Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-09-10 / 37. szám

Olcsó élelmicikkek kirándulásra MEINL-NÉL 1 doboz szardínia 64 fillér 1 doboz bácskai lecsó 64 fillér 1 tubus szardella-paszta 64 fillér 1 tábla tejcsokoládé 64 fillér 1 nagy tábla 208-as étcsokoládé . . 64 fillér 1 üveg Meinl-mustár 64 fillér V 4 kg. jó olcsó kávé ... 1*60 pengő V 8 kg. jó olcsó kávé . . . —'80 pengő Kapható az összes fióküzleteinkben. vezetősége ura maradt a város pénzügyi hely­zetének. A fontosabb változások, melyek a pót­költségvetésben figyelembe veendők, a kö­vetkezők: az év folyamán megszavazott kü­lönféle segélyek 4758.34 pengő, az Országos Betegápolási Alap helyett a város terhévé tett szegénygyógyszerek 6000 pengő, a teveli út építési költsége 13.000 pengő és az egészségi védő ház építési költségeire a költségvetésbe kénytelenségből beállított 20.000 pengő eme­lik több kisebb tétéllel együtt a szükségletet 48.536.52 pengővel, viszont a fedezetet emelik a helypénzekből elért 1000 pengő, a vízdíjak­nál elért 5000 pelngő emelkedés és az államse­gélyként kapott 20.000 pengő, összefsen 26 ezer pengő. Ezzel szemben a szükséglet csökkenik 57.000 pengővel azért, mert a Magyar Aszfalt Részvénytársasággal sikerült kedvezőbb fel­tételű törlesztésben megállapodni és 7868 pen­gővel a polgármesteri állás sedis vacantia-ja következtében, végül 1971.40 pengővel egy városi tisztviselő (Szeleczky Ferenc) halála következtében. A fedezet csökkenése 44.720 pengő, mely­ből legnagyobb figyelmet érdemli a lakbér­leszállítások folytán előálló 7320 pengő és a villanytelep jövedelemcsökkenésénél várható 20.000 pengő, mely két tétel azt bizonyítja, hogy válságos gazdasági időkben a város ma­gánjogi jellegű bevételei kevésbbé megbíz­hatóak, mint az adók és illetékek. A kereseti adó százalékos részénél is van 6000 pengő csökkenés és érzékenyen érinti a várost az asz­faltgyalogjárók árához való hozzájárulásból hosszabb törlesztési idő kiszabása folytán el­maradó 10.000 pengő is, melyet azonban si­került a vállalkozónál hasonló engedmény út­ján behozni. Az összes tételeket figyelembe véve, a szükséglet emelkedik 48.536.52 pengővel, csök­ken 66.839.40 pengővel, végeredményben te­hát csökken 18.302.88 pengővel. A fedezet emelkedik 26.000 pengővel, csökken 44.720 pengővel, végeredményben csökken 18.720 pengővel. Ha ebből levonjuk a szükséglet csökkenését, előáll azon 417.12 pengő fedezet­len hiány, amelyet pótköltségvetéssel kell fe­dezni. Szembeszökő ezekből az adatokból az, hogy a város pénzügyi egyensúlya megőrzé­sénél egészen rajta kivül álló, szinte sors­adományként ható könnyebbségek érték: mint az aszfaltgyalogjáró költségei egy részének, a vármegyei hozzájárulásnak a törlése és a 20.000 pengős államsegély. Hogy azonban ezek nem maradtak fel nem használt adomá-f nyok, azt igazolja a két nagy beruházó tétel­nek, a teveli út költségeinek és az egészség­védő ház költségeinek a beállítása, ami azt bizonytíja, hogy még a mai nehéz viszonyok között is tudunk a költségvetés terhére beru­házást is végrehajtani. A pótköltségvetés feladata ezek szerint, hogy az 1931. évi deficitről (96.798.18 pengő), az 1932. évi alap költségvetési 'hiányriói (75.781.04 P) és az év folyamán felmerült hiányról (417.12 P), összesen 172.996.34 pen­gőről gondoskodjék. Ez az összeg 58o/ 0 pót­adónak felel meg, tehát az 1931. évi deficit egész összegét és az 1932. évi pótadóval fede­zendő hiányt figyelembe véve végeredmény­ben 58o/o lesz az a pótadó, amit a város pol­ígárainak az 1932. évb«n fizetniök kell. Az 1933. év költségvetésénél a pénzügyi ' bizottságot a racionális takarékosság vezette í s ezzel sikerült elérni azt, hogy a város 1933. | évi szükséglete a költségvetési előirányzat sze­rint 942.099.55 