komolyan? Ki hisz benne igazán? Lehet talán kábító szer, amellyel a jólét embere le akarja fegyve­rezni a reá irigységgel itekintő sorsüldözöt­tet, vagy amellyel a 'balsors gyermeke önma­gát ringatja lethargikus álomba: >de komoly ténynek, olyannak, amelyben nem jut szerep sem mások, sem önmagunk lelaltatásának, ki venné ma a békességet! Vaknak és süketnek kell lenni ahhoz, hogy ma, a megpróbálta­tásoknak és a bizonytalan holnapnak idején békességről álmodozzunk. így szól a realitás embere és csalódot­tan, eddig ápolt hitéből kifosztottan szapo­rítja a csüggedezők fekete táborát. És íme jött a Karácsony és hozza a maga vigasztalását, üzenetét és tüzet gyújt az éj sötétében, megújítja s kiábrándítha,­tatlan optimizmussal hirdeti kétezeréves igé­retét és felhívását: békesség a földön. Nem dughatjuk be előle füleinket, harsog mint győzelmi trombita, harsog mindaddig, amig csak lesz a földön — gyermek. Mert a bethlehemi Gyermek hozta ma­gával ezt a gyógyító írt s a mindenkori gyermek a legilletékesebb osztogatója ennek a kincsnek. A gyermek. Nézd tiszta tekintetében a menny tündöklő mosolyát, nézd pirosló arcán a kitörő életkedvet, nézd feléd forduló bizal­mában a te erőid értékelését. Ügy-e, hogy elönti a szivedet valami melegség, megszáll valami kifejezhetetlen szelíd érzés és magiad se tudod, hogyan: gyöngédebb leszel má­sokhoz, megérzed, hogy oda kell illeszked­ned mások szükségleteihez, vágyakozol össz­hangban lenni másokkal, megtanulod az oda­adás gyönyörét és immár tudsz is adni, adni és mindig csak adni. A gyermek vezetett el nemesebb valód felismerésére és juttatott a békesség öröméhez. Valami mély értelme van annak, hogy a gyermek és a Karácsony szorosan együvé tar­toznak; a gyermek már a maga lényével is a békesség hírnöke s a béke Karácsonya igazi valójában a-gyermek ünnepe. Van egy nagy jelentőségű remek kép a Bibliában: Ézsaiás látomása arról, hogy a farkas együtt lakik a báránnyal, a párduc együtt fekszik a kis kecskével, az oroszlánkö­lyök együtt van a borjúval és »egy kis gyer­mek őrzi azokat«. íme a természetre is ki­ható világbéke egy gyermek pásztorvesszeje alatt. Miért lehetséges ez? Azért, mert a gyermek és a szeretet szo­rosan összetartoznak. Hány család van olyan, amelyet a házastársak elidegenedése folytán csak a gyermek tart együtt, de ő együtt tartjaj az ő gyenge vállain nyugszik a családi békes­ség! Ö éleszti a családi tűzhelyen a szeretet melegét s ha maga elpusztul, belepusztul a család békéje is ott, ahol nincs meg a próba­álló szeretet a házastársak között, amely bizto­sítja a békességet. Mert béke csak ott van igazán, ahol a szeretet készít otthont a számára és őrzi azt. Szeress és akkor békesség lesz benned és körülted. Mással mint a szeretettel, sem meg­szerezni, sem állandósítani nem lehet a bé­kességet, de a szeretetnek természetes gyü­mölcse az. Minél több van szivedben a szere­tetből, annál nagyobb a békességed. Ne messze, ne magadon kívül keresd a békesség .titkát. Tulajdon kezedben van az a varázsi­vessző, amellyel előidézheted és ha megnyer­ted, megtarthatod. Milyen jó lenne megtanulni ezt az egy­szerű igazságot mindenkinek! Szeretet és en­nek gyümölcse a békesség. Olyan alapvető igazság ez a sorrend, mint az ok és okozat törvénye a természetben. Feltétlen érvényn nyel követi egymást ez a kettő. Összetartozl-' nak, hiszen mindkettőnek alapvonása az ön­fegyelem, az áldozatkészség. A szeretet tisz­títja meg a szivet az önzéstől s így tud kifelé hatni a békességszerzés munkájában, amelyből szintén kimaradhatatlan kellék az önfegyel­mezés és áldozatkészség. Béke nem jöhet létre áldozat nélkül. Ezt az igazságot felejtik el a világbéke jelenlegi egyengetői, akiknek őszinte­ségében is kételkedni kell, ha nem határozzák el magukat áldozathozatalra. De melyik nem­zet szánja el magát csak a legcsekélyebb áldo­zatra is a világ békességéért! Amit a nemzetek minden nagy leromlás és még nagyobb pusztulással fenyegető jö­vendő katasztrófa ellenére sem tudnak megta­nulni, tanulja meg azt a magyar társadalom,! tanuld meg a magad szűk körében, kedves olvasóm! Békességet akarsz? Úgy előbb ta­nulj meg áldozatra készen szeretni. Isten