Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-09-10 / 37. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám, ^J&Szetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 föléi. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Többet vártunk, mint amit kaptunk, de hát mikor és miben volt ez máskép? Csalódni emberi dolog, tehát csalódtunk abban is, hogy a szén ára annyi lesz, amennyinek len* nie kellene, ha minden úgy lenne, ahogy kel­lene lenni. A szén ára azonban, miután hosz­szán és zajosan tüntettünk a mellett, hogy »megbuktatjuk a kartellt!«, maradt továbbra is magasnak, igen magasnak, mindenesetrd Bókkal magasabbnak, mint amennyiért más országokban a szenet kapni lehet. Hol itt a biaj? Szerintünk abban, hogy a szén árát csupán kereskedelmi szempontból limitálták. Elvettek 30 f-t a nagybani, s talán valamelyest a kicsinybeni árusoktól is. Nem hisszük, hogy a bányák csak egy fillért is veszítsenek a megállapodás következtében, pedig a szén te­rén — ezt személyes tapasztalatból tudjuk — a bányák a legnagyobb uzsorások. Ők hasz­nálják ki azt a konjunktúrát, hogy valutát ki­vinni nem szabad, porosz szén be nem jöhet. Mikor tavaly a külföldi szén tilalom alá ke* rült, akkor annak bányai ára 1 P 70 f volt* ma a hazai szenek bányai ára majdnem két­szer ennyi. Vájjon drágább nálunk a terme­lés, több bért kapnak a bányamunkások!? Ugy hiszem a dolog éppen ellenkezőleg áll. Ellenben egészen bizonyos, hogy akkora igaz­gatósági és elnöki tantiemek sehol sincse­nek, amekkorák nálunk. Majd ha azokat a tör­vénytelen jövedelmeket megszüntetik, amik egyeseknek jutnak, majd ha nemcsak a keres­kedelmi, de a bányai kartell is igen alaposan letörik, akkor lehet majd nálunk szenet elfo­gadható áron beszerezni. Városunk pénzügyi helyzete. Képviselőtestületünk a legközelebbi jö­vőben tárgyalja a város 1932. évi pótköltség­vetését és ezzel kapcsolatban, ugyanazon köz­gyűlésen az 1933. évi rendes költségvetést is. Korábban, amikor még valósággal nemes versengés folyt a város polgárai között abban a tekintetben, hogy a város közügyeit alapo­san megtárgyalják a sajtó . nyilt fórumán és minden irányban megvilágítsanak minden köz­érdekű elhatározást jelentő kérdést, szokásos volt a költségvetést megelőző időkben a vá­ros pénzügyi helyzetének hírlapi ismertetése. Ez a szokás lassan kiment a divatból, mert olyan témák követeltek maguknak a hírlapok hasábjain elsőbbséget, melyek talán több szenvedélyt és több feszültséget idéztek elő az idegekben, de amelyekből hiányzott a hét­köznapi munka fundamentális ereje. Tegyünk egy kísérletet és tárjuk fel a polgárság előtt Városának gazdasági állapotát: talán akad­Inak, akik nem vonják meg érdeklődésüket' ettől a tárgykörtől sem, melyben nincs ugyan párt- és személyi kérdés, de annál több köze van az egésznek a mindennapi kenyérhez, A város 1932 áprilisában már egy ízben letárgyalta az 1932. évi pótköltségvetést, de mivel a minisztérium csak ezt követő időkben hagyta jóvá a rendes költségvetést és azon, tetemes változtatást hajtott végre és mivel egyéb olyan költségvetési tételek is változtak, amelyek belejátszanak a költségvetés végleges adatainak felállításába, kénytelenek vagyunk most az egész kérdést új tárgyalás alá vonni és a most már jóváhagyott 1931. évi zárószám­adás és 1932. évi költségvetés alapján meg tudjuk állapítani azokat az új szükségleteket, amelyekről a városnak pótköltségvetés útján kell gondoskodnia. A vármegye által jóváhagyott 1931. évi zárószámadási mérleg szerint a város 1931 december 31-én 443.233.05 pengővel tarto­zott és ezzel szemben 315.277.10 pengő követelése állott fenn, úgyhogy deficitje az év végén 127.955.95 pengő volt. Ezzel szem­ben azonban a képviselőtestület a pénzügyi bizottság javaslatára már az áprilisi pótkölt­ségvetési tárgyalás alkalmával megállapította, hogy ebben a tartozási többletben három olyan nagyobb tétel van, amelyekkel a város önma­gának tartozik és ahol ezeknek a tartozásoknak a kifizetése egyetlen költségvetési év terhére sem nem méltányos, sem nem lehetséges. Ez a három tétel a leégett járványkórház bizto= sításából befolyt összeg terhére, az utcaren­dezési alap terhére és a hősök emlékszobrára tartalékolt összeg terhére igénybe vett össze­sen 31.400 pengő összegű költségvetési teher, amelynél az történt, hogy ezeket az összegeket a város közgyűlési határozattal már 1928-ban felhasználta, azóta visszafizetni nem tudta és azóta ezek a tételek évről-évre mint költség­Vetési hiány terhelték a város büdzséjét. Semmi értelme sincs annak, hogy egy költség­vetés ilyen irreális ballasztokat hurcoljon ma­gával és azért a képviselőtestület már annak idején úgy határozott, hogy ezeket az össze­geket a tehertételek közül törli. Nem változ­tat ez a törlés azon a kötelezettségen, hogy ha majd egyszer, — reméljük minél előbb, — a hősök emlékének felállítására sor kerül, vagy a járványkórház felépül, az elhasznált összegeket a város közönségének pótolnia kell, pusztán annyit jelent, hogy ma, amikor a két alkotás megvalósításáról komolyan úgy­sem lehet beszélni, ne szerepeltessük ezeket a tételeket nyilt adósságként és ne vessünk ki azok alapján is pótadót az amúgy is meggyen­gült teherbíró képességű polgárságra. Ezt a 31.400 pengőt tehát kihagytuk passzíváink kö­zül és az így csökkentett deficittel szemben figyelembe véve az 1931. december 31-i 11.655.86 pengős pénztármaradványt, a defi­cit összegét sikerült 96.798.18 pengőre csök­kenteni. Ez az összeg jelentkezik tehát mint 1931. évi deficitünk végleges összege. Az 1932. évi költségvetés szükségleti ré­széből a minisztérium többrendbeli tételt tö­rölt: így törölte az év második felére is a tisztviselői fizetéseknek miniszteri rendelet kö­vetkeztében csökkent összegét, törölte a kultur­segélyeknek az előző évben felvett összegek 50o/o-ánál nagyobb részét és törölte a vár­megyei hozzájárulást, viszont a bevételek elő­irányzatát több helyütt a tényleges viszonyok­nak az év folyamán kialakult ismerete alap­ján emelte és így a költségvetés pótadóvaE fedezendő hiányát 1932. évre 1,008.552.29 pengő szükséglet és 932.771.25 pengő fedezet alapul vételével 75.781.04 pengőre szállí­totta le. Az évközben előállott változások is arra utalják a képviselőtestületet, hogy a költség­vetés egyes tételeit módosítsa, azonban a költségvetés legnagyobbfoku realitását iga­zolja az a tény, hogy a pótköltségvetés során az 1931. év hiányától eltekintve, mindössze 417.12 pengő az az összeg, mely mint többlet­szükséglet jelentkezik és amiről ekként új fe­dezet kijelölésével kell gondoskodni. Ez az eredmény az 1,000.000 pengős költségvetés végösszegéhez viszonyítva úgyszólván elenyé­sző és így az eredmény azt igazolja, hogv a költségvetés, bár egyes tételeiben nagy eltoló­dások is állottak be, nagyjában és egészben teljes egyensúlyban volt tartható és a város • G • • • • • • • • • • • • S • • • • • • G D • B B • ö • B 0 D Legjutányosabb beszerzési forrás az újonnan megnyitott gr óf EsíerfoáLZy~f€itelepeii. Az ismerten legkitűnőbb minőségű kékhegyl Jb fi It lt és egyéb tűzifák. Különböző belföldi szeneken kivül a porosz szenekkel egyenértékű pécsszabolcsi szenek és kovácsszén árusítása. Kérfen afánlaíoí! — Telefon-szám: 124. 6yőri-úí 26. • £ lg E • Q • a • • • • • • • a • a • Fayence falburkoló esem fürdőszoba, konyha, lépcsőház, üzlethelyiség stb. falburkolására és cemenílapok Költségvetés, ár­ajánlat díjtalanul. KOHN JÓZSEF cementárugyár PÁPA, Főtér IS.

Next

/
Thumbnails
Contents