pengőre csökkent, amivel szem­ben a fedezet 796.050.04 pengő, úgyhogy 146.049.51 pengőről kell az 1933. évre pótadó kivetésével gondoskodnunk. Ez 299.084 pen­gős pótadó-alap után 49o/o pótadónak felel meg, tehát pótadónk az 1933. évre az 50o/o alatt marad, ami jobb eredmény, mint a hazai városok 90<y 0-ánál fennálló állapotok. Minden takarékossági irányzat mellett is ki kell emelni, hogy a mult évhez viszonyítva a fedezetek 12.9o/o-kal, mig a szükségletek csak 4.86o/o-kal csökkentek, ami azt mutatja, hogy minden törekvés, mely azt célozza, hogy a szükségleteket a fedezetek rohamos csökke­nésével aránylagosan visszafejlesszük, meddő. * így fest a város pillanatnyi pénzügyi helyzete, ami mellett közel 80.000 pengő régi adósságot fizettünk már vissza ebben az év­ben. Ha tehát ezt látjuk és összehasonlítjuk városunk helyzetét más városokéval, akkor i meg kell állapítanunk, hogy nem vagyunk eb­ben a tekintetben az utolsók és ha módja és ideje lesz a most érvényesülő szellemnek jobb idők jobb körülményei között is a város ügyeit 'vezetni: akkor talán eljutunk a józan középút ideáljához, mely alkotni tud, anélkül, hogy pazarolna és takarékoskodni tud, anélkül, hogy zsugori és szűkmarkú lenne. Ennek az ismertetésnek a célja csak az, hogy akit ez egyáltalában érdekel, a komol> és hiteles adatok megismeréséből szerezhes­sen tudomást városa pénzügyi állapotáról, mely tudomás a legbiztosabb védelem minden l felelőtlen híreszteléssel és minden hozzá nem i értő kritikával szemben. Dr. Sulyok Dezső a város pénzügyi bizottságának előadója. ÚJDONSÁGOK. — Alapkőletételi ünnep. Mult számunk­ban jeleztük, hogy a helybeli református egyház e hó 20-án tartja épülő új temploma alapkő­letételi ünnepét. Hivő lélekkel évtizedek óta várt ez örömünnepére a következő meghívót bocsá­totta ki az egyház: „Meghívó. A pápai refor­mátus egyház 1932. évi szeptember hó 20-án, kedden, d e. 11 órakor tartja Istenbe vetett hittel és bizodalommal megkezdett új templo­mának alapkőletételi ünnepélyét, amelyre t. Cí­met atyafiságos szeretettel liivja meg az egyház presbitériuma. Az épülő templom javára kitett perselyeinket az ünneplő közönség áldozatos szeretetébe ajánljuk. Az ünnepélyt az épülő új templom falai között a következő programmal tartjuk meg: 1. Közének. XC. zsoltár, 1. v. 2. Imádkozik és Bibliát olvas Jakab Áron es­peres. 3. Karének. Énekli a gyülekezeti ének­kar. 4. Alapkőletételi beszédet tart Ólé Sándor lelkész. 5. Az alapkőben elhelyezendő okmányt felolvassa Szűcs Dezső tanár, presb. jegyző. 6. Közének. CXXII. zsoltár, 2. v. 7. Imádkozik és áldást mond dr. Antal Géza püspök. 8. Him­nusz. Énekli a közönség. 9. Az alapokmányok elhelyezése. 10. Az alapkőhöz járulás és ado­mányokkal kapcsolatos ünnepélyes kalapács­ütések. (Az adományok az épülő templom cél­jaira szolgálnak. — Előzetes jelentkezés a lel­készi hivatalban, Horthy Miklós Fő-utca 6.)" — Városok kongresszusa. A magyar­országi városok a hét elején Pécsett kongresz­szust tartottak, melyen dr. Uzonyi Kálmán h. polgármesterünk is részt vett. A tanácskozás leginkább az inségakció körül forgott. A váro­sok vezetői az akciót már novemberben szeret­nék megindítani. Kívánják annak megengedését, hogy az adófizetés terményekben is történhes­sék. Kivánják a boletta és lisztforgalmi adó elengedését, az inségmunkások ingyenes OTI biztosítását. A heti inségmunkaidőt 40 órában kivánják megállapítáni. Kérik még a kormány­tól, hogy a kilakoltatásoktól a télen tekintsen el. — A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület 1932. évi szeptember hó 13-án kedden d. e. 9 óra 30 perckor hivatalos helyi­ségében igazgatóválasztmányi ülést tart. Ezt követőleg d. e. 11 órakor lesz az egyesület rendes közgyűlése. A KEZDŐDŐ ISKOLAI ÉVRE