azzal ültette be a világba a békesség magvát, hogy szeretetből ide adta a maga Egyszülöttét és megjelent legcsodásabb ajándéka, a bethle­hemi Gyermek. Ezt a békességet hozza és kínálja nekünk a Karácsony. így legyen boldog ünnepünk! Rácz Kálmán. yula miniszterelnök Pápán — 1932 december V7. Emlékezetes nagy napja volt mult szom­baton városunknak. Emlékezetes nem csupán azért, mert Magyarország miniszterelnöke el­jött közibénk s a maga kivételes egyéniségé­nek varázsát sugároztatta reánk, hanem azért is, mert a miniszterelnök pápai gyönyörű megnyilatkozása hódító erejűvé tette a nem­zeti egységnek azt a hatalmas eszméjét, me­lyet fáradhatlanul végzett * útjain alig hirde­tett bárhol is kifejezőbb formában, mint ép­pen a mi városunkban. Rövid volt az idő, amit körünkben töl­tött, de tartalomban annál gazdagabb. Szá­moljunk be hiven a nagy eseményről. 5-re volt jelezve érkezése, de már 1/ 25-re zsúfolásig megtelt a Levente-Otthon csarnoka. Az egyszerű épület kivül és belül Ízlésesen, szépen feldíszítve. Az udvar ügyesen elren­dezve. A levente-zenekar készenlétben. E napra külön felállított oszlopokról erős tüzű villa­mos égők világítják be a Tókert-utcát és az Otthon udvarát. A fogadásra egybegyűlt elő­kelőségek értesülnek róla, hogy a közbeik­tatott pannonhalmi út miatt a miniszterelnök érkezése csak 1/ 26-ra várható. Fél hatra aztán legördülnek az autók a lejárat elé és az utcán és az udvaron egybegyűlt ezernyi néptömeg éljenzése között lép ki kíséretével együtt ko­csijából Magyarország miniszterelnöke. Mi­után vitéz Marjai őrnagy a katonaság, Ha­muth rendőrtanácsos a rendőrség, Ágoston százados a csendőrség részéről hivatalosan jelentkeztek, elsőnek dr. Kenessey Pongrác főispán üdvözölte őt a vármegye nevében. Dr. Wéber Pál kanonok dr. Rott Nándor megyéspüspök üdvözletét tolmácsolta a mi­niszterelnöknek. Most dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester lelkes szavakban adott kifeje­zést a város örömének a miniszterelnök láto­gatása felett. A levente-zenekar a Himnuszt intonálta, melynek áhítatos meghallgatása után a vendégek bevonultak a Levente-Otthon színpadára. A közönség felállott Gömbös mi­niszterelnök érkezésekor és zúgó tapssal és éljenzéssel köszöntötte őt. A pódiumon levő asztalnál középein a miniszterelnök, jobbra tőle dr. Hóman Bálint kultuszminiszter, balra dr. Antal Géza püspök foglaltak helyet. Az elnöki asztalnál ültek még Sztranyavszkv Sán­dor országos pártelnök, dr. Darányi Kálmán államtitkár, dr. Marton Béla pártigazgató, dr. Antal István sajtófőnök, Karlovitz Adolf, a nemzeti egység pártjának pápai elnöke, dr. Wéber Pál kanonok és vitéz Draskóczy István ny. altábornagy. A szinpad hátsó soraiban a helybeli hatóságok és intézmények vezetői ül­tek. Az éljenzés csillapultával Karlovitz Adolf állott fel, hogy a nemzeti ima elmondására kérje fel a közönséget s azután lendületes szép szavakkal üdvözölte a miniszterelnököt, aki fehér tógában jár szerte az országban, hogy egyetlen érzésbe összeforrassza a ma­gyar sziveket. Üdvözölve még a többi megje­lent előkelőségeket is, a népgyűlés vezetésére dr. Antal Géza püspököt kérte fel, aki azonnal felkérte a miniszterelnököt beszéde megtartá­sára. A várakozás izgalma futott végig a töme­gen, mikor a miniszterelnök szólásra emelke­dett. Mindjárt első, közvetlen és szívből jövő szavai meghódították a sziveket. Az érdeklő­dés és lelkesedés mondhatni mondatról-mon­datra fokozódott, beszéde egyes részeinél pe­dig frenetikus erővel zúgott fel a tetszés or­kánja. Beszédét egész terjedelmében itt kö­Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A mai délelőttöt Győr városában töltöttem, ma délután Pannonhalmán voltam és e pilla­natban is még a pannonhalmi impressziók ha­tása alatt állok. Pannonhalma Dunántúlnak a gyöngye és ezeréves történelmünkkfel nemcsak a rend, amely benne otthont talál, hanem a falak is össze vannak forrva. Én bár protestáns Tűzifa, szén és épületanyag iegluíáoyosabb beszerzési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám : 124. Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utca 3. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents