Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-03-28 / 13. szám

Te k- Fői skolai Könyvtár Re f• Főiskola. H elyben. MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca C, Előfizetési ár negyedévre 2 pengd. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon ISI. ez ám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A szerzők rendesen hiúak szoktak lenni. Á világért sem szeretik, ha valakinek ugyan­azon ötlete, vagy suetje van, mint nekik, ha pedig az ötlet másnál hamarabbb ölt testet s a suetjeből gyorsabban készül el a másik: színdarabja, akkor aztán végleg és tökéletesen megharagusznak. Briand mestert is méltán ki­hozhatta a sodrából, mikor egy szép napon felébredve álmából azon vette észre magát, hogy mialatt ő dédelgette és becézgette a maga hol Pan-Európának, hol középeurópai gazdasági uniónak nevezett eszméjét, de a megvalósítás terén a tervezgetéseknél és ta­nácskozásoknál (ez utóbbiakat különösen na­gyon szereti, mert ekkor ragyogtathatja szó­noki tehetségét) tovább nem jutott, addig a németek se szó, se beszéd, egyszerűen meg­valósítják, maholnap életbeléptetik a német­osztrák gazdasági uniót és ezzel szinrehozzák a legszenzációsabb népszövetségi filmet: a népszövetség nélkül létesített Nagy-Németor­szágot. Hogy a szerző, hiszen ha igaz, ő volna az eredeti szerző, rémesen dühbe gurult a nem várt produkción, ;ezen nem lehet csodálkozni. Hiszen ha ezek a németek és osztrákok így 'együtt akarnak s valószínűleg, ha akarnak^ meg is tudnak élni, akkor fittyet hánynak már az egész Pan-Európának, akkor már olyasfor­mán vannak, mint talán Bismarck idejében, aki büszkén hangoztatta, hogy »mi németek, csak az Istentől félünk«. Most aztán persze megindult a nagy diplomáciai huzavona, jegy­zékek és konferenciázások, kihallgatások és elhallgatások, aminek a végén, mint ahogyan azt már egy ízben Törökország példájából is láttuk, eredménye semmi sem lesz. Aki mer, az nyer. Régi példabeszéd mindig igaz marad. S lennek mi magyarok csak örülni tudunk. Örömünk független az osztrák-német vámunió fölötti örömtől, mert hogy ez számunkra je­lent-e bármi előnyt, azt nem tudjuk. Jelent­het esetleg — gyáripari szempontból — bi­zonyos hátrányt is. És örömünk mégis harmó­mátlan, mert az élni akarás és élni mérés pél­dáját mutatták a németek, nekünk bizonnyal követendő példát. PAPÁI ÁLTALÁNOS BANK RT. FO-TÉR. Takarékbetéteket elfogadunk legmagasabban A veszélyeztetett autonómia. Gazdasági előadói állások a vármegyén és a városnál. A belügyminiszter a Belügyi Közlöny folyó évi 6. számában közölt 49.248/1930. B. M. számú körrendeletével, az 1181/1930. M. E. számú rendelettel állami hatóságoknál, hivataloknál, intézeteknél stb. létesített külön gazdasági előadói szervet az önkormányzati testületeknél is rendszeresíti. Evégből a miniszter elrendelte, hogy a törvényhatóság és a megyei város első tisztviselője a törvényhatóságnál, illetve me­gyei városnál központi gazdasági előadót, úgyszintén minden utalványozási jogkörrel fel­ruházott hatóságnál stb. helyi gazdasági elő­adót jelöljön ki. Előírja, hogy a gazdasági előadók a2í 1181/1930. M. E. számú rendelet 2—4. §-ai­ban foglaltak szerint tartoznak eljárni. E hivatkozott szakaszok szerint pedig a gazdasági előadók hatásköre: \a) a beszerzésekkel, anyagok kezelésével és munkálatok (építkezések) körüli teendők­kel megbízott alkalmazottaknak tevékenységét irányítani, figyelemmel kisérni és ellenőrizni, a Közszállítási szabályzat rendelkezéseinek pontos megtartását előmozdítani; b) a központi tárcaközi bizottság által megállapított irányelveknek érvényt szerezni; c) a beszerzésekre és ipari munkálaiokra (építkezésekre) vonatkozó előkészítő intézke­dések terveit felülvizsgálni, azokra nézve vé­leményt nyilvánítani és az előadóknak irá­nyítást adni. Kimondja rendeletében a belügyminisz­ter azt is, hogy a belügyminisztérium gazda-* sági előadója az 1181/1930. M. E. számú ren­delet 2. és 3. §-aiban, tehát a fentebbi a) és c) pontokban körülirt működési kört a törvény­hatósági gazdasági előadóival szemben is gya­korolja. Elrendeli a belügyminiszter, hogy ameny nyiben a törvényhatóság első tisztviselője a