tiszteletteljesen ajánlom úgy a helybeli, mint a vidéki iskoláknak KÉZIMUNKAOKTATÁSRA teljesen megfelelő, dús választékú raktáramat. Vidéki iskoláknak választékot küldök! GOTTLIEB JENÖNÉ kézimunka-üzlete, Pápa. — Gyász. Igaz szivbéli részvéttel vettük a szomorú hirt, hogy özv. Matus Györgyné szül. Nagy Franciska, e hó 3-án 71 éves ko­rában elhunyt. A megboldogult úrinőt, aki városunk egykori köztisztelt polgárának, Matus Györgynek volt özvegye, széles körökben igaz, megbecsülés övezte azért a sok jóért, mit év­tizedeken át a szegényekkel szemben tanúsított. Leányai: Karolin, Klement Károlyné, Rózsi, özv. Konecsny Antalné és Etus, a leggyöngé­debben szerető édesanyát vesztették el benne. Hűlt tetemét Pápára hozták és itt e hó 6-án a Kálvária melletti sírkertben helyezték örök pi­henőre. Temetésén nagy közönség volt jelen, kegyelettel áldozván emlékének. Béke hamvaira! — Városi közgyűlés. Pápa város kép­viselőtestülete e hó 13-án, hétfőn tárgyalja az 1932. évi pót- és az 1933 évi rendes költség­vetést. — Eljegyzés. Schoszberger Bözsi (Pápa) és dr. Klein Andor főrabbi (Abony) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Az ipartestület köréből. A pápai ipar­testület elöljárósága dr. Nagy György testü­leti ügyész és h. elnök vezetése mellett hét­főn este ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy e hó 18-án délután 2 órakor a Levente­Otthonban rendkívüli közgyűlést tartanak, amelyen betöltik az elnöki állást, s választanak két alelnököt, három számvizsgáló-bizottsági tagot, harminc előljárósági rendes- és tiz pót­tagot. — Dr. Nagy György részletesen be­számolt a kőszegi iparoskongresszuson történ­tekről, amellyel kapcsolatban kimondotta az elöljáróság, hogy csatlakozik az e hó 12-én. Budapesten tartandó országos iparos demon­strációhoz, amelynek egyik megnyilatkozása lesz, hogy e napon az ország iparosai műhe­lyeiket és üzleteiket zárva tartják, továbbá se­gédeiket egy napra kijelentik az OTI-ból és munkakötelékükből. E tárgyban az elöljáró­ság felhívást bocsát ki a helybeli ipartestü­let összes tagjaihoz. — Hajnóczky Ferenc be­jelentette, hogy több, szorongatott iparos ér­dekében eljárt az OTl-nál, hogy hátralékaik törlesztésére haladékot eszközöljön ki. Jól­eső érzéssel állapítja meg, hogy az OTI helyi kirendeltségének vezetőjénél a legnagyobb megértésre talált, s biztos Ígéretet kapott arra. hogy a törvény keretein belül a hátralékok ügyét a legméltányosabban intézik el. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a pápai kirendeltség területén 250.000 pengő járulékhátralék áll fenn, aminek künnléte a segélyek folyósításánál komoly bajokat okoz­hat. — Az IPOSz nagyválasztmányába Haj­nóczky Ferencet és Böröczky Lajost dele­gálták. Fenti közleményünk szedése közben kap­juk az értesítést az ipartestület elnökségétől, hogy időközben az IPOSz országos vezető­sége körlevélben arról értesítette az ipartestü­let vezetőségét, hogy a kereskedelemügyi mi­niszterrel történt tárgyalásaik alkalmával olyan ígéretet kaptak, hogy rövidesen a legégetőbb kívánságok kedvező elintézést nyernek, miért is az IPOSz vezetősége úgy határozott, hogy a f. hó 12-re meghirdetett nagygyűlést egye­lőre elhalasztja, nem akarva az esetleges de­monstrációval elébe vágni az ügyek békés el­intézésének. Az IPOSz ezen határozata értel­mében ipartestületünk vezetősége felhívja az iparosságot, hogy a kibocsátott felhívást te-^ kintse egyelőre tárgytalannak, a segédeknek az OTI-ból leendő kijelentésétől tekintsen el. A nagygyűlés és demonstráció elhalasztása nem végleges, mert amennyiben a kőszegi kon­gresszus kívánságai nagyobb részében nem teljesíttetnek, úgy az elhatározott nagygyűlés és demonstráció későbbi időpontban fog megtörténni.

Next

/
Thumbnails
Contents