Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-03-28 / 13. szám

ITTA TAVA S Z ! Női ruha újdonságok és Tavaszi felöltők noi a legnagyobb választékban kaphatók WOLLNER MIKSA ruha divatáruházában Pápa, Kossuth Lajos utca 15. sz. Végeredményben tehát ily esetekben a kisgyülésnek, vagy a közgyűlésnek az autonó­mia keretében kimondott elhatározását is meg­változtathatja, sőt nullifikálhatja a miniszter a törvényes alap nélkül közbe iktatott gazda­sági előadónak a polgármester ügyintéző ha­táskörébe biztosított beavatkozás által akkor is, mikor a megrendelés vagy a munka ki­adása ügyében hozott határozat már jogerőre emelkedett vagy a miniszter által jóváhagyott, vagy pedig a fedezetet is kijelölő előzetes elvi határozat már előzően meghozatván és kormányhatóságilag jóváhagyatván, a megren­delést vagy munkát kiadó határozat nem is igényel jóváhagyást. Ilyenképen tehát a szóbanforgó rendelet a törvényhatósági kisgyülésnek és a törvény­hatósági bizottságnak törvényben biztosított hatáskörét is sérti. Sérti emellett e rendelet a törvényható­ság egy másik szervének, a polgármesternek hatáskörét is. Nevezetesen az 1886: XXI. t.-c.-nek az 1929: XXX. t.-c. által e részében hatályában fenntartott 74-ik §-a értelmében a tanács, il­letve a helyébe lépett polgármester »vezeti és intézi a város gazdasági ügyeit a közgyűlés határozataihoz képest«, továbbá »utalványoz a házi pénztárra ... a költségirányzat korlátai között«. A törvény által a polgármester részére ezekben biztosított megrendelési és utalvá­nyozási jogot is korlátozza, illetve megvonja a szóban forgó rendelet, amikor a gazdasági előadó részére azzal szemben beavatkozási jogot és a miniszter döntését kiprovokáló jo­got biztosít és végeredményben a minisztert teszi úrrá a legkisebb költségvetési tétel fe­letti rendelkezés terén is. Mindezeknél fogva kétségtelen, hogy a belügyminiszter 49.248/1930. számú körrende­lete a fent kifejtettek szerint sérti egyrészt a törvényhatóságnak, mint ilyennek, másrészt pedig sérti a város törvényhatósági bizott­ságának, kisgyülésének, valamint polgármeste­rének, mint a törvényhatóság szerveinek tör­vényes hatáskörét, miért is ellene az 1907: LX. t.-c. 1. §-a alapján a város törvényhatósági bizottságának közgyűlése az 1929: XXX. 22. §-ának 1. pontja értelmében a m. kir. közigaz­gatási bíróságnál panaszjogát érvényesítheti. Értesülésünk szerint több város már fog­lalkozik is a közigazgatási panasz ügyével. De a gazdasági előadónak a törvényes szervek közé való beiktatása illuzóriussá teszi a polgármester felelősségét is. Hogyan lehet ugyanis felelőssé tenni a polgármestert azok­nak az ügyeknek az intézéséért, melyekben a (gazdasági előadónak irányítási, felülvizs­gáló!, ellenőrzési stb. joga van. A gazdasági előadót a polgármester jelöli ki a fogalmazói személyzet köréből. így megtörténhetik, hogy' a kevésbbé tapasztalt fogalmazó vagy aljegyző mint gazdasági előadó irányítani, ellenőrizni, felülvizsgálni fogja a gazdasági ügyek rendes előadóját, a polgármesterhelyettest, a főjegy­zőt vagy a tanácsnokot., Ugyebár hova vezet­het egv miniszteri intézkedés, ha sablonsze­rűén csak ráruházzák az államiakra vonatkozó rendeletet az önkormányzatokra is. De a közigazgatás egyszerűsítését sem szolgálja a sérelmes rendelet, mert annak a gazdasági ellőadónak is alaposan át kell tanul­mányoznia az ügyiratokat, hogy állást foglal­hasson valamely kérdésben, ez pedig' azt je­lenti, hogy amit eddig egy ember látott el, oda most egy másik munkája is szükséges lesz, ami lassanként a nagy ügyforgalmu vá­rosokban külön állás szervezésére fog- vezetni. Aa orvos titlka J A királynő férje A Tisztviselő Kertváros Egyesület közgyűlése. Folyó hó 22-én, vasárnap délután 4 óra­kor tartotta évi rendes közgyűlését az egye­sület a Levente-Otthonban, a termet csaknem zsúfolásig megtöltő érdeklődő közönség jelen­létében. Különös jelentőséget adott a köz­gyűlésnek az, hogy a tagok és érdekeltek zöme ezen a gyűlésen várta a beszámolót an­nak a küldöttségjárásnak az eredményéről, amely február hó 25-én kereste fel a város vezetőségét azért, hogy a tókerti lakosok két­ségbeejtő helyzetének kifejezést adjon. A távollévő Juhász Imre elnök helyett Dienes Tibor alelnök nyitotta meg lendületes szavakkal a gyűlést. A határozatképesség meg­állapítása után következtek a beszámolók. Elnök jelenti, hogy az egyesület a tó­kertiekre nézve sérelmes vízvezetéki alapdíj szedését a városnál megakasztotta alispáni végzéssel. Részletes ismertetést ad arra vo­natkozólag, hogy milyen pénzforrások állanak jelenleg rendelkezésére az építtetni szándé­kozóknak, milyen feltételek mellett. Ilyenek: 1. A Falusi Kislakáséipítő Szövetkezet (Faksz), 2. A népjóléti minisztériumban levő lakás­építési Állandó Bizottság (Láb), 3. Egy új R.-t., melynek neve: »Takarékház« Otthont alapító Részvénytársaság. Megállapítást nyert, hogy a felsorolt hitelnyújtó források közül még ma is a Faksz a legelőnyösebb, noha kevés kölcsönt ad, csak 1500 P-t, de azt kife­jezetten OFB házhelyekre és a legolcsóbb ka­mat, 4o/o mellett. A kölcsönt 20 év alatt kell visszafizetni 1.5o/ 0 tőketörlesztéssel, így ka­matra csak 2.5o/o esik. Majd beszámolt az elnök arról is, hogy febr. 25-én Varga László gimnáziumi tanár vezetésével kb. 120 tagu küldöttség ment az egyesület részéről a város polgármesteréhez, kérve a Tokért városrész fokozatos rendezésének legsürgősebb megkez­dését s ezzel kapcsolatban memorandumot nyújtottak át, amelyben összefoglalták a leg­sürgősebb s a ;még ez év tavaszán elkészítendő munkákat. A várostól újabb Ígéretet kaptak arra, hogy most már okvetlen tesz valamit a város e városrész érdekében. Úgylátszik azon­ban, hogy ez az Ígéret nem elégítette ki az érdekelteket, mert a bizalmatlanság és elkese­redettség moraja futott végig a jelenlévő tö­megen. Az elnöki beszámoló után Vér Imre tit­kár jelentése következett, ki igazi ügyszere­tettel megszerkesztett jelentésében röviden vá­zolta az egyesület történetét, különös hálával és elismeréssel emlékezve meg azokról, akik az egyesületet rövid pályafutása alatt értékes munkájukkal támogatták s különösen a meg­alakulás nehézségeit leküzdeni s a célt elérni segítették. Az ő jelentéséből tudtuk meg, hogy a városrész 662 házhelyén már (rövid öt év alatt) 387 ház épült fel. Ugyancsak ő ismer­tette az új (módosított), alapszabályterveze­tet is. A módosítás azért vált szükségessé, mert a kiosztásra került területen házhelyhez jutott tisztviselőkön kivül egyéb érdekeltségek, mint: hadirokkantak, hadiözvegyek, árvák, földmive­sek is tagjai óhajtottak lenni az egyesületnek. Ezt a kérést készséggel tette magáévá a Tiszt­viselő Kertváros Egyesület s ezért alapszabá­lyait módosítva a »Pápai Kertváros Egyesülete. cimet vette fel. A módosított alapszabályokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután a tisztújítás következett. Egy­hangú szavazással elnök lett Juhász Imre; alelnök Dienes Tibor; titkár Varga László; ügyész dr. Tóth István; pénztáros Fejes Já­nos; ellenőr Magassy Antal; pénztárvizsgáló bizottsági tagok: Süle Károly, Nagy Károly és Tibor József; intézőbizottsági tagok: Gré­ger Géza, Balogh Ernő, Fodor Lajos, Kiss József, Vér Imre, Kardos János; póttagok: Turchányi Antal és id. Molnár István. Óriási méretekben bontakozik ki a Budapesti Nemzetközi Yásár. 70 000 m 2 területen több, mint ezer kiállítóvá! nyílik meg május 9-én a Budapesti Nemzetközi Vásár. — Az egész magyar gazdasági élet keresztmetszetét adja a május 9-én megnyiló Budapesti Nemzetközi Vásár. — Minden részben űjnak és szenzációsnak Ígérkezik a Budapesti Nemzetközi Vásár. (Budapesti íudósitónk jelentése.) Budapest tavaszának legizgalmasabb ese­ménye évek óta a Budapesti Nemzetközi Vá­sár. Ez évben különösen lázas munka folyik a vásár előkészítése érdekében. A vásárt má­jus 9—18-ig tartják meg. Színhelye újból Budapest Városligete az Iparcsarnokkal és kö­rülötte épülő számtalan pavillonnal. A vásár területe, tehát a régi, tradíciója meg pláne 26 éves már. Tartalma ellenben merőben új, min­den részében érdekes. A vásár vezetősége eltért a régi sablon­tól. Ezzel nagyot tett, mert Budapest nagy Nemzetközi Vására ezentúl többé nem a lip­csei, bécsi, vagy talán a prágai vásár puszta kópiája, hanem magyar különlegesség. Uj ma­gyar eseményt látunk itt a földből kinőni, mely többé nemcsak a gazdag s termelésében ma már hatalmas magyar gyáripar áru-rek­lámja, hanem bemutatója a kisipar exportra, általános érdeklődésre számot tartó cikkei­nek, seregszemléje a magyar mezőgazdaság tninden kiviteli árujának és népszerűsítője a belföldi idegenforgalom ezer gyöngyének. Jog­gal mondhatjuk tovább, hogy a május 9-én megnyiló Budapesti Nemzetközi Vásár ;az egész magyar termelésnek, munkának, életerő kifejtésének büszke és tündöklő bemutatója. Csodálatos, hogy az ilyen esemény hire mily gyorsan terjed. A vásár vezetősége szinte még meg sem kezdte propagandáját s mégis ez évben már mindenki tudja a vidéken és a külföldön egyaránt, hogy az idén különösen érdemes lesz felkeresni a magyar áruminta­vásárt, mert 26 éves fennállása, egy irányzat, egy közismert nemzetközi sablon 25 évig tartó szolgálata s ápolása után most újat, kü­lönlegest, speciálist nyújt a május 9-én meg­nyíló Budapesti Nemzetközi Vásár. Tánclovag Megkezdődött a húsvéti áruk Bartl üzleteiben csemegék, konzervek és gyümölcsök nagy vására Kossuth Lajos utca 30. és Döbrentei és Lehel utca sarok.

Next

/
Thumbnails
Contents