gazdasági előadó javaslatával ellentétesen rendelkezik, a tényállásról és a gazdasági elő­adó javaslatának mellőzésére vezető okokról jelentést tartozik tenni a belügyminiszternek. A belügyminiszter ez ügyben esetleg a keres­kedelmi miniszter véleményének meghallga­tása után határoz. Ha mindezen rendelkezéseket közelebb­ről vizsgáljuk, úgy találjuk, hogy azokkal egy­részt általánosságban a törvényhatóság ön­kormányzati jogát, másrészt pedig a törvény hatóság egyes szervei részére, így különösen a törvényhatósági bizottság, kisgyűlés és a polgármester részére a törvényben biztosított hatáskört, illetve az ebben foglalt tevékeny­ségi és mozgási szabadságot lényegesen kor­látozzák. A törvényhatóság az 1886: XXI. t.-c. 3-ik §-a értelmében »belügyeiben önállóan in­tézkedik. Ezen önálló intézkedési jog erősen és lényegesen korlátozva van azáltal, hogy a fenti belügyminiszteri rendelet eddig sem törvény, sem pedig törvényerejű rendelet által nem ismert szervet, a gazdasági előadói szervet és ennek funkcióját kívánja beiktatni a törvény­hatóság törvény által meghatározott szervei közé és ezen szervek, törvények és törvény­erejű rendeletek által meghatározott és egy­mástól elhatárolt hatáskörét, eljárását kívánja korlátozni a gazdasági előadók részére a fenti 1a)—c) pontok alatt sok vonatkozásban sta­tuálni kívánt irányítási jogokkal és ebből folyó beavatkozási joggal. Az, hogy ezen gazdasági előadó a tör­vényhatósági tisztviselők közül jelöltetnék ki, a rendelkezés elvileg sérelmes voltán mit sem változtat, mert az önkormányzati jog meg­sérthető nemcsak idegen hatóság, vagy szerv által, hanem a kormányhatóság által kebelbeli szerv részére megadott, illetve megadni kí­vánt sérelmes hatásköri felruházással is. Az »önálló intézkedés« joga annyit je­lent, hogy a törvényhatóság belügyeit tör­vény által megadott szervezetének keretén belül, törvény által megadott szerveinek a részükre törvény által előirt hatáskörükben, való igénybevétele és törvényes szabályok szerint való működtetésük által, minden egyéb , elem kiküszöbölésével végzi. Gazdasági előadókat iktatni tehát a tör­vényhatóság szervezetébe és ezek működésé­vel korlátozni a törvényhatóság törvényes; szerveinek törvényes funkcióját viszont a bel­ügyekben való önálló intézkedésnek, az ön­kormányzat legsarkalatosabb princípiumát ké­pező ezen jognak oly korlátozását jelenti, melyre csak a törvényhozásnak lehet joga, de másnak nem. Ez a rendelkezés nem folyik a kormány általános felügyeleti jogából, mert a felügye­leti jog a törvényhatóság működésének és gazdálkodásának a törvény által megadott szervezetnek, ezen szervezethez tartozó szer­vek törvény által megadott hatáskörének és funkcionálásának épségben és érintetlen ha­gyása mellett való ellenőrzését jelenti. Felette sérelmes tehát a rendeletnek az a rendelkezése is, mely előírja, hogy a bel­ügyminisztérium gazdasági előadója az 1181/ 1930. M. E. számú rendelet 2. és 3. §-aiban körülirt működési kört a törvényhatóság gaz­dasági előadóival szemben is gyakorolhatja. Ez nem jelent egyebet, mint a belügyek intézésébe az ügyek előkészítése során köz­vetlen beavatkozási jogot biztosítani a mi­niszter közege részére, amikor e jog még a minisztert sem illeti meg. A törvényhatóság önkormányzati joga érintve és korlátozva van e rendelettel köz­vetve azáltal, hogy a beszerzések és építke­zések, illetve ezekkel kapcsolatos megrende­lések csak a költségvetés által megadott ke­reteken belül vannak a volt városi tanács hatáskörét átvett polgármester hatáskörében, ellenben ezen túlmenően a megrendelések el­határozása a kisgyűlés vagy közgyűlés hatás­körébe tartozik. Ezek jogerős, illetve esetleg kormány­hatóságilag jóváhagyott határozatát ugyancsak a polgármester hajtja végre, tehát végered­ményben ilyen ügyekben is a polgármester szerez be árut, vagy rendel meg munkát. Már pedig a polgármester rendelési és utalási jogát ily esetben is korlátozhatja a gazdasági előadó, akinek javaslatát a polgár­'mester mellőzvén, jelentést tartozik tenni a belügyminiszternek, aki dönt. Fő-tér 24. sz. füszernagykereskedő üzletében vásárolhat legolcsóbban

Next

/
Thumbnails
Contents