Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-12-24 / 52. szám

Hasznos tudni, mindazoknak, kik az ártalmatlan és tisztán természetes hashajtó ásványvizek iránt, nagyobb bizalommal viseltetnek, hogy Schinidthauer trrft Timiimé ii itiii/iJwn^giirX^ keseriivize hatékony forrás-sókban egész Európa leggazdagabb ilynemű ásványvize. Rendszerint már kisadag: x/

4 vagy l/

2 pohár elegendő, miáltal a nagyobb mennyiségek fogyasztása feleslegessé válik, tehát gazdaságilag is viszonylag a legolcsóbb. ember vagyok, mégis úgy dédelgetem Pannonhalma emlékét, mintha én is ott éltem volna életemet. Magyar testvériség! Pápát magam választottam ki, hogy idejövök, nemcsak azért, mert Ángyán, igen tisztelt barátom képviseli ezt a választókerületet, hanem mert Pápát fontos pontnak tartom a magyar életben és talán aktuális, hogy Győrből Pannonhalmán át Pápára jövök, összefonva mindazokat a nemzeti szálakat és erőtényezőket, amelyek e három pontban megnyilvánulnak. A katolikus püspöktől a protestáns püspökhöz jöttem. A protestáns a katolikus tesvérekhez jött ide Pápára is, hogy összefogjuk az erőket a magyar testvériség ügyében. Sorsközösségben élő nemzet vagyunk. Ha a sors rendelte, hogy különféle templomokban imádjuk az Istent, fokozott mértékben kötelessége a vezető férfiaknak a nemzeti egységnek minden körülmény között való fenntartása. Kaoszban élünk; gazdasági és politikai kaoszban. Ugy érzem, nagy történeti idők elöestéfén állunk, tehát nekem is kötelességem egy táborba szólítani az egész nemzetet. Beszélünk ünnepélyek alkalmával új honfoglalásról, de nem tudjuk azt, hogy ahhoz, hogy egy nemzet megerősödjék, hogy egy nemzet történelmi feladatokat végezzen, ahhoz az szükséges, hogy a nemzet maga is meg legyen szervezve, egységes nevezőre legyen hozva úgy világnézeti, mint politikai, úgy kultúrális, mint gazdasági szempontból. Egy nemzet, amely ezer sebből vérzik; egy nemzet, amely gazdaságilag alig tud fennállani, egy nemzet, amelyben a verejtékes munka dacára nehéz a mindennapi élet, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy külön táborokra szakadva, vezéri hiúságok miatt pártokra tépve egymást marcangolja akkor, amikor minden nap és minden éjjel a veszély saskeselyüi lesnek életére. Én harcos életet élő ember voltam és vagyok. És ha nagy eszmékről lesz szó, az is leszek megint. Ma azonban békét hirdetek befelé. Én, a harcos ember, elfelejtek minden választó- | falat vallásfelekezetek és társadalmi osztályok között és mindig csak azt fogom keresni, ami összehoz bennünket. Mindig csak azt fogom látni, ami megerősíti egységében a nemzetet és mindig csak a nemzeti öncélúság jegyében kívánunk úgy magam, mint kormányom és pártom is működni azért, mert Isten és a gyarló ember közé egyedül a nemzet van hivatva állani, amelyben valamennyien bennfoglaltatunk, a legfelső polcon állók és a legalacsonyabb osztályhoz tartozók, a leggazdagabbak és a legszegényebbek, a legtehetségesebbek és a legkevésbbé tehetségesek. Ezért tűztem ki az u. n. 95-ös programmom első pontjaként a nemzeti öncélúság gondolatát. Ez azt jelenti, hogy itt minden a nemzetért van, minden cselekvény a nemzetért történik, azt jelenti, hogy nincsenek kiváltságos rendek, nincsenek királyok, hanem vannak magyar testvérek. Én nem nézem azt, hogy valakit milyen bölcsőben ringattak kisded korában, hanem csak azt nézem, hogy a nemzet szempontfából tehetségénél, erkölcsi adottságainál és kvalitásainál fogva mit jelent. A revízió hangoztatása. Nagy feladatok előtt állunk. Szeretik szavaimat különösen a külföldi sajtóorgánumok félremagyarázni, azt mondván: minek hangoztatni túlságosan a revízió gondolatát. Erre azt válaszolom innen is: mert békét akarok. A béke gondolatát legjobban akkor szolgálja Európa, amikor megvizsgálja azokat az igazságtalanságokat, amelyeket mi és más nemzetek is éreznek. A lausannei konferenciáról érkezett jelentésekből úgy látom, Európa kezdi magát megérteni. Ha Európa nem érti meg egymást, ha az európai nemzetek nem fognak egymás bajain segíteni akarni, akkor finis Europeae. Annyira széttagolt Európa élete, hogy az egymásra utaltság gondolata előtérben van. Ma már a kontinens szemszögéből kell nézni ezt az életet és ezért helyeseltem annak idején a volt francia miniszterelnöknek, Briandnak a Páneurópára vonatkozó gondolatát, jóllehet reálpolitikailag nem tartottam megvalósíthatónak. Ezért vallottam én azt már miniszterelnökségem első napjaiban, hogy sietnünk kell egy kisebb koncepciót megvalósítani. Római utam és az osztrák tárgyalások ezt célozták. Nyíltan megmondottuk, hogy gazdasági és nem politikai szempontból nézzük ezt a közeledést, piacot keresünk mezőgazdasági feleslegeink számára és rendelkezésére állunk piacként azoknak az országoknak, amelyek hajlandók tőlünk átvenni feleslegeinket, j Ma nagyon fontos az exportkérdés. Az idősebbek tudják, hogy valamikor Magyarországon ilyen kérdésekkel nem foglalkoztak. A monarkia nagy koncepciójában a mezőgazdasági problémák mint külön kérdés nem szerepeltek, akkor természetesen folytak ezek a problémák és nem kellett, mint ma, úgyszólván napestig ezeken a kérdéseken törni a fejünket. Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem. Nagy versenyfutás van és az nyeri el a győzelmet, aki a legaktívabb, aki a legtöbb árut szolgáltatja, aki a legjobban tudja a piacokat biztosítani, aki a legmegfelelőbb termeléssel rendelkezik. Az győz, ahol belpolitikailag nyugalom és béke van, ahol a termelő munka megindult, ahol nem irigykednek egymásra, hanem egymásban kiegészítő tényezőket akarnak látni, ahol nem egyoldalú agrárpolitikát próbálnak csinálni az ipar rovására, ahol nem dolgoznak a kereskedelem ellen, mert tudják, hogy úgy a mezőgazdaság, mint az ipar termékeinek értékesítésével a kereskedelem van hivatva foglalkozni. Engemet és mindnyájunkat érdekel a bankügy, a hitelkérdés, az utak, a vasút, a táviró és a pósta kérdése. Ma minden házban ezekről a kérdésekről beszélnek, ami azt jelenti, hogy egy nagy anyagi harc közepette élünk. Mondjuk meg őszintén, nem voltunk erre a harcra kellőképen felkészülve; túlságosan simán folyt az életünk. Ki tudta azt régen közülünk, hogy mit jelent az infláció és defláció? Csak pénzügyi tudósok gondolkoztak ilyesmiről. Az eszmények szolgálata. Ez az átalakulás jó abból a szempontból, hogy a realitásokhoz szoktatja a nemzetet, de rossz, hogy túlságosan az anyagi: faktorokat viszi a nemzet egyetemének közérdeklődésébe. Történelmi szerepet vivő nemzetnek egy hivatása lehet csak: eszméket szolgálni. Bármenynyire silány a mindennapi élet, bármennyire keserves ez az élet, amit ma élünk, bármenynyire sötét a mi magyar éjszakánk, nem szabad az arany után futni, hanem ki kell tartani az eszmények mellett. Akik a közélet pályáján akarnak szerepet vinni, szükséges, hogy azok ne mindent kizárólagosan anyagi szempontból nézzenek. Olyan vezetökrle van szükség, akik tudnak a tiszta eszményiség mellett reálpolitikát is csinálni. Az élen haladóknak ezekkel a legjellegzetesebb tulajdonságokkal kell rendelkezniök: legyenek a legönzetlenebblelküek és a legfanatikusabb magyarok. Én nem hosszú időre jöttem ide és nem lesz időm mindent érinteni, én csak azért jöttem, hogy megismerjük egymást szemtőlszembe, hogy lássák önök, nincs igazuk azoknak, akik azt mondják: nem olyan politikai programúi alapján dolgozom, amely reálpolitikát jelent és célhoz vezet. Sorsközösség, választójog. Nekem az a célom, hogy felébresszem a nemzet lelkiismeretét, mert nem elég, ha én virrasztok a magyar éjszakában; nekünk valamenyKARÁCSONYKOR legyen az ajándék szép, praktikus és olcsó, hogy öröme legyen annak, aki adja; de az is örüljön, aki kapja. A nagy karácsonyi vásár megkezdődött! Kirakataimban a leszállított áru cikkek nagyrésze már megtekinthető RAIDLFERENC rövidáru, úri és női divatáruházában Pápa, Kossuth Lajos utca 6. Telefon: